2835 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézmény köthet-e részmunkaidős munkaszerződést – pályázati finanszírozású projekt keretében – a nála állományban lévő közalkalmazottal? Azonos FEOR-számú tevékenységre is, vagy csak eltérőre, vagy egyáltalán nem?

Kérdés: Hozzátartozó foglalkoztathatósága: önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodó szervként működő óvodánál, ahol az óvodavezető a munkáltatói jogkör gyakorlója, létesíthet e bármilyen jellegű jogviszonyt a vezető vér szerinti gyermeke?

Kérdés: Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre került. A munkáltató a munkaszerződés lejárta ellenére is folyósította neki a táppénzt, majd csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat is. Írásban nem történt munkaszerződés-módosítás, sem -hosszabbítás. Ebben az esetben a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, miután a gyermek betölti a harmadik életévét? A munkavállaló hivatkozhat arra, hogy a munkáltató ráutaló magatartásával elfogadta a munkaviszony fenntartását, ami emiatt határozatlan idejűvé módosult?

Kérdés: A munkáltató önkormányzat fenntartásában működő kulturális intézményben az Mt. hatálya alá tartoznak a munkavállalók 2020. november 1. napjától, jogviszonyváltás okán. Az egyik munkavállaló bepanaszolta a másikat, az ügy kivizsgálásra került, melynek eredményeképpen a bepanaszolt munkavállaló kapott egy levelet a munkáltatótól, miszerint a panasz megalapozott, ezért felhívták, a jövőben tartózkodjon hasonló magatartás tanúsításától. Továbbá kifejtették, hogy az intézkedés nem munkajogi szankció, hanem a megfelelő munkahelyi viselkedésre vonatkozóan a munkáltató elvárásait megfogalmazó utasítás. A munkavállaló felvetésére kapott a munkáltatótól egy adatvédelmi tájékoztatót, melyben rögzítésre került, az adatkezelés időtartamát a munkajogi elévülési idő határozza meg, ami három év. Ez letelt. Ugyanakkor a munkáltatónál hatályos iratkezelési szabályzat alapján a személyi dossziék anyagai (többek között a fegyelmi határozat) megőrzési ideje 50 év. A kivizsgálással kapcsolatos iratok (jegyzőkönyvek), valamint a munkavállalóra vonatkozó utasítást meddig tárolhatja a munkáltató, illetve mi a teendő velük?

Kérdés: Társaságunknál van két munkavállaló (egy igazgató és az asszisztense), akik minősíthetetlen és toxikus magatartása már elviselhetetlen. Ők ketten folyamatosan támadják az osztályunkat (a számviteli osztályt), személyeskedő, rágalmazó leveleket írnak hol nekünk, hol a hátunk mögött a munkáltatói jogok gyakorlójának, a vezérigazgatónak. Semmilyen módon nem tudjuk magunkat megvédeni, mert az indokaink süket fülekre találnak, még akkor is, amikor bizonyítjuk, hogy a belső szabályzataink és a jogszabályok szerint jártunk el. Mindezt büntetlenül tehetik, mert a vezérigazgató is őket támogatja. Azt azonban ő is elismerte, hogy a munkánkkal meg van elégedve. Cégünknél az egyenlő bánásmód abszolút nem érvényesül. Egy egész számviteli osztály – három könyvelő, egy könyvelő és bérszámfejtő, egy főkönyvelő – akar már távozni miatta, de a cégvezető még mindig úgy gondolja, hogy nem vagyunk elég kollegiálisak, és legyünk lojálisak a céghez. Már ott tartunk, hogy engedélyt kell kérni ahhoz, hogy betarthassuk a jogszabályokat, nehogy valamivel megsértsük azt a két embert. Milyen lehetőségünk van munkajogi szempontból? Megtehetjük-e, hogy az egész osztály egyszerre „áll fel”, akár azonnali hatállyal, hivatkozva a toxikus környezetre és a kialakult helyzetre? Néhányunknak az állandó stressz már testi betegségben is jelentkezik. A munkaszerződésünkben, belső szabályzatainkban nincs semmilyen kikötés vagy tiltás azzal kapcsolatban, hogy egyszerre távozzunk, nincs tanulmányi szerződésünk sem. Milyen esélyünk lenne egy munkaügyi perben a cég ellen?

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást nyújt a munkavállalónak. A felek közötti munkaviszony megszűnik. A cafeteriának a munkaviszony megszűnéséig időarányosan járó összegét meghaladó részt a munkáltató visszakövetelheti? Ha igen, akkor jogalap nélküli cafeteria-visszakövetelés jogcímen vagy kártérítés jogcímen?

Kérdés: Ha a munkavállaló számára a munkáltató munkaruhát biztosít, és a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló a munkaruhát nem szolgáltatja vissza a munkáltatónak, a munkáltató a munkaruha kiadását vagy pedig a munkaruha értékének mint kárnak a megtérítését kérheti?

Kérdés: Egy önkormányzat által fenntartott szociális intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló intézményvezetője kéri, hogy jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából vegyük figyelembe korábbi munkaviszonyát az E. Gondozóház Egyesületnél 2016. szeptember 13-tól 2018. március 31-ig, valamint az E. Nonprofit Kft.-nél 2018. április 1-től 2019. április 30-ig töltött munkaviszonyát. A nonprofit kft.-nél töltött munkaviszonya alatt is a munkavégzés helye az E. Gondozóház volt, ahol intézményvezetőként dolgozott (1333 volt a FEOR-szám). Az E. Nonprofit Kft. esetében bemutatott egy Magyar Államkincstár által kiállított határozatot, amely a 2025. évre támogatást állapít meg a fenntartónak az E. Idősek Otthona szolgáltatóra vonatkozóan, a férőhelyszámra vonatkozóan, és a szociális ágazati összevont pótlékra. Emellett benyújtott egy 2023. évi férőhely-módosításról szóló, a kormányhivatal gyámügyi osztálya által egy határozatot, amelyben az E. Nonprofit Kft. adatainál típusként az van feltüntetve, hogy „nem állami fenntartó”. Ezek alapján figyelembe vehetőek-e ezek a munkaviszonyok jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál felülvizsgálatra került a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapítása. Egyik kollégánk esetében kiderült, hogy közel öt év olyan munkaviszonya is beszámításra került, ami nem jogosít jubileumi jutalomra (G. Árammérőgyár, 1987. szeptember 1. és 1992. június 26. között). A 25 és 30 éves jubileumi jutalmát ezek alapján kapta meg, és idén járt volna neki a 35 éves. A fentiek alapján azonban csak idén kapta volna meg a 30 éves jutalmát. Mit tudunk ebben az esetben tenni? Megkaphatja-e ebben az évben a 35 éveset az előzőekre történő hivatkozással – mivel csak most derült ki, hogy nagyon régen tévesen lett megállapítva a jogszerző idő –, vagy csak öt év múlva?

Kérdés: A munkabérelőlegnek mi a helyes jogi minősítése? Polgári jogi kölcsönnek minősül, és ezáltal a munkabérelőleg nyújtásával kapcsolatos megállapodás szükségszerűen polgári jogi kölcsönszerződés, vagy pedig az „megmarad” a munkajog területén, és úgy kell a munkabérelőlegre tekinteni, mint olyan, jövőben kifizetendő munkabér, amelynek pusztán az esedékességét „hozzák előre” a felek, és azt – annak visszafizetése céljából – az időben későbbi havi munkabérekből levonják? A Hpt. értelmében a munkabérelőleg pénzkölcsön nyújtásának minősül?