2880 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Egyik dolgozónk 2024. december 3-án otthon balesetet szenvedett, aminek következtében eltört a lába. Azóta is betegállományban van, de nagyon problémás, mert az orvosi igazolásért könyörögni kell, nem veszi fel a telefont, semmiben nem együttműködő. Április vége óta nem is adott le igazolást, és nem jelentkezik. Tudjuk, hogy ha felmondunk, a felmondási idő a betegállományból visszatérés után indul, de ilyen esetben, amikor nem elérhető a dolgozó, és a hívásokra nem reagál, orvosi igazolása nincs több mint egy hónapja, mit lehet tenni?

Kérdés: Hogyan számoljuk a végkielégítésre való jogosultságot kikölcsönzött munkavállaló esetén, ha a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról térne vissza dolgozni, de ezen idő alatt a kölcsönvevő felmondja az együttműködést a kölcsönbe adóval? Az utolsó kikölcsönzés idejét kell alapul venni a kikölcsönzés megszűnéséig, amíg a kölcsönvevő megszakítja a kikölcsönzést, vagy folyamatosan „ketyeg” az idő a kikölcsönzés kezdetétől, amíg az anyuka vissza nem tér aktív állományba? Függetlenül attól, hogy a kölcsönvevő „kiszállt” a kölcsönzésből?

Kérdés: Lemondhat-e közös megegyezésben a munkavállaló a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadságának letöltéséről, illetve pénzben történő megváltásáról? Amennyiben igen, az később támadható-e, a munkáltató számíthat-e esetleg bírságra egy hatósági ellenőrzés során?

Kérdés: A fizikai munkaerő foglalkoztatásánál havi munkaidőkeret alkalmazására kerül sor. Előfordul, hogy a munkáltató foglalkoztatási igénye miatt a munkaidőkeretben történő foglalkoztatáskor a munkavállaló munkaviszonyának létesítésére a hónap utolsó napján kerül sor. Előállhat-e az a helyzet, hogy a havi munkaidőkeretben történő foglalkoztatás miatt a munkavállaló munkába állása és a munkaidőkeret utolsó napja azonos napra esik?

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását egy nappal korábban módosította, figyelmen kívül hagyva az Mt. 97. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Eredeti beosztás: 8–16 óra, módosítás: 10–18 óra. A kétórás eltérésre kell-e 50%-os pótlékot fizetni, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munka pótléka? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.

Kérdés: A Púétv. 105. §-a szerinti köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz szükséges időbe beleszámítható-e azon korábbi jogviszony, ahol „egyéb pedagógus” FEOR-kóddal volt alkalmazva a pedagógus mint munkavállaló (kft.-nél, bt.-nél)?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében dolgozó közalkalmazottunk 2025. július 19-én kapná a 40 éves jubileumi jutalmat. A kifizetést megelőzően a besorolási iratai átnézésekor szembesültünk azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámításra került egy Volán-társaságnál töltött 1984. 09. 03. – 1994. 02. 28-ig tartó munkaviszonya is. (Ezt követően csak közalkalmazotti jogviszonyai voltak.) Jelenleg várjuk a dolgozó munkaviszony-megszüntetési iratait, hogy megbizonyosodjunk arról, munkaviszonya megszűnésére nem áthelyezéssel került sor. A 30 éves jubileumi jutalmat 2017-ben megkapta, az (eredeti) jogosító időhöz képest 2 év késéssel. Az átszámított jubileumi jutalomra jogosító ideje 1995. 01. 16-a, tehát jelenleg a 30 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult. Kérjük megerősítésüket abban, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időként nem lehet figyelembe venni a Volánnál töltött időt, illetve, mivel korábban megkapta a 30 éves jubileumi jutalmat, jelenleg az nem jár részére.

Kérdés: Intézményünkbe (szociális bentlakás) közalkalmazotti jogviszonyban, tizenkét órás műszakban, háromhavi munkaidőkeret alkalmazásával, főállású közalkalmazottat vennénk fel heti negyven órában. A leendő közalkalmazott tájékoztatott arról, hogy már van egy főállású munkaviszonya, melynek időbeosztása nem ütközik a mi munkarendünkkel. Felvehetjük-e az illetőt mi is heti negyvenórás, váltó műszakos munkarendbe annak ellenére, hogy már rendelkezik főállással?

Kérdés: Egy munkaügyi peres eljárásban, ha a munkavállaló az Mt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony helyreállítását kéri, azonban nem terjeszt elő kereseti kérelmet arra, hogy az elmaradt munkabérét is megtéríteni kéri az Mt. 83. §-ának (3) bekezdése alapján, helyreállítás esetén, erre vonatkozó kereseti kérelem hiányában, kvázi automatikusan meg kell-e téríteni számára az elmaradt munkabérét? Vagy ha erre nem adott elő kereseti kérelmet, a munkaviszony megszűnése és a helyreállítás közti időre, kereseti kérelem hiányában a bíróság nem is tudja erre kötelezni a munkáltatót? A Pp. 521. §-ának (3) bekezdése alapján azt gondoljuk, hogy elmaradt munkabérre vonatkozó kereseti kérelem hiányában a munkáltató erre nem kötelezhető a munkaviszony helyreállítására kötelező ítélet esetén. Az Mt. 83. §-ából nem lehet azonban erre egyértelműen következtetni.

Kérdés: Munkabérletiltásra vonatkozó, 2025. július 1-jétől hatályos változások szerint a levonásmentes munkabérrész emelkedik. A mentes összeg megállapításához részmunkaidős munkavállaló esetén kell-e arányosítani a minimálbért? Amennyiben a 2025. június havi munkabér 2025. július 1. napján kerül kifizetésre, akkor már a magasabb levonásmentes munkabérrészt kell figyelembe venni, vagy még a 60 ezer forintot, a június havi munkabér vonatkozásában? A családi kedvezmény minden folyamatban lévő ügy tekintetében, vagy csak a 2025. július 1. után indult ügyek esetén mentes a letiltás alól? Amennyiben utóbbi, akkor a munkáltatóhoz érkezett letiltási rendelvény keltezése alapján kell elbírálni, hogy a családi kedvezmény nettó összege mentes-e vagy sem? Illetve ehhez kapcsolódóan, a 2025. július 1. után belépő munkavállaló esetében, az előző munkáltatótól kapott tartozásigazolásból honnan lehet majd eldönteni, hogy 2025. július 1. utáni-e az ügy?