Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága

Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött évben alap- és pótszabadságból álló rendesszabadság illeti meg. Az alapszabadság a munkavállalók huszonnégy éves koráig20 munkanap [Mt. 130. § (2) bekezdés a) pontja]. A fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Kisgyermekes munkavállaló visszatérése a munkába

Kérdés: Egy kisgyermekes anyuka 2005. augusztus 4-étől első gyermekével, 2007. május 12-től második gyermekével vette igénybe a szülési szabadságot, és 2009. február 1-jétől pedig úgy kívánja bölcsődébe vinni a gyermekeket, hogy ettől az időponttól kezdve 6 órás munkaviszony keretében visszatérne dolgozni. Mikor szükséges a GYED-et lemondani és bejelenteni az anyukát munkaviszonyba? További kérdésem, hogy kiadható-e számára a 2005-2009 közötti időszak alatt összegyűlt szabadsága, évenként 24 munkanap?
Részlet a válaszából: […] Az Ebtv. 42/B. §-a értelmében a gyermekgondozási díj (GYED)legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), illetőleg az annakmegfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek második életévénekbetöltéséig jár. A TGYÁS a szülési szabadságnak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében amunkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt többekközött a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadságlejártát követő egy év időtartama alatt. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Szabadság – jogosultság és kiadás a munkaerő-kölcsönzés alatt

Kérdés: Ha folyamatosan, de egy-egy hétre rendelik meg a dolgozót a munkaerő-kölcsönző cégtől, akkor hogyan van lehetőség a szabályos szabadság számítására, ha egy-egy ötnapos jogviszonynál a számítás nem éri el az egy napot, kerekítéssel sem? Soha nem kaphat ezért a dolgozó szabadságot? Ha így van, akkor ez nem számít hátrányos megkülönböztetésnek? Lehet-e utólagosan visszatekintve megváltást adni, az előző hetekre is?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzés esetén a szabadságot az általánosszabályokhoz képest annyi különbséggel kell kiadnia a munkáltatónak, hogyellenkező megállapodás hiányában a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás alatta kölcsönvevő jogosult kiadni a szabadságokat. További...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Rendes szabadság – számítása további munkaviszonyban

Kérdés: Ha egy 56 éves munkavállalónak két cégnél 4-4 órás munkaviszonya áll fenn, mind a két helyen ki kell adni részére a 30-30 nap szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amelyalap- és pótszabadságból áll. Ebből következik, hogy a munkavállalót a részérejáró szabadság minden munkaviszonyban, tehát a további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Szabadság – igénybevétel azonnali bejelentéssel

Kérdés: Az Mt. alapján az alapszabadság egynegyedével – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – 15 napos bejelentési határidő mellett a munkavállaló szabadon rendelkezhet. Meghatározott körülmények fennállása esetén azonban az alapszabadság egynegyedéből – akár azonnali bejelentés mellett – három munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Kérdésünk az lenne, hogy erre a három munkanapos "rendkívüli" szabadságra is irányadó-e, hogy csak a munkaviszony első három hónapját követően igényelheti a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel érintett szabály szerint, ha a munkavállalótérintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítéseszámára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagyjelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Szabadság pénzbeli megváltása

Kérdés: Rendes felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, és az időarányosan ki nem adott szabadságomnak egy részét (5 munkanapot) tévesen váltotta meg pénzben a munkáltatóm. Az új állásomban jár-e a plusz 13, meg nem váltott – korábban ki nem adott – szabadság az egyébként még 2008-ra engem megillető rendes szabadságom mellett, mivel a volt munkáltatóm 18 helyett csupán az említett 5 napot váltotta meg? Kérdésem még, hogy a pénzben megváltott szabadságnapok révén meghosszabbodott-e a korábbi jogviszonyom?
Részlet a válaszából: […] Az új munkaviszonyban nem tarthat igényt a korábban ki nemadott szabadságra. Míg a szabadság ki­adására vonatkozó munkavállalói igény amunkaviszony fennállása alatt nem évül el, addig a szabadság megváltásávalkapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Fizetés nélküli szabadság – magánerőből építkező részére

Kérdés: Új lakás építéséhez vissza nem térítendő lakásépítési kedvezményt igényeltünk feleségemmel. Néhány hónapra fizetés nélküli szabadságot akarok kivenni, hogy megkezdhessük az építkezést. Szeretném megtudni, hogy köteles-e elengedni a munkáltatóm 3-3 hónapra, és ennek milyen feltételei vannak.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 140. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalókérelmére egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot engedélyez a munkáltató,amennyiben a munkavállaló magánerőből, saját részére lakást épít. A munkáltatóakkor köteles a fizetés nélküli szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Szabadság kiadása – elhalaszthatja-e a munkáltató?

Kérdés: A GYET-en lévő munkavállalónk vissza kíván térni hozzánk heti 20 órában – a gyermeknevelési támogatás továbbfolyósítása mellett. A távolléte alatt felgyülemlett szabadságot már kiszámoltuk, de nagy szükségünk van a munkájára, ezért a tetemes mértékű szabadságát nem tudjuk most kiadni. Lehetőség van-e arra, hogy későbbi időben és ne egyszerre adjuk ki az őt megillető elmaradt szabadságokat? Természetesen a munkavégzés megkezdésében megegyeztünk, és az anyuka nem követeli a szabadságok mostani kiadását.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (2) bekezdése szerint szabadságra valójogszerző időnek minősül a munkaviszony szünetelésének meghatározottidőtartama, így többek között a szülési szabadság huszonnégy hete és a gyermekgondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Szabadságkiadás – a munkavállalói igény figyelembevétele

Kérdés: Munkáltatónk egyáltalán nem veszi figyelembe igényeinket a szabadságok kiadásánál. Éves szabadságolási terv ugyan készül, de annak összeállításába semmi beleszólásunk nincsen. Nyilatkozni is kell, hogy mikor szeretnénk elmenni szabadságra, de soha nem akkor adja ki a szabadságot a munkáltató, amikorra mi kérjük. Mi védi a munkavállalókat a munkáltató önkényesen meghozott döntéseivel szemben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. §-a állapítja meg a szabadság kiadásánakrendjét. Az említett törvényhely, amely a munkáltató számára a munkavállalóelőzetes meghallgatását írja elő, valóban nem kötelezi arra a munkáltatót, hogya munkavállaló igényét figyelembe vegye. Alapelvként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.
1
34
35
36