912 talált cikk a pótlék kifejezésre

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom mint gondozónő egy idősek otthonában. A cég nonprofit kft. Az alapbéren felül kapunk még ágy melletti pótlékot és műszakpótlékot. Mostanában gyakran hallom, hogy örüljek, hogy ennyit keresek, mert ez nem állami cég, és bármikor elveheti vagy csökkentheti a pótlékok összegét. A munkáltatónak van-e joga hozzá, hogy valóban éljen ilyen elvonással?

Kérdés: Olvassuk kollégáimmal az új Mt. 143. § (1) bekezdését. Ha jól értelmezzük, amennyiben kollektív szerződés és a munkaszerződés sem rendelkezik a pótlékról vagy a szabadidőről, akkor a túlórára elegendő a munkavállaló alapbérének kifizetése. Jól olvassuk a törvényt?

Kérdés: Milyen foglalkoztatással kapcsolatos feltételeket szabályozhatunk munkáltatói szabályzatban?

Kérdés: Az új törvény értelmezése szerint 2012. július 1-jétől munkaszerződéssel az alapbérbe építhető a vasárnapi pótlék. Azt olvastam, hogy csak a vasárnapi pótlék alapbéresíthető, a munkaszüneti napi pótlék nem. Júliustól munkaszerződés-módosítással beépítjük a műszakpótlékot, az éjszakai és a vasárnapi pótlékot az alapbérbe, de ha engedi a törvény, akkor a munkaszüneti napi pótlékot is beépítenénk.

Kérdés: Értelmezésünk szerint az új Mt. alapján a munkáltató más feltételekkel minősül több műszakos munkarendben működőnek, mint amely esetekben a munkavállalónak műszakpótlékot kell fizetni. Jól gondolom, hogy nem minden esetben jár műszakpótlék az egyébként több műszakos munkarendű munkáltatónál?

Kérdés: Az új Mt. alapján milyen díjazás jár a munkavállaló szabadságára? Ha jól tudom, a távolléti díj mellett ki kell fizetni a bérpótlékot is, ha az a munkavállalónak járna, de a bérpótlékot már a távolléti díj számítása során is figyelembe kellett venni. Ez azt jelenti, hogy kétszeresen számolom el a pótlékot a munkavállalónak?

Kérdés: 2011. december 1-jétől változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Többek között szigorodott az a szabály, hogy milyen feltételekkel kell egyenlő bért fizetni a kölcsönvevő saját munkavállalóinak és a kölcsönzött dolgozóknak. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. ismét módosít a szabályokon, mégpedig a munkáltatókra kedvezőbben. Kölcsönvevői szempontból mikortól kell ugyanazokat a juttatásokat (műszakpótlék, éjszakai pótlék, cafeteria) adni a kölcsönözötteknek is?

Kérdés: Cégünknél jelenleg egy, kettő, illetve három műszakban dolgoznak a munkavállalóink. Ez munkakörönként eltérő. A műszakokon belül a dolgozók állandó műszakba járnak. (Állandó dél­előtt, állandó délután vagy állandó éjszaka.) Mit jelent a több műszakos munkarend? Mit jelent a váltott műszak? Milyen időközönként kell vagy lehet váltani? Éjszakai munkavégzésre éjszakai pótlék jár, de kell-e, mikor és mennyi műszakpótlékot fizetni a fenti esetben?

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom egy cégnél. Kérdésem, ha 18-tól 06 óráig végzek munkát hétköznap, akkor 18 és 22 óra között jár-e a délutános műszakpótlék és a túlórapótlék együtt is, vagy csak az egyik? Ha hétvégén is 18-22 óra között dolgozom, akkor ez hogyan alakul?