4474 talált állásfoglalás a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Egyik munkavállalónk még tavaly év elején, próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott. A munkaszerződésébe egy versenytilalmi kikötés is be volt építve, amely szerint a munkaviszony megszűnése esetén attól számítva egy évig versenytilalom alatt áll, amelyért utolsó érvényes alapbérének harmada illeti meg. A versenytilalmi kikötéstől a munkáltató az utolsó munkában töltött napig elállhatott. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló alig két hónapig dolgozott nálunk, a próbaidős megszüntetése során ilyen elállás nem történt, de nem is fizettünk neki semmit. Pár napja azonban bejelentkezett a versenytilalmi ellenértékért. Jogosan igényli ezt?

Kérdés: A munkaszerződéseink szerint a bérfizetés napja a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik napja. A bérszámfejtési rendszerünk átalakításának részeként szeretnénk ezt a határidőt az Mt.-nek megfelelően a tárgyhónapot követő 10. napra módosítani. Ezt a munkáltató egyoldalúan eldöntheti – a munkavállalók megfelelő tájékoztatása mellett –, vagy a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szükséges hozzá?

Kérdés: Készenlét alatt történő munkavégzés esetén hétköznap 50%-os túlóra, illetve pihenőnapon történő munkavégzés esetén (készenlét alatt) 100%-os túlóra illeti meg a munkavállalót?

Kérdés: Változik-e a pedagógusok bére a 2023. december 1-jei garantált bérminimum emelése miatt? Például: Pedagógus I/2: 2023. 07. 01.: alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 77.160 Ft-tal = garantált bérminimum 296.400 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 94.848 Ft = összesen 391.248 Ft, minimális illetményre emelés + 18.752 Ft = minimális illetmény = 410.000 Ft/hó. 2023. 12. 01-től az alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 106.760 Ft = garantált bérminimum 326.000 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 104.320 Ft = összesen 430.320 Ft/hó. Vagy mivel a Pedagógus I. kategória illetménye összességében 2023. november 1-jétől nem lehet kevesebb mint 410.000 Ft/hó, és ez az összeg már magasabb, mint a garantált bérminimum (326.000 Ft/hó), ezért nem kell figyelembe a 2023. decemberi garantált bérminimumra vonatkozó emelést?

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.

Kérdés: A munkáltató (amely kollektív szerződéssel rendelkezik) az apasági szabadságot úgy kívánná biztosítani, hogy egyrészt azt a törvényben előírt 10 munkanapnál hosszabb időre biztosítaná, másrészt annak teljes idejére 100%-os távolléti díj illetné meg a munkavállalókat. Elegendő-e ezt egyoldalú kötelezettségvállalásként munkáltatói szabályzatban szabályozni, vagy azt mindenképpen kollektív szerződésben kell szabályozni?

Kérdés: Cégünk kiskereskedelemben működik, a munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Megtehetem-e, hogy az egymást követő három pihenőnapra szabadságot adok nekik? Mint a munkáltató képviselője, eldönthetem-e ezt a munkavállaló megkérdezése nélkül?

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót úgy kívánja alkalmazni, hogy a munkavállaló heti négy napon, mindennap nyolc órában, azaz összesen 32 órában (részmunkaidőben) végezzen munkát. Ehhez milyen beosztási szabályra kell figyelnünk? Jól értjük, hogy ez mindenképpen egyenlőtlen munkaidő-beosztást jelent, és ebben az esetben mindenképpen szükséges munkaidőkeret alkalmazása? Továbbá ebben az esetben a heti 32 órát mint heti munkaidőt kell öt nappal elosztani, hogy az Mt. szerinti napi munkaidőt mint "mértékegységet" megkapjuk, amely így 6,4 óra lenne? (Jól gondoljuk, hogy a 32 órát az öt nappal kell elosztani, és nem a néggyel, mivel a napi munkaidőt az Mt. az általános munkarendben "modellezi"?)

Kérdés: Ha a szabadságát töltő dolgozó megbetegszik, a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató köteles megszakítani a szabadságát, és munkajogi keresőképtelenként betegszabadságra járó bért, illetve táppénzt számfejteni számára?

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.