Felmondás vagy közös megegyezés?

Kérdés: Munkavállalónk rendes felmondással szüntette meg a munkaviszonyát, a felmondási idejének vége előtt egy hónappal azonban nem jelent meg a munkahelyén. Amikor felvettük vele a kapcsolatot, elmondta, hogy az új munkahelyén kellett kezdenie. Ezt a magyarázatot tudomásul vettük, így a munkavállaló a továbbiakban már nem végzett munkát, és ezt követően nem is utaltunk neki munkabért. Az új cégvezetés most kifogásolja, hogy a munkavállaló nem töltötte le a rá irányadó felmondási időt, ezért valamilyen szankciót kíván vele szemben alkalmazni. Vajon van-e erre jogszerű lehetőségünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 101. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló – egyebekmellett – abban az esetben is jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, ha ará irányadó felmondási időt nem tölti le. Az Ön által ismertetett eset azonbannem tekinthető jogellenes megszüntetésnek, hiszen a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 11.

Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott felmentése

Kérdés: Közalkalmazottunk az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően továbbra is alkalmazásunkban maradt. Most úgy döntött, hogy vissza szeretne vonulni, és kérte, hogy felmentéssel szüntessük meg a közalkalmazotti jogviszonyát. Kötelesek vagyunk-e erre? Mi történik akkor, ha ebbe nem "megyünk bele"?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján a nyugdíjasnakminősülő közalkalmazott (Kjt. 37/B. §) ugyan kérheti, hogy erre a körülményretekintettel a munkáltató felmentéssel szüntesse meg a közalkalmazotti jogviszonyát,erre azonban a munkáltató nem kötelezhető. Éppen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 9.

Csoportos létszámcsökkentés – hogyan kell számítani a 30 napot?

Kérdés: Mikortól kell számítani a csoportos létszámcsökkentés esetében a 30 napot? Megítélésünk alapján, mivel a törvény szerint a munkáltató döntésében meghatározott ütemezést kell irány­adónak tekinteni, a kezdő időpontot a munkáltató határozhatja meg. Ebből következik, hogy amennyiben a munkáltató csak azt követően határozza el a csoportos létszámcsökkentést, hogy korábban már egyes munkavállalók munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, ez utóbbi megszüntetéseket nem lehet összeszámítani a későbbiekkel – akkor sem, ha 30 nap még nem telik el az újabb megszüntetések időpontjáig. Helyes-e az álláspontunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...irányuló munkáltatói szándéknak vagy döntésnek vanjelentősége, hanem a csoportos létszámcsökkentés hatálya alá tartozómunkaviszony-megszüntetések 30 napos időszakon belüli ténylegesfoganatosításának. Ha a munkáltató szubjektív döntése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Munkaidő-nyilvántartás – csak a munkavállaló aláírásával érvényes?

Kérdés: A munkaidő-nyilvántartás csak akkor érvényes, ha azt a munkavállaló aláírja? Mindennap alá kell írnia a jelenléti ívet, vagy elegendő, ha a hónap végén egyszer aláírja a munkavállaló? És egyébként milyen formában jogszerű a nyilvántartás vezetése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidő-nyilvántartás egy gyűjtőfogalom, amely magábanfoglalja valamennyi, a munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos, illetve amunkavállaló hosszabb időtartamú pihenéshez való jogával összefüggő adatot.Ezek nemcsak a munkavállaló egészsége, testi épsége védelme...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Változó munkahelyre alkalmazott munkavállaló rendkívüli felmondása

Kérdés: Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat írásban értesítettük arról, hogy őt a jövőben egy másik telephelyünkön kívánjuk foglalkoztatni. Az értesítés átvételét megtagadta, és előadta, hogy ragaszkodik az eredeti munkahelyéhez. Ennek megfelelően a következő napon és az ezt követő négy munkanapon nem jelent meg a kijelölt munkahelyen munkavégzés céljából, helyette rendszeresen a korábbi munkavégzési helyén jelentkezett. Ott minden esetben arra utasítottuk, hogy az új telephelyen vegye fel a munkát. Mivel ezt nem tette meg, a munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntettük arra hivatkozva, hogy jogellenesen tagadta meg az utasítást és a munkavégzést. Két nappal a rendkívüli felmondás kézbesítését követően telefonon értesített minket arról, hogy mivel az új munkahelyen történő munkavégzésre kötelezés első napjától kezdve visszamenőleges hatállyal keresőképtelen állományba vette a háziorvosa, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. Erről mi nem tudtunk, hiszen korábban nem tájékoztatott minket a keresőképtelenségéről. Jogszerűen szüntettük meg a munkaviszonyát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltatónak joga van egyoldalú utasításával másmunkavégzési helyre beosztani a változó munkahelyre alkalmazottmunkavállalóját. A változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót [Mt. 76/C. §(1) bek.] a munkáltató – ellenkező megállapodás hiányában – egész...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 28.

Próbaidő alatti megszüntetés – ha keresőképtelen a munkavállaló

Kérdés: A próbaidő alatt keresőképtelenné vált beteg munkavállalónk munkaviszonyát megszüntethetjük-e indokolás nélkül azonnali hatállyal, vagy – ha a próbaidőből még hátralévő idő hossza lehetővé teszi – a későbbi, esetleges jogvita elkerülése érdekében célszerűbb-e kivárnunk a munkavállaló keresőképességét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A próbaidőben történő megállapodás függő jogi helyzetetteremt a munkáltató és a munkavállaló között, annak érdekében, hogy azegymással szerződő felek felmérhessék a munkaviszonyhoz fűzött reményeikmegvalósulását. A próbaidő fennállása alatt bármelyik fél azonnali...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 7.

Melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony?

Kérdés: Amennyiben a közalkalmazott utolsó munkában töltött napja a hónap 22. napja, vajon melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony? Helyes-e az alábbi megfogalmazás: "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22. napi hatállyal hozzájárulok" vagy "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22-ével hozzájárulok".
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintettel arra, hogy a kérdésből nem állapítható meg, hogyaz adott esetben mi a megszüntetés jogcíme, azt nem lehetséges minden kétségetkizáróan megválaszolni. Az "utolsó munkában töltött nap" ugyanakkor arra engedkövetkeztetni, hogy a szóban forgó esetben nagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 17.

Egyszerűsített foglalkoztatás – a második munkaszerződés?

Kérdés: Lehet-e az alap-munkaviszonyához képest más munkakörre egy munkavállalónkkal egyszerűsített munkaszerződést kötni? A munkaviszony megszüntetését követő napon lehet-e kötni egyszerűsített munkaszerződést valakivel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eftv. 3. § (4)–(5) bekezdése szerint csak olyan felekközött nem létesíthető munkaviszony egyszerűsített foglalkoztatásként, akikközött a szerződés megkötésekor már fennáll egy, az Mt. általános szabályaiszerint létesített munkaviszony. Ennek a szabálynak az a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 17.
Kapcsolódó címke:

Fizetés nélküli szabadság megszakítása – mikor kell visszavenni a munkavállalót?

Kérdés: Munkavállalónknak – figyelemmel arra, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el – hat hónapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk. A munkavállaló azonban megszakította a külföldi tanulmányait, és a tervezettnél két hónappal korábban hazatért Magyarországra. Emiatt szeretne – a megállapodásunktól eltérően – korábban munkába állni. Ugyanígy, egy kismama az általa előre jelzett időpontnál (a gyermek harmadik évének a betöltését jelölte meg visszatérési időpontként) korábban szeretne visszatérni dolgozni. Mi azonban a két munkavállaló helyettesítésére felvettünk határozott időre két munkavállalót. Nincs jelenleg annyi megrendelésünk, hogy a visszatérők részére munkát tudnánk biztosítani. Kötelesek vagyunk visszavenni őket az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A két esetet élesen el kell választani egymástól. Amennyibena felek megállapodásának a következménye a féléves fizetés nélküli szabadság -vagyis a munkáltató olyan indok miatt engedélyezett fizetés nélküliszabadságot, amely nem tartozik az Mt.-ben felsorolt, kötelezően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 17.

Rendkívüli felmondás helyett közös megegyezés

Kérdés: Munkavállalónk az utóbbi hónapban öt alkalommal csaknem egy órát késett. Megtehetjük-e, hogy a megítélésünk szerint egyébként jogszerűen alkalmazható rendkívüli felmondás helyett közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát, vagy kötelesek vagyunk rendkívüli felmondást alkalmazni? Ha gondolkodási időt kér, mennyit vagyunk kötelesek adni neki? Előre aláírhatja-e a munkáltatói jogkör gyakorlója a közös megegyezést, vagy azt egyidejűleg kell mindkét félnek aláírnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban úgy tűnik föl, hogy a leírt tényállás jogszerűenalkalmazhatóvá tenné a munkáltató részéről a rendkívüli felmondást (Mt. 96. §),a munkaviszony megszüntetésének egyes jogcímei közötti választás azonban amunkaviszony alanyának, illetve alanyainak szabad...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.
1
…
35
36
37
…
40