1395 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Munkáltatómmal 2008 tavaszán leltárfelelősségi megállapodást kötöttem a bolt raktárkészletének kezelésére. A nyári szabadságomról visszatérve a vezetőm tájékoztatott, hogy a raktárban helyettesítettek, amit meglepődve vettem tudomásul. Most az őszi leltározás során kiderült, hogy 600 000 Ft értékű termék hiányzik. Az összeget a munkáltatóm egyedül rajtam követeli a leltárfelelősségi megállapodásra hivatkozva, de én nem tartom ezt jogosnak. Mire hivatkozhatok?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?

Kérdés: A cégnél dolgozó egyik munkavállaló a családi életére hivatkozva kérte részmunkaidős foglalkoztatását. Az igényének megfelelően módosítottuk a szerződését, így a hét minden munkanapján rövidebb munkaidőben dolgozik. Felmerült bennünk, hogy a napi 8 órában foglalkoztatottakkal összehasonlítva a részmunkaidős munkavállaló napi 6 órás – és sajnos az átlagtól elmaradó, nem az elvártaknak megfelelő – munkája után járó szabadság csökkenthető-e részmunkaidejével arányosan?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?

Kérdés: Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?

Kérdés: Egy kisgyermekes anyuka 2005. augusztus 4-étől első gyermekével, 2007. május 12-től második gyermekével vette igénybe a szülési szabadságot, és 2009. február 1-jétől pedig úgy kívánja bölcsődébe vinni a gyermekeket, hogy ettől az időponttól kezdve 6 órás munkaviszony keretében visszatérne dolgozni. Mikor szükséges a GYED-et lemondani és bejelenteni az anyukát munkaviszonyba? További kérdésem, hogy kiadható-e számára a 2005-2009 közötti időszak alatt összegyűlt szabadsága, évenként 24 munkanap?

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?

Kérdés: A következők merültek fel bennem a 2008. 08. 11-i szám 82. kérdése és a megadott válaszuk alapján. E szerint az a lényeg, hogy a folyamatos keresőképtelenséget igazoló utolsó orvosi igazoláson – mely szerint a munkavállaló keresőképtelen volt 2008. március 20-ig – szerepelt-e, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től? A kérdés feltevéséből nem derül ki egyértelműen, hogy keresőképesnek nyilvánította-e az orvos a munkavállalót. Feltevésem szerint igen, mivel 2008. 03. 20. csütörtök volt. A másnap megállapított keresőképtelenség már egy új eset, melyre a tárgyévi szabályok érvényesek, azaz 15 munkanap betegszabadság lejártát követően jogosult táppénzre a munkavállaló a 2007. évi jövedelme alapján. Azonban, ha nem szerepelt az igazoláson, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től, akkor valóban tévedésen alapul az egészségpénztár felszólítása.

Kérdés: Ha folyamatosan, de egy-egy hétre rendelik meg a dolgozót a munkaerő-kölcsönző cégtől, akkor hogyan van lehetőség a szabályos szabadság számítására, ha egy-egy ötnapos jogviszonynál a számítás nem éri el az egy napot, kerekítéssel sem? Soha nem kaphat ezért a dolgozó szabadságot? Ha így van, akkor ez nem számít hátrányos megkülönböztetésnek? Lehet-e utólagosan visszatekintve megváltást adni, az előző hetekre is?

Kérdés: Ha egy 56 éves munkavállalónak két cégnél 4-4 órás munkaviszonya áll fenn, mind a két helyen ki kell adni részére a 30-30 nap szabadságot?