2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Van egy harmadik országból (Macedóniából) származó munkavállalónk, aki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által kiállított összevont tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkezik. A cégünknél szakértelmet nem kívánó segédmunkára kapta meg a munkavállalási engedélyt három évvel ezelőtt, azonban fodrász szakképesítéssel is rendelkezik, megtanult magyarul, lefordíttatta az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával a bizonyítványát, és szabadidejében, délutánonként szeretne másodállásban fodrászként dolgozni. Erre milyen lehetősége van?

Kérdés: Cégünk bérmunkaerőt alkalmaz, ahol a bérmunkások vezetője folyamatosan változtatja az emberek státuszát, munkaviszony és alkalmi munkavállaló között. Mennyire kell nekem figyelni, hogy náluk milyen módon vannak bejelentve a munkavállalók, és kell-e figyelnem a dolgozót, hogy épp miért van távol? A betegállományt kell-e figyelnem, mivel hozzám nem kerül a betegállományi papír?

Kérdés: Intézményünk színház, fő tevékenységi köre az előadó-művészet, az alkalmazottak foglalkoztatására az Mt., a Kjt. és a vonatkozó jogszabályok, köztük a 150/1992. Korm. rendelet szabályai alapján kerül sor. A közalkalmazottak tekintetében a munkáltató döntése (szabályzat, utasítás), valamint kollektív szerződés alapján jogszerűen megállapítható-e a munkáltatónál, a Kjt. 69-74. §-ainak rendelkezéseiben foglaltakon túl, ágazati, szakmai sajátosságokra is figyelemmel, további olyan illetménypótlék, melyet sem a Kjt., sem a vonatkozó 150/1992. Korm. rendelet nem tartalmaz kifejezetten? A pótlék alkalmazására olyan munkaköröknél kerül sor, ahol az általánostól eltérő a feladatok jellege, a feladat ellátásának speciális körülményei vannak, illetve a munkavégzés helye speciális. Például: kórustitkár, oldalvezető (díszítő), zsinórmester, fegyverraktáros, jelmezraktáros.

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?

Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, megszakítás nélküli munkarendű portások munkaszüneti napi bérének és pótlékainak számfejtése hogyan helyes 2017. október 23-ára, ha az adott munkavállaló a munkaszerződése szerint 6 órás, de azon a napon 18 órát dolgozott? A kollektív szerződés szerint munkaidőkeretet alkalmaznak, a portásoké éves. Jár neki a ledolgozott órára járó bér és a távolléti díj 6 órára, illetve a 100% rendkívüli munkavégzésért járó pótlék?

Kérdés: Betegszabadság alatt a munkáltatóm kötelező oktatást írt elő, amin nem jelentem meg, mivel influenzás voltam. Az orvosi igazolás ellenére erre a napra nem számoltak el betegszabadságot, három helyett két nap szerepel a bérlapomon. Megteheti a munkáltató, hogy betegség alatt áthelyezi a munkaidőt későbbi nap(ok)ra?

Kérdés: Kérném szíves tájékoztatásukat az alábbi, munkaközi szünettel kapcsolatos kérdésben. A munkaidő 4.00-től 12.40-ig tart, 7 és 10 óra között adják ki a 40 perces munkaközi szünetet (a hosszabb szünethez megállapodással rendelkezünk). Előfordul, hogy tíz órát kell dolgozni egy nap, erre plusz 10 perc munkaközi szünetet adunk. Az Mt. szerint a kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén további 25 perc munkaközi szünet jár. Ezt a további 25 percet a törvény szerinti 20 perchez kell hozzáadni, vagy az általunk alkalmazott 40 perchez? Tehát az általunk ilyen megbontásban alkalmazott 50 perc szünet megfelel az Mt.-nek?

Kérdés: Egészségügyben (rendelőben) dolgozó, közalkalmazottként részmunkaidős (heti 4 napot dolgozik) orvos, ha egy hétig nem dolgozik, miért csak négy nap szabadságot kell kiírnia? A törvény, tudtom szerint, az ilyen közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosoknak is megadja a teljes állásban dolgozóknak járó szabadságnapokat. De ez valahogy nem tűnik jogosnak. Nem öt napot kellene kiírnia ilyen esetben?

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?

Kérdés: Idősek gondozóházában dolgozó közalkalmazott gondozónők túlórájával kapcsolatban szeretném kérni a véleményüket. A gondozónők 12 órás, folyamatos munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Ha a munkaidőkeret végén a kötelező óraszámnál többet dolgoztak, túlórát fizetünk: alapbér 100 százalék + 50 százalék túlórapótlék, pihenőnapra: alapbér 100 százalék + 100 százalék túlórapótlék. Ha a közalkalmazottnak a munkaidőkeret végén több pihenőnapja volt, mint a kötelező, akkor milyen százalékkal számolom el a túlórát? Tekinthetjük-e úgy, hogy a túlóra pihenőnapban lett kiadva, és akkor már csak 50 százalék, illetve 100 százalék túlórapótlékot kell fizetnünk?