2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: A bérprogramunkat a szoftvertulajdonos cég úgy állította be, hogy amennyiben a munkavállaló délutáni (14-22) vagy éjszakai (22-06) műszakban van távol (pl. szabadságon), akkor távolléti díjat (ami az alapbérével egyenlő) és a 18.00 utáni órákra 30% műszakpótlékot kap, ha viszont délelőttös (6-14) műszakban lenne, akkor a távolléti díja az alapbéréből és az Mt. 151. §-a szerinti bérpótlékrészből áll. Jól gondolom, hogy ez a beállítás nem jó?

Kérdés: Várandós kismama az Mt. általános szabályai szerinti határozatlan idős munkaviszonyban áll a munkáltatóval. A szülési szabadság alatt a kismama dolgozhat-e a jelenlegi munkáltatójánál távmunkavégzésre irányuló munkaszerződés alapján?

Kérdés: Sertéstelepünkön azokra a napokra, amikor a sertések elszállítását végezzük, osztott munkaidőt szeretnénk bevezetni. A telepen kéthavi munkaidőkeretben kerülnének foglalkoztatásra a munkavállalók, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaznánk. A tervezett napokon, vagyis hetente egy-két alkalommal délelőtt 6.30-12.00 és este 18.00-20.30-ig osztanánk be a munkavállalókat, közben hazamennének. A hét többi napján 6.30-15.00-ig tartana a munkaidő. Kell-e műszakpótlékot fizetni az osztott napon az esti műszakra? Hogyan jelöljük az egyéni nyilvántartó lapon a munkaidőt: 6.30-20.30-ig osztott munkaidő feltüntetésével, vagy 6.30-12.00 és 18.00-20.30?

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Cégünknél, ha a munkavállalónak a túlóra elvégzéséhez utazásra van szüksége, akkor 40%-os pótlékkulccsal utazási időt számolunk el részére. Az Mt. nem rendelkezik az utazási időről, ezt az eddigi gyakorlat alapján számoljuk el? Vagy meg is szüntethetjük a pótlék fizetését?

Kérdés: Ha dolgozóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ezt a plusz 8 órát 150% pótlékkal kell elszámolni, és még ezenfelül 100% munkaszüneti pótlék is megilleti a dolgozót?

Kérdés: A munkaszüneti napokon történő utazáskor (Magyarországról külföldre) megilleti-e a munkavállalót a 100%-os bérpótlék? Aki ugyanezen a napon dolgozik, az cégünknél megkapja ezt a pótlékot. Mi a teendő viszont az utazási idő elszámolásával?

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon munkát végez rendes munkaidőben, milyen módon kell elszámolni a díjazását? Valóban az alapbére háromszorosát kapja erre a napra?

Kérdés: Minősülhet-e idényjellegű tevékenységnek az üdítőitalos (gyümölcsleves) dobozok előállítása, ha kimutatható, hogy a nyári időszakban, mikor melegebb van, a megrendelések száma jelentősen növekedik? A növekedés mértéke ugyanakkor előre nem jelezhető, hiszen egy hűvösebb és egy forróbb nyár összehasonlítása esetén jelentős különbségek mutathatók ki. E miatt a dobozok előre gyártása sem tervezhető.

Kérdés: Munkatársaink a márciusi fizetésükkel együtt prémiumelőleget is kaptak. Ennek azonban feltétele, hogy munkaviszonyuk az utolsó 8 hónapban fennálljon. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az elmúlt 4 hónapban, 2012. október vége óta keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Az említett szabályra hivatkozva nem utaltunk neki prémiumelőleget. Jogosan jártunk el?