Találati lista:
171. cikk / 217 Kollektív szerződéses rendelkezés kölcsönzöttekre
Kérdés: Általában 2-300 kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatunk, akik több kölcsönbe adó cégtől kerülnek hozzánk. Ennek eredménye az is, hogy – mivel mindegyik eléggé eltérő bér- és juttatási struktúrát alkalmaz – komolyan különbözik az egymás mellett dolgozók fizetése, ami feszültségeket szül. A szakszervezet javasolta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan a kollektív szerződés tartalmazzon szabályozást, és határozza meg, hogy minimum milyen béren kell alkalmazni őket. Járható út ez, van lehetőség ilyen kikötésre?
172. cikk / 217 Szakszervezeti és üzemi tanácsi jogosultságok különbsége
Kérdés: A menedzsment megváltoztatta a munkavállalóinkra irányadó teljesítményértékelési szabályokat, amelyekkel kapcsolatban az üzemi tanács előzetes véleményét ki kellett volna kérnie. Ezt nem tette meg, már ki is lett hirdetve az új rendszer. Az üzemi tanács nem akadt fenn a mulasztáson, utólag kérdésre sem reagáltak semmit. A szakszervezet viszont annál aktívabb, és bírósághoz akar fordulni az intézkedés érvénytelenségének megállapíttatása végett, mondván, elmaradt a kötelező előzetes egyeztetés. Tényleg érvénytelenítheti a szakszervezet a kiadott szabályzatot?
173. cikk / 217 Sztrájk jogellenessége – kiköthető-e?
Kérdés: A kollektív szerződésünk meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a szakszervezettel egyetértésben jogellenes sztrájkként fogadtunk el; ezek között szerepel a még elégséges szolgáltatás mértékében történő megállapodás kötelezettsége is. A szakszervezetek viszont sztrájkot jelentettek be úgy, hogy az előzetes egyeztetés során az elégséges szolgáltatás tárgyában nem született megállapodás. Ilyenkor hivatkozhatunk a jogellenes sztrájk tényére, és felmondhatunk a sztrájkban részt vevőknek?
174. cikk / 217 Szakszervezeti egyetértés kötelező megkérése
Kérdés: Társaságunknál megszüntetünk egy telephelyet, és az ott dolgozókat elbocsátjuk. A munkavállalók között van egy szakszervezeti tisztségviselő is, de mivel a teljes telephelyet megszüntetjük, az ő munkaviszonyát is fel akarjuk mondani. Ebben az esetben is meg kell kérni a szakszervezet előzetes egyetértését? A szakszervezetnek több más tisztségviselője is van, és számunkra komoly anyagi terhet jelentene egy megszűnt szervezeti egységben a munkaviszony fenntartása, ezért a szakszervezet egyébként is köteles lenne megadni az egyetértést, így teljesen felesleges azt megkérnünk.
175. cikk / 217 Szakszervezeti tisztviselő – belépési jog a munkahelyre
Kérdés: Cégünk több telephellyel rendelkezik a megyében. Egy szakszervezet működik nálunk, de a kapcsolat nem túl jó, sok a súrlódás. A szakszervezet csak az egyik telephelyen folytatott tevékenységet, de néhány napja a tisztségviselő azzal kereste meg az ügyvezetőt, hogy szeretne a többi telephelyre is bemenni, és ott tagtoborzással kapcsolatos plakátokat kiragasztani. Az ügyvezető ezt nem engedélyezte, de a tisztségviselő arra hivatkozik, hogy neki igenis joga van belépni bármelyik telephelyre, azt nem lehet megtagadni. Igaza van-e, és tényleg kötelesek vagyunk lehetővé tenni számára a plakátok kiragasztását?
176. cikk / 217 Üzemi tanács póttagok nélkül
Kérdés: A nálunk működő üzemi tanács tagjainak száma csökkent, mivel az egyik munkavállaló munkaviszonya megszűnt. A póttagok azonban nem akarják vállalni a tagságot. A kérdésem, hogy megtehetik-e ezt, és ha elfogy az összes póttag, akkor mi történik az üzemi tanáccsal; meg fog szűnni, és újat kell választani?
177. cikk / 217 Munkaszerződés sorsa jogutódlás esetén
Kérdés: Gazdasági társaságunk 2010. január 1-jével kft.-ből zrt.-vé alakult át. Szükséges-e a jogelőd gazdasági társaság munkavállalóival az átalakulás következtében új munkaszerződést kötni? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatban a zrt.-nek?
178. cikk / 217 Szakszervezet egyetértése – kitől kérhető?
Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet egyik tisztségviselőjét is érintő létszámcsökkentésre kell sort kerítenünk. A szakszervezet alapszabályából nem deríthető ki, hogy mi minősül a szakszervezeti felettes szervnek, ki lesz jogosult az egyetértési jogot gyakorolni. Ilyen esetben mit lehet tenni, kivel kell közölni a megszüntetés szándékát, és ki adhatja meg az egyetértést?
179. cikk / 217 Munkahelyi távollét hóakadály miatt
Kérdés: Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy az intenzív havazás és a jelentős mennyiségű csapadék járhatatlanná tette a telephelyünk felé vezető utakat, és a fennakadások miatt alig pár munkavállalónk tudott munkára jelentkezni. Az otthon maradt, illetve a jelentős késéssel beérkező dolgozók bérezésére milyen szabályok irányadóak?
180. cikk / 217 Szavazólap üzemi tanácsi választáshoz
Kérdés: A munkavállalóink kezdeményezték, hogy tarthassanak üzemi tanácsi választásokat, és alakíthassanak üzemi tanácsot. A kérdésem az, hogy a törvényben meghatározott szavazólapra vonatkozóan született-e valamilyen szabályozás, és jelenleg mit kell feltüntetni a szavazólapokon?
