902 talált cikk a pótlék kifejezésre

Kérdés: A múlt hónapban az egyik kivitelezési helyszínen egy munkavállalónk nem volt hajlandó felvenni a munkát, mert álláspontja szerint az aznapi festési feladatokhoz a létra nem volt biztonságos. Csak akkor kezdett el dolgozni (kb. három órával később), amikor valaki a központi raktárunkból kivitt neki egy másikat. A műszakvezetője utólag megvizsgálta a helyszínen lévő létrát, szerinte nem volt újszerű, de nem is volt vele gond. Valóban megtagadhatja a munkavállaló az utasítást, ha nem érzi biztonságosnak a munkaeszközt? Milyen díjazás jár erre az időre?

Kérdés: Egy munkavállaló az Mt. szerinti munkaviszonyban van foglalkoztatva az önkormányzat által üzemeltetett vendégházban heti 30 órában, egyenetlen munkaidőben, hiszen vendég, illetve rendezvény függvénye, hogy mikor kell jelen lennie. Előfordul, hogy hétvégi munkavégzés is szükséges. Ezt megtehetjük anélkül, hogy bérpótlékot kellene fizetnünk? Ha nem, akkor ilyen helyzetben mi a helyes, jogszerű eljárás?

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?

Kérdés: A Kttv. 141. §-a (8) bekezdésének értelmezése szerint, ha például angol nyelvből van egy középfokú komplex típusú nyelvvizsgám, és angolból egy alapfokú komplex típusú nyelvvizsgám, akkor a magasabb mértékű pótlékra vagyok jogosult: azaz az illetményalap 60%-a illet meg. Mennyi jár nekem, ha angolból van egy alapfokú komplex típusú nyelvvizsgám, majd szerzek mellé egy angol középfokú szóbeli típusú nyelvvizsgát? A hivatkozott bekezdés második mondata szerint alap- és középfok esetén az illetményalap 20%-ának megfelelő mértékű pótlékra vagyok jogosult. Kérdés, hogy nyelvvizsgánként (alapfokú komplex 20% + angol középfokú szóbeli 20%, összesen 40%) vagy a két nyelvvizsga alapján összesen 20% pótlék illet meg? Természetesen a nyelvvizsgák államilag elismert általános nyelvvizsgák. Amíg meg nem szerzem a középfokú szóbelit, addig az angol alapfokú komplex bizonyítványom alapján az illetményalap 15%-ának megfelelő pótlékra vagyok jogosult. Ha csak az angol középfokú szóbeli típusú nyelvvizsgám lenne meg, az illetményalap 30%-ára lennék jogosult. A két nyelvvizsgára csak 20% jár?

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződésükben rögzítetten, az alapbérükön felül kapnak teljesítménybért. Ez a teljesítménybér hogyan érinti a távolléti díjukat?

Kérdés: A munkavállaló rendszeresen teljesít készenlétet. Ezért a felek 2020. november 1. óta a munkaszerződésben az alapbéren felül egy bizonyos átalányösszeget kötöttek ki a készenléti bérpótlék és a készenlét idejére járó alapbér helyett az Mt. 145. §-a alapján. Milyen feltételek esetén kell ezt a készenléti átalányt beszámítani a munkavállaló távolléti díjába? A munkavállaló ugyanis csak ritkán teljesít havonta átlagosan 96 óra készenlétet, ami a törvény szerint ennek feltétele lenne. Ennek hiányában is beleszámíthatjuk a készenléti átalányt a távolléti díjba?

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti – az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva –, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet alapján 2020. július 1-jétől az óvodavezetők és helyetteseik az előző nevelési év október 1-jei gyermeklétszám után kapják a vezetői pótlékukat. A fenntartásunkban lévő óvoda gyermeklétszáma szeptembertől lecsökken. Mikortól kell ezt figyelembe venni a pótlék megállapításánál?

Kérdés: Ha egy pedagógus betegszabadságon és szabadságon is van a hónapban, és kap pótlékokat, a távolléti díj számításánál a teljes pótlékok összegével kell számolni vagy a számfejtett összeggel, mivel pótlék csak a ledolgozott napokra jár? Példa: alapbér 356 265 Ft, gyógypedagógiai pótlék 9135 Ft, ágazati szakmai pótlék 35 627 Ft, egységvezetői pótlék 54 810 Ft. Ledolgozandó munkanapok száma 22 nap, 3 nap betegszabadságon és 10 nap szabadságon volt. Mennyi lenne a betegszabadságra és a szabadságra járó díjazás összege?