1313 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közterület-felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozik kérdésünk. A felügyelők "folyamatos" munkarendben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy beosztás szerinti napi munkaidejük napi 12 óra, munkakörükből adódóan munkaszüneti napokon, hétvégén is dolgoznak. Hogyan kell elszámolnunk a munkaidejüket, szabadságukat és a keresőképtelenséget? Szükséges-e, hogy munkaidőkeretben dolgozzanak? Ebben az esetben hogyan lehet részükre rendkívüli munkát elrendelni, hogy ne sérüljön a pihenőidő? A rendkívüli munka szólhat-e hétvégére, munkaszüneti napra? Helyettesítés esetén, amikor is nincs betöltve egy felügyelői munkakör, hogyan számolható el helyettesítési pénz szintén úgy, hogy ne sérüljön a Kttv. szerinti pihenőidő? Alkalmazható-e rájuk a szabadidő-átalányra vonatkozó szabály?

Kérdés: Pedagógusstátuszban dolgozóra érvényes az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja, mely szerint: "A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra"? Én ezt úgy értem, hogy ezt a két napot nem a pedagógus-pótszabadságaimból kell kivennem. Jól gondolom ezt?

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő egy szomszédos községben helyettesítést vállalt a polgármester engedélyével. Egyenlőtlen munkabeosztással végzi munkáját, a hét négy munkanapján nálunk, egy munkanapon pedig a helyettesítés helyén. Amennyiben egész hetet szeretne kivenni szabadságnak, helyes-e, ha kiírjuk az egész hetet a heti 40 órás munkahelyén, és azt az egy napot pedig a helyettesítés helyén? Amennyiben csak hetente 1-2 napot vesz ki, helyes-e, ha csak azokat a napokat írjuk ki mindenféle megkülönböztetés nélkül úgy, hogy ő 12-12-12-4 órában végzi nálunk a munkáját?

Kérdés: Egyik munkatársunk a helyi önkormányzat (közalkalmazott, napi 8 órában) és a polgármesteri hivatal (köztisztviselő, heti 10 órában) alkalmazásában is áll. Szabadságolást tekintve nem ugyanannyi munkanap jár egy adott évben, az alábbiakat figyelembe véve: közalkalmazottként jelenleg évi 28, köztisztviselőként évi 33 munkanap jár neki a Kjt., illetve a Kttv. szerint; ezeket a számfejtő program (KIRA) is követi. Helytálló-e az a gyakorlat, hogy amennyiben egy nap szabadságot vesz ki a munkavállaló, aznap egyik munkáját sem látja el, mindkét jogviszonyánál kiírunk egy nap szabadságot?

Kérdés: A munkáltató az új szabályok szerint elrendelhet fizetés nélküli szabadságot annak, aki az előírt határidőn belül nem veszi fel a védőoltást. Megszakíthatja ezt a munkáltató, illetve elrendelheti több alkalommal is? Ha igen, hányszor?

Kérdés: A gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónk helyettesítésére felvettünk egy kollégát azzal, hogy a munkaviszonya a helyettesített személy fizetés nélküli szabadságának lejártát követően azon a napon szűnik meg, amikor munkába áll. A helyettesített munkavállalónk azt tervezi, hogy a fizetés nélküli szabadság lejártát követően előbb a felhalmozott szabadsága kiadását kéri. Jelezte azonban azt is, hogy újból gyermeket vár, így nem fog tudni dolgozni ezt követően sem, mivel előbb szülési szabadságot, majd ismételten fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni. Ilyen esetben megszűnik-e a helyettesítő munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, mit kell tennünk, hogy a továbbiakban is helyettesítőként foglalkoztathassuk?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van (GYED-en), jelzéssel élt, hogy a GYED mellett egy másik munkáltatónál munkába kíván állni. Alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságon lehetséges-e másik munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, ha igen, akkor milyen engedélyek szükségesek? A jelenlegi munkáltató "további jogviszony-engedélyezési" eljárását le kell folytatni?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállalónkra a 449/2021. Korm. rendeletben foglaltak vonatkoznak. A dolgozó 2021. szeptember 15. napjáig kötelezettségének nem tett eleget, a védőoltást nem vette fel, orvosi szakvéleménnyel mentességét nem igazolta. A munkáltató szeptember 16. napján kelt, a dolgozó által ugyanezen a napon dokumentáltan át is vett írásos felhívásban 15 napon belül az oltás felvételére vagy orvosi igazolás bemutatására kötelezte a dolgozót, a jogkövetkezményekről tájékoztatva. A munkavállaló szeptember 16-án dolgozott, szeptember 17-én fizetett szabadságon volt, majd keresőképtelen állományba vették szeptember 20-án. A 449/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (13) bekezdésében foglaltakat szükséges-e az esetében alkalmazni, vagy jogviszonya azonnali hatállyal megszüntethető 2021. október 1. napjától?

Kérdés: A GYED-ről visszatérő személyi illetménnyel rendelkező köztisztviselő 2021 decemberében kíván a munkába visszaállni. A CSED és GYED időszak alatti szabadságát 2022 februárjáig kívánja kivenni, majd utána 6 órában szeretne dolgozni. Decemberben az illetmény 6 órára történő módosításánál a besorolás szerinti illetményét vagy a két évvel korábban megállapított személyi illetményét kell alapul vennünk?

Kérdés: A Kttv. 118. §-a rendezi a köztisztviselőkre irányadó alapvizsga szabályait, mely szerint előadói besoroláshoz két éven belül, felsőfokú végzettségnél egy éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Esetünkben a köztisztviselő 2013. október 14. napjától középfokú végzettséggel dolgozik II. besorolásban, így 2015. október 14-ig lett volna köteles teljesíteni az alapvizsgát. A vizsgakötelezettség teljesítésének 2 évéhez 266 nap hiányzott, mert 2014. október 21-től 2017. február 10-ig (843 nap) keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2017. május 8-tól 2020. július 27-ig (1176 nap) ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2021. január 4-étől ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED távolléten van. A köztes időkben GYES utáni szabadságon volt, vagyis tényleges munkavégzés szinte alig történt. 2020-ban felsőfokú végzettséget szerzett, átkerült az I. besorolási osztályba. Alapvizsgára 2020. októberi időpontra jelentkezett, de betegségre hivatkozással lemondta, nem végezte el. A veszélyhelyzet alatt is meg volt tartva ez a közigazgatási alapvizsga.
1. Hogyan kell értelmezni, kiszámolni ilyen hosszú távollétek esetén a határidőbe nem számítandó kieső időket, egybefüggően vagy a hosszú évek alatt azok összeadódnak? A megszakítások közötti időszak (GYES utáni kiadott szabadság: 2017. február-május között: 82 nap, 2020. július-december között: 65 nap szabadság, 15 munkanap, 60 nap táppénz) figyelembe vehető-e a 2 évbe, vagy csak majd a jelenlegi GYED miatti fizetés nélküli szabadság időszak után számítjuk újra a két évhez szükséges időszakot? (2021. január 4-től kell-e figyelni a 2 évből hiányzó 266 napot, vagy 266 nap-15 munkanap-82 nap szabadság-65 nap szabadság = 104 napra módosul a kötelezettsége az újbóli munkába állás napjától?)
2. A felsőfokú végzettség megszerzése befolyásolja-e a 2 éves vizsgakötelezettséget, azt kell-e 1 évre módosítani, vagyis a jogviszonyt meg kellett volna már szüntetni 2021-ben?