Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – a közhasznú munka beszámítása

Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?
Részlet a válaszából: […] 1997-ben az akkor hatályos Flt. 16/A. §-ának (1) bekezdése szerint támogatott közhasznú munkavégzésnek az minősült, ha a munkaadó a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása érdekében a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Személyi illetmény és a garantált bérminimum-emelkedés

Kérdés: Közös hivatalnál dolgozó köztisztviselő 2021. március 1. napjától személyi illetményre jogosult a törvény szerint (Kttv. 235. §) 2022. február 28-ig 240 000 forint összegben. 2022. január 1-jétől a garantált bérminimum összege 260 000 forintra növekedett. Hogyan járunk el helyesen: a személyi illetményét módosítjuk 260 000 forintra, vagy a személyi illetmény bértáblát megszüntetjük, és 2022. január 1-jétől besorolás szerinti alapilletmény + garantált bérminimumra való kiegészítés jogcímeken számfejtjük a bérét?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselőnek a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző. További...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Anyakönyvvezető munkakör újbóli létrehozása

Kérdés: 2019 októberében módosítottuk a polgármesteri hivatal SzMSz-ét oly módon, hogy megszüntettünk több munkakört, így egy anyakönyvvezetőit is. Jogszabályi időkorlát van-e meghatározva arra, meddig nem hozhatunk létre egy vagy több anyakönyvvezetői munkakört, az adott szervezeti egység esetleges létszámbővítésével?
Részlet a válaszából: […] Nincs arra vonatkozóan konkrét jogszabályi előírás, hogy egy hivatali átszervezés keretében megszüntetett munkakört (jelen esetben egy anyakönyvvezető) mikor lehet újra létrehozni a hivatalban. A bírói gyakorlat azonban tartalmaz e tekintetben korlátokat, figyelemmel arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Helyettesítési díj – a kezdőnap

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 52. §-a tartalmazza az átirányítás szabályait. AKttv. 52. §-ának (1) bekezdése, valamint a Kttv. 226. §-ának (2) bekezdése szerint nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő – a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Illetményalap-megállapítás különböző összegben

Kérdés: A Költségvetési tv. 62. §-ának (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben 2022. évben a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a Kttv.-ben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. Abban az esetben, ha a közterület-felügyelet nem a polgármesteri hivatalnál működik, hanem egy másik önkormányzati intézménynél, ahol a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, és nem a jegyző, megállapíthatja-e a képviselő-testület a magasabb illetményalapot úgy, hogy az csak a hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozzon, míg az önkormányzati intézménynél foglalkoztatott közterület-felügyelőkre nem?
Részlet a válaszából: […] ...rendeletben a 2022. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Munka és nyugdíj – a jogviszonyválasztás lehetősége

Kérdés: Hivatali köztisztviselő nyugdíjba vonul. Milyen módon lehet továbbfoglalkoztatni úgy, hogy a nyugdíját ne kelljen szüneteltetni? Van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzatnál az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóként foglalkoztassuk?
Részlet a válaszából: […] ...következően a nyugdíj folyósítása mellett az érintett kollégának közszolgálati jogviszonya nem állhat fenn. Van arra lehetőség, hogy a polgármesteri hivatal – a Kttv.-ben írt alábbi korlátokkal – munkaviszonyt létesítsen a volt köztisztviselővel úgy, hogy mellette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Jogviszony-létesítés és az oltás

Kérdés: Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése lehetőséget ad a polgármesternek, hogy az általa vezetett önkormányzatban és intézményekben döntsön a rendeletben foglaltak alkalmazásának elrendeléséről. A 635/2021. Korm. rendelet módosította az 599/2021. Korm. rendeletet, eszerint az 599/2021. Korm. rendelet 2/A. §-a kimondja, hogy az 1. § (1) bekezdése szerinti munkáltatóknál 2021. december 15. napjától – bizonyos kivételekkel – csak olyan személlyel létesíthető jogviszony, aki igazoltan rendelkezik a koronavírus elleni védőoltással. Ahol a polgármester döntése szerint nem kötelező a védőoltás felvétele, ez vonatkozik-e az 599/2021. Korm. rendelet 2/A. §-ára is? Dönthet-e tehát a polgármester úgy, hogy 2021. december 15-től nem kell oltással rendelkeznie az új foglalkoztatottnak?
Részlet a válaszából: […] ...intézmények esetében (ideértve Kttv. hatálya alá tartozó szervet is) a fenntartó önkormányzat szerinti település vagy kerület polgármestere, illetve a fővárosi fenntartású intézményeknél a főpolgármester dönt a rendeletben foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Intézményvezető-helyettesi poszt pályáztatása

Kérdés: Önkormányzatunk egyesítette óvodahálózatát, létrehozva így egy központi költségvetési szervet, melynek az egykori óvodák jogutódlással tagóvodái lettek. Az új intézmény élére a 326/2013. Korm. rend. 24. §-ának (2) bekezdése szerint pályáztatás nélkül került az intézményvezető, egy évre szóló intézményvezetői megbízással. Az intézményvezető-helyettesek és a tagintézményvezetők megbízása szintén egy évre szól. A fent hivatkozott 326/2013. Korm. rendelet 21. §-a egyértelműen definiálja a magasabb vezetők körét, mely szerint az intézményvezető-helyettes és a tagintézményvezető is magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint "a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)–(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni". Ezzel ellenkezően azzal a gyakorlattal szembesültünk más kerületekben, és a mi intézményvezetőnk is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az intézményvezető-helyettesek és a tagóvoda-vezetők megbízása pályáztatás nélkül, az intézményvezető saját hatáskörében történő kijelölése útján lehetséges. A mi hivatali álláspontunk ettől eltérő, véleményünk szerint csak a Kjt. 20/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben tölthető be pályáztatás nélkül egy munkakör, illetve a már fent említett esetben a vezetői beosztás [326/2013. Korm. rend. 24. § (2) bek.]. Jól értjük, hogy esetünkben az egyesített intézmény intézményvezető-helyettesi pozícióit és a tagintézmény-vezető pozíciókat is pályázati kiírás útján lehet/kell betölteni? Ha igen, ezt a jogot ki és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolja, a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete, az általa ezzel megbízott polgármester, vagy a polgármester által megbízott intézményvezető?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseivel). Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a Mötv. 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a polgármester gyakorolja. Az Nkt. 69. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint pedig a köznevelési intézmény vezetője –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Oltakozási kötelezettség – kivételekkel

Kérdés: Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak jogértelmezésével, a jogalkotói szándék tekintetében szeretnék kérdést feltenni. Intézményünk tekintetében a kormányrendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja releváns. Ez alapján a rendelet alkalmazásában foglalkoztatottnak minősül az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél foglalkoztatott személy. A "foglalkoztatott" fogalmát a Tbj. 4. §-ának 5. pontja szerint kell értelmezni, vagyis foglalkoztatott az a személy, akit a köznevelési intézmény biztosítási jogviszony keretében foglalkoztat, vagy az a személy is e fogalom alá tartozik, aki a köznevelési intézmény területén végez munkát, de nem a köznevelési intézmény alkalmazottja? A fogalom konkrét meghatározása azért fontos számunkra, mert intézményünk konyhai dolgozókat alkalmaz az iskolák tálalókonyháin, de a dolgozók nem az iskolával, hanem az intézményünkkel állnak közalkalmazotti jogviszonyban. A tankerület arról tájékoztatott minket, hogy az 599/2021. Korm. rendeletben leírtakat kiterjeszti mindazon személyekre, akik az iskolákba belépnek, és a tanulókkal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Mivel intézményünk önkormányzati fenntartású, és alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak, rájuk – értelmezésünk szerint – az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak nem vonatkoznak, viszont a fenti esetben a konyhás munkakört ügyfelekkel közvetlenül érintkezőnek kell minősítenünk, és alkalmazni kell rájuk a rendeletben foglaltakat. De ha az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltakat a konyhás munkakör tekintetében alkalmazzuk, alkalmazni kell-e a többi alkalmazott tekintetében azzal a megkötéssel, hogy nekik pedig a 2. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott időpontban kell felvenniük az oltást? Kinek kell ebben az esetben az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak végrehajtását elrendelni?
Részlet a válaszából: […] ...[lásd 599/2021. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a)-d), g) és h) pont] a fenntartó önkormányzat szerinti település vagy kerület polgármesterére, illetve a fővárosi fenntartású intézményeknél a főpolgármesterére telepíti a döntési jogot a rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Helyettesítő védőnő szabadságának kiadása

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő egy szomszédos községben helyettesítést vállalt a polgármester engedélyével. Egyenlőtlen munkabeosztással végzi munkáját, a hét négy munkanapján nálunk, egy munkanapon pedig a helyettesítés helyén. Amennyiben egész hetet szeretne kivenni szabadságnak, helyes-e, ha kiírjuk az egész hetet a heti 40 órás munkahelyén, és azt az egy napot pedig a helyettesítés helyén? Amennyiben csak hetente 1-2 napot vesz ki, helyes-e, ha csak azokat a napokat írjuk ki mindenféle megkülönböztetés nélkül úgy, hogy ő 12-12-12-4 órában végzi nálunk a munkáját?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből megállapíthatóan a védőnő a munkáltatónál 40 órás egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll, amelyet heti négy napon, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban teljesít. Emellett heti további egy napot egy másik jogviszony keretében teljesít egy másik községben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.
1
5
6
7
16