Találati lista:
31. cikk / 398 Diabéteszellátási pótlék – „részben” óvodatitkárnak
Kérdés: Óvodában dolgozó pedagógiai asszisztens részesül diabéteszellátási pótlékban. 2025. I. 1. – 2025. II. 28. napjáig 8 órában volt a diabéteszes gyermek mellett. 2025. III. 1-től kinevezése módosítva lett, és 4 órában továbbra is a diabéteszes gyermek mellett van (a gyermek csak 8 és 12 óra között van az óvodában), de további 4 órában óvodatitkári feladatokat lát el. A diabéteszellátási pótlék összege függ-e attól, hogy a NOKS-os dolgozó hány órában van foglalkoztatva? Óvodatitkárként járhat neki a diabéteszellátási pótlék, amennyiben ezt a munkaköri leírása tartalmazza?
32. cikk / 398 Másodállás közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Ápolóként foglalkoztatott közalkalmazott házi segítségnyújtás szakfeladaton dolgozik a szociális szolgáltatóközpontnál, és át szeretne menni négyórás mellékállásba részmunkaidőben. Van-e valami akadálya annak, hogy mellette a főállása ugyanúgy közalkalmazottként legyen kórházban, van-e erre tiltás akár munkajogi vagy bér jellegű szempontból?
33. cikk / 398 Egy hét – hét nap munkavégzéssel
Kérdés: Idősek otthonában a konyhások és takarítók háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Hét napot egymás után dolgozhatnak? Minden harmadik héten a hétvégén is kell dolgozni, akkor a napi 8 óra helyett napi 12 órát dolgoznak, hét napot egymás után.
34. cikk / 398 Kisgyermekes szülő – a munkarend és a munkaidő módosítása
Kérdés: A munkavállaló édesanyának lejárt a gyermekgondozási szabadsága, szeretne visszajönni. Előtte két műszakban dolgozott. Az édesanya 8-tól 16 óráig dolgozna, vagy ha ez nem megoldható, akkor 6 órában (8-tól 14 óráig). Egyedül neveli a gyermekét. Ezt köteles elfogadni a munkáltató? Mit tud tenni? A cég működését tekintve több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalóit.
35. cikk / 398 Végrehajtás alól mentes munkabérrész – változás júliustól
Kérdés: Munkabérletiltásra vonatkozó, 2025. július 1-jétől hatályos változások szerint a levonásmentes munkabérrész emelkedik. A mentes összeg megállapításához részmunkaidős munkavállaló esetén kell-e arányosítani a minimálbért? Amennyiben a 2025. június havi munkabér 2025. július 1. napján kerül kifizetésre, akkor már a magasabb levonásmentes munkabérrészt kell figyelembe venni, vagy még a 60 ezer forintot, a június havi munkabér vonatkozásában? A családi kedvezmény minden folyamatban lévő ügy tekintetében, vagy csak a 2025. július 1. után indult ügyek esetén mentes a letiltás alól? Amennyiben utóbbi, akkor a munkáltatóhoz érkezett letiltási rendelvény keltezése alapján kell elbírálni, hogy a családi kedvezmény nettó összege mentes-e vagy sem? Illetve ehhez kapcsolódóan, a 2025. július 1. után belépő munkavállaló esetében, az előző munkáltatótól kapott tartozásigazolásból honnan lehet majd eldönteni, hogy 2025. július 1. utáni-e az ügy?
36. cikk / 398 Vezetői pótlék – nem „időarányosítható”
Kérdés: Új minibölcsődében a vezetői megbízást az egyik kisgyermeknevelő kapta meg, mint szakmai vezető, mivel csak heti két órában lát el vezetői feladatokat. A bölcsődében egy csoport van, és összesen három alkalmazott. A vezető besorolása 2025. 04. 23-tól közalkalmazott, Pedagógus II., 22 év jogviszonnyal. A kisgyermeknevelő/szakmai megbízott vezető részére jár-e a vezetői pótlék 250%-ban, mivel csak napi 2 órában lát el vezetői feladatokat? Lehet-e a vezetői pótlékot arányosítani a napi 2 óra vezetői feladatokhoz viszonyítva?
37. cikk / 398 Keresőképtelenség, megváltozott munkaképesség, felmondás
Kérdés: Munkavállalónk táppénzre való jogosultsága 2024. október 31. napjával lejárt, 2024. november 1-jétől ellátás nélküli keresőképtelen állományban van. Minden hónapban, jelenleg is, a háziorvosától kap igazolást, hogy továbbra is keresőképtelen, a munkáját nem tudja ellátni. A munkáltató a NAV-nak jelentette a biztosítási jogviszony szünetelését. A munkavállaló 2023 novemberétől megváltozott munkaképességűnek minősül (össz-szervezeti egészségkárosodása: 52%). A munkáltató, mivel a munkavállaló keresőképtelen állományban van, nem tudja elküldeni foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra. A munkavállaló a közvetlen vezetőjének már többször is akként nyilatkozott, hogy nem tudja ellátni a munkakörébe tartozó feladatokat. A munkáltató felajánlott többször is könnyebb munkát, részmunkaidőben, amit a munkavállaló mindig elutasított. Most kaptunk egy levelet a munkavállalótól, hogy a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, mert olyan munkakört ajánlottunk fel, amit nem tud ellátni. Azt szeretné, hogy mondjon fel neki a munkáltató, és fizesse meg a végkielégítést. Hivatkozik az Alkotmánybíróság 1/2025. (II. 27.) számú határozatára, mely az Mt. 146. §-ának (2) bekezdését Alaptörvénybe ütközőnek minősítette. Kötelező-e a munkáltatónak felmondani a munkavállaló munkaviszonyát, és megfizetnie a végkielégítést annak ellenére, hogy tudnánk neki könnyebb munkát biztosítani?
38. cikk / 398 Két cég egy igazgatóval
Kérdés: Két kapcsolt vállalkozás az ügyvezetőt (mindkét társaságban tag és ügyvezető is) foglalkoztathatja-e munkaviszony keretében közös foglalkozásban 1210 FEOR kóddal [gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató)] minimális munkaórában?
39. cikk / 398 Eredménytelen vezetői pályázat következményei
Kérdés: A vezetői pályázat meghirdetése eredménytelenül zárult (önkormányzat alá tartozó konyha). A Kjt. 20/A. §-ának (2) bekezdése értelmében áthelyezéssel is betölthető az állás. Betöltheti-e valamely köztisztviselő áthelyezéssel a vezetői feladatokat? A köztisztviselő részmunkaidőben (kétszer négy órában) dolgozhat-e a hivatalban, miközben a Kjt. hatálya alatt vezetői feladatokat lát el, azaz két jogviszonnyal rendelkezik, egy közalkalmazotti és egy közszolgálati jogviszonnyal?
40. cikk / 398 Szabadságkiadás egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, részmunkaidőben
Kérdés: Ha a részmunkaidős munkavállaló „tömbösítve” dolgozza le a munkaidejét, elegendő ehhez munkaidőkeretet alkalmazni? Ez esetben hogyan történik megfelelően a szabadságok kiadása, annak adminisztrálása? Például heti 20 órában foglalkoztatott munkavállaló hétfőn és kedden nem dolgozik, a munkaideje szerdán és csütörtökön 8 óra, illetve minden második pénteken 8 óra. Ha olyan napra kér szabadságot, melyen 8 órás a munkavégzése, az napi 4 órás elszámolási egységgel számolva 2 szabadságnapnak felel meg? A munkaidő-nyilvántartásban az egyébként nem munkavégzésként szereplő napra (kedd) is írjon be szabadságot ilyenkor?
