Készenlét alatti munkavégzés díjazása

Kérdés: Készenlét alatt történő munkavégzés esetén hétköznap 50%-os túlóra, illetve pihenőnapon történő munkavégzés esetén (készenlét alatt) 100%-os túlóra illeti meg a munkavállalót?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető; ha a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon, akkor készenlétről van szó [Mt. 110....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Előre közölt munkaidő-beosztás módosítása

Kérdés: 168 órával vagy 96 órával előtte tudjuk változtatni a beosztást, hogy még ne minősüljön túlórának? Illetve, ha már a 96 órán belül változtatunk, akkor csak a beosztás első napja minősül túlórának, vagy az egész hét, amíg dolgozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidő-beosztást a munkáltató állapítja meg, ám erről a munkavállalót előzetesen, írásban tájékoztatnia kell [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek azért van jelentősége, mert ha a munkáltató nem az előre közölt beosztás szerint foglalkoztatja a munkavállalót, hanem attól...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. december 19.

Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben

Kérdés: Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. november 28.

Rendkívüli munkavégzés vagy kiküldetés

Kérdés: A Kttv. 96. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, ha a munkavégzés helyszíne nem a munkahelyen van? Esetleg ez már kiküldetésnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kiküldetés, ha a munkáltató a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezi a köztisztviselőt, és ő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végzi a munkát. Nem minősül kiküldetésnek azonban az,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. november 7.

Helyettesítés készenlét alatt

Kérdés: A készenlét elrendelését hét nappal korábban, egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval. Mit tehetünk, ha a készenlétbe beosztott munkavállaló lebetegszik? Helyette beoszthatunk valaki mást, hogy biztosítva legyen a készenlét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a készenlét vagy ügyelet tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató eltérhet, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. Ilyen esetben a beosztás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. október 17.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Ha a munkavállaló ünnepnapon túlórát teljesít egész nap (8 órát), de a pótlékot szabadnappal szeretnénk kompenzálni, akkor egy vagy két nap szabadnap illeti meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalót a rendkívüli munkavégzésért járó ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 143. § (1) bek.]. A munkaszüneti napra – azaz a kérdés szerinti ünnepnapra – elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 26.

Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása

Kérdés: Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?
Részlet az állásfoglalásából: […] A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 26.

Köztisztviselő rendkívüli munkavégzésének ellenértéke

Kérdés: Köztisztviselők esetében a rendkívüli munkavégzés megváltásával kapcsolatban a Kttv. az alábbiak szerint rendelkezik: "98. § (7) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő, illetve a (6) bekezdés szerinti munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege." Amennyiben a köztisztviselő a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül szabadságra megy, az egyúttal automatikusan a rendkívüli munkavégzés megváltásának minősül? Azaz nem kerülhet sor a rendkívüli munkavégzés pénzbeli ellenértékének kifizetésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A köztisztviselőt rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg; ettől eltérően azonbana) a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének,b) a munkaszüneti napon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 26.

Rendkívüli munkaidő a peremidőben

Kérdés: A munkáltatónál rugalmas munkarend (törzsidő-peremidő rendszer) kerül alkalmazásra. A munkáltató szabályai szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be úgy, hogy a heti 40, illetve a napi 8 óra munkaidőt kitöltse. Elrendelhet-e a munkáltató rendkívüli munkaidőt a peremidő tartamára? Példaképpen: a munkavállaló peremideje 6:00–9:00-ig, illetve 15:00–18:00-ig, a törzsideje pedig 9:00–15:00-ig tart. Az adott napon a munkavállaló a reggeli peremidejét felhasználva 7:00–9:00-ig, majd pedig a törzsidőben 9:00–15:00-ig munkát végzett, tehát a 8 órányi rendes munkaidejét kitöltötte. Ebben az esetben van-e bármi akadálya annak, hogy 15:00-tól rendkívüli munkavégzést rendeljen el a munkáltató? Látszólag két rendelkezés ütközik össze: az egyik, mely szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be, és arra a munkáltatónak befolyása nem lehet, a másik pedig az, hogy a példa szerinti esetben az adott napra a munkavállaló rendes, 8 órás napi munkaideje már beosztásra került, ezáltal ezen napra a munkavállaló már több rendes munkaidőt nem tud beosztani, hiszen azt már letöltötte, így a peremidő munkavállaló általi további beosztása az adott napra lehetetlenné vált.
Részlet az állásfoglalásából: […] A rugalmas munkarend fogalmát az Mt. nem ismeri. A gyakorlat alapján olyan (részben) kötött munkaidő-beosztásról van szó, amely esetében a munkavállaló a munkaidőnek csak egy részéről rendelkezhet, a munkáltató által megszabott keretek között. Ebben a rendszerben a munkaidő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 26.

Szombatra elrendelt munkaidő – kompenzálás szabadidővel

Kérdés: A közalkalmazottak négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak 5/2-es, 8 órás munkarendben, hétfőtől péntekig. Városunkban havi egy szombaton rendezvényt tartanak, és ezt az intézmény szervezi. Akiknek nincsen szombatonként beosztás szerinti munkanapjuk, azok közül is dolgozik néhány ember, mert elő kell készülni, és maga a rendezvény is megkívánja. Az intézmény fizetni a túlmunkáért jelen állás szerint sajnos nem tud. A beosztás a havi egy első heti szombat alkalmával már előre tudható, így már egy hónappal előbb el lehet készíteni a beosztást arra a szombati pihenőnapjukra, amikor egyébként nem dolgoznának. De a rendezvény miatt a négyhavi munkaidőkeretben dolgozni fognak egy bizonyos szombaton havonta. Így lesz egy beosztás szerinti munkanapjuk szombaton (8 óra), és helyette hétfőn a beosztás szerinti munkanapjukon pihenőnaposok lesznek. A négyhavi munkaidőkeretbe bele tudja tenni a munkáltató, ha megbizonyosodik afelől, hogy így a ledolgozott 8 óra helyett kizárólag 8 órát kell kiadni, és semmivel nem többet. Fizetni nem tud, és a közalkalmazottaknak megfelel a szabadidő, ebben meg is állapodnak. A munkáltató szeretné szabályosan csinálni, kérdés, hogy a rendszeres időközönként elrendelt szombati 8 óra helyett csak 8 óra jár-e? És a kiadott 8 óra szabadidő mellett biztosan nincs-e pótlékfizetési kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidőkeret lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató az általános munkarendtől eltérve ne szombatra és vasárnapra ossza be a heti pihenőnapokat, illetve nem kell minden héten pontosan két pihenőnapot beosztani. Ugyanakkor heti átlagban ilyenkor is megilleti a közalkalmazottat a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 5.
1
…
6
7
8
…
49