528 talált cikk a munkavégzési kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Ha a részmunkaidős munkavállaló „tömbösítve” dolgozza le a munkaidejét, elegendő ehhez munkaidőkeretet alkalmazni? Ez esetben hogyan történik megfelelően a szabadságok kiadása, annak adminisztrálása? Például heti 20 órában foglalkoztatott munkavállaló hétfőn és kedden nem dolgozik, a munkaideje szerdán és csütörtökön 8 óra, illetve minden második pénteken 8 óra. Ha olyan napra kér szabadságot, melyen 8 órás a munkavégzése, az napi 4 órás elszámolási egységgel számolva 2 szabadságnapnak felel meg? A munkaidő-nyilvántartásban az egyébként nem munkavégzésként szereplő napra (kedd) is írjon be szabadságot ilyenkor?

Kérdés: Korlátozható a munkavállalók mosdóhasználata, illetve megszabhatja a munkáltató, hogy csak munkaközi szünetben és annak terhére lehet igénybe venni a mosdókat? A mosdóhasználat ideje levonható a munkaidőből?

Kérdés: A Púétv. hatálya alatti pedagógus dolgozhat-e a felmentési idő alatt másik intézményben? Amennyiben az erre irányuló engedélykérést a jelenlegi munkáltató megtagadja, az mennyire sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét? Engedély esetén lehetséges-e felmondási idő alatt a Pedagógus I. kategóriába történő átsorolás?

Kérdés: Hogyan hozható összhangba az, hogy éves szinten 250 vagy akár 400 óra túlmunkája lehet valakinek, ugyanakkor a 30 munkanap szabadságot is ki kell adni éves szinten, de pihenőnapra nem adható ki szabadság, csak a beosztás szerinti munkanapra? Túlmunka tehát a pihenőnapra rendelhető el – de akkor meg a pihenőnap nem lesz kiadva –, vagy a napi 8 órán felül a kilencedik, tizedik órára? Hogyan adhatjuk ki helyesen a bent maradt szabadságokat egyenlőtlen munkaidő-beosztás és kéthavi vagy féléves munkaidőkeret esetén? Olyan hónapban, amikor szabadságon volt, lehet-e többletnapja a dolgozónak a túlmunkából eredően?

Kérdés: Van-e annak bármi akadálya, hogy a munkáltató a cafeteria terhére szabadnapokat biztosítson a munkavállalóknak? Ha ez lehetséges, ezt milyen módon és mely szabályok alapján teheti meg, illetve a „szabadnap” az szabadságnak vagy az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése szerinti, a munkáltató hozzájárulásával történő, munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülésnek minősül?

Kérdés: Az 1/2025. (II. 27.) AB határozat az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése második mondatának utolsó tagmondatát megsemmisítette, amely már nem tartalmaz utalást a munkakör ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalókra, így az említett bekezdés második mondata kizárólag a következőt tartalmazza: a munkavállalót nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. Mi a következménye ezen jogszabályi rendelkezés megsemmisítésének az egészségi okból alkalmatlan munkavállalókra vonatkozóan? Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az egészségi okból alkalmatlanság esetén továbbra is mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, ugyanakkor ezen időre – szemben a 2023. január 1-je óta fennálló szabályokkal – már valamilyen díjazás illeti meg a munkavállalót? Ha igen, pontosan mit kellene fizetni a munkavállaló számára? Távolléti díjat az említett jogszabályi rendelkezés megsemmisítésére tekintettel, vagy pedig az állásidő szabályait alkalmazva alapbért és bérpótlékot?

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ezen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítés – hasonlóan a szabadsághoz – csak a beosztás szerinti munkaidő tartamára lehetséges? Az ilyen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítést külön fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban, vagy elegendő, ha pusztán rendes munkaidő kerül feltüntetésre – anélkül, hogy utalás lenne az ilyen mentesítésre?

Kérdés: Az Mt. 274. §-ának (1) bekezdése alapján a munkavállalót munkaidő-kedvezmény illeti meg szakszervezeti érdekképviseleti tevékenysége érdekében. Ha az Mt. 273. §-a alapján több munkavállalót jelölhet meg a szakszervezet, valamennyi tagot megilleti a munkaidő-kedvezmény, vagy a jogszabály alapján járó kedvezményt egymás között kell elosztani? Például 70 szakszervezeti tag esetén évi 35 óra jár, 3 tisztségviselő kap 3×35 órát, vagy a 35 órát kell beosztani a 3 tisztségviselőnek?

Kérdés: Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával blokkolniuk kell. Jelenleg a beléptetőrendszer használata mellett még papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ív), ami a bérelszámolás alapdokumentuma is. Szeretnénk a papíralapú nyilvántartásról áttérni arra, hogy a beléptetőrendszer által kinyert időadatok legyenek a bérelszámolás alapjai. Ha erre a rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük-e az Mt. rendelkezéseit, miszerint a munkáltatónak kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, ügyelet, készenlét, szabadság kiadásával, valamint egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat? Az irodai beléptetőrendszer alapján kinyert jelenlét-nyilvántartás alkalmas-e arra, hogy helyettesítsék a munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartást, lehet-e a bérszámfejtés alapdokumentuma? Amennyiben a munkavállaló korábban ér be a munkahelyére, és a munkaideje végénél később távozik, az túlórának számít-e? Cégünknél az irodai dolgozók általános munkarendben (hétfőtől péntekig), rugalmas munkaidő-beosztásban és havi munkaidőkeretben dolgoznak.

Kérdés: A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje hétfőn reggel 8 órakor kezdődik, erre a kérdéses hétfői napra szabadságot vett ki. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 8 órától 16 óra 45 percig (közben 45 perc munkaközi szünettel). A szabadsága ebben az esetben a hétfői napon mikor kezdődhet, illetve meddig tarthat: hétfő reggel 8 órától a következő, beosztás szerinti munkaideje kezdetéig (kedden reggel 8-ig), vagy csak kizárólag a hétfői napra vetíthető esetében (nem műszakos, nem egyenlőtlen beosztású, általános munkarendes dolgozó), és mondjuk kedd éjféltől már újra be lehetne osztani adott esetben készenlétre? A munkavállaló által kivett egy munkanap szabadság az 8 órára mentesíti a munkavégzés alól, vagy 24 órára, azaz egy teljes napra?