Találati lista:
471. cikk / 4263 Munkaszerződés-módosítás elektronikus levélben
Kérdés: Cégünk elektronikus úton szeretné kiküldeni a munkaszerződés-módosításokat. Tudjuk, hogy írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére az abban foglaltak változatlan visszaidézésére, azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor. A munkáltató hogyan kapja vissza a munkaszerződés-módosítást, miután a munkavállaló azt elfogadta?
472. cikk / 4263 Munkáltatói nyilatkozat kiadása – aláírás nélkül
Kérdés: Óvodában dolgozó munkavállaló elérte a nők 40 éves nyugdíjjogosultságához szükséges időt, és kérvényezte a nyugdíjának visszamenőleges megállapítását. A Nyugdíjfolyósító Intézet felé benyújtandó foglalkoztatói nyilatkozatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezető nem írta alá. Ebben az esetben megtagadható-e ennek a nyilatkozatnak a kiadása a munkavállaló felé, mely igazolná, hogy a munkavállaló köznevelési intézményben dolgozik, és így nem lenne szükséges a nyugdíja szüneteltetése a fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya mellett?
473. cikk / 4263 Iratbemutatás foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzésnél
Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi ellenőr jogosult-e a belső céges levelezésbe betekinteni, amely esetleg olyan információkat tartalmaz, mely további vizsgálatra, bírság kiszabására stb. adhat okot?
474. cikk / 4263 Bíróság illetékességének kikötése a munkaszerződésben
Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavállaló és a munkáltató jogvitájukra egy bizonyos törvényszék illetékességét kötik ki. Ez a bíróság a munkáltató székhelye szerint illetékes bíróság, amely nagyon messze (az ország másik végében) van a munkavállaló állandó lakóhelye, valamint tartózkodási helye szerint illetékes bíróságtól, és így volt ez a munkaszerződés aláírásakor, azaz e rendelkezés kikötésekor is. Most a munkavállaló perelne, azonban nagyon hátrányos neki a kikötött bíróságra eljárni. Egyetértenek-e azzal, hogy munkaszerződésben nem lehet kikötni kizárólagos illetékességet, vagy pedig ez lehetséges?
475. cikk / 4263 Illetménykiegészítés és túlóra egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. A 3/2023. (VII. 14.) OKFŐ utasítás 4.5 pontja alapján többletfeladat ellátásáért eseti illetménykiegészítés fizethető OKFŐ jóváhagyással. Amennyiben ezt a feladatot a rendes munkaidőn túl látja el a munkavállaló, túlórát kell-e utána fizetni?
476. cikk / 4263 Vasárnapi pótlék két műszakos tevékenységben
Kérdés: Dolgozónk két műszakban dolgozik (H-P, 6:00–14:00 és 14:00–22:00). A kérésére egy hétfői napra a beosztása 5:00–13:00-ra került változtatásra. Jár számára 1 órára a vasárnapi pótlék?
477. cikk / 4263 Eszjtv. személyi hatálya – az informatika és az ügyvitel
Kérdés: Költségvetési szerv alá tartozó egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló háziorvos, asszisztens, fogszakorvos, iskolavédőnő és iskolaorvos munkakörökben is vannak munkavállalóink. Szeretnénk felvenni az egészségügyi szolgálati jogviszonyokhoz kapcsolódóan adminisztratív feladatok elvégzésére egy dolgozót. Az egészségügyi adminisztratív feladatokat ellátó dolgozót milyen jogviszonyban lehet alkalmazni: egészségügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban?
478. cikk / 4263 Helyszínelés beosztás szerinti munkaidő után
Kérdés: Munkavállalóink más telephelyi munkavégzés után az autóval karamboloztak. Személyi sérülés nem történt, viszont a rendőrségi helyszínelés idejére ott kellett maradniuk, ezért késő éjszaka érkeztek haza. Milyen díjazásra jogosultak a kieső szabadidejükért?
479. cikk / 4263 Munkavégzés húsvétvasárnap
Kérdés: A munkaidőnaptárban a március 31-e, húsvétvasárnap nem munkaszüneti nap. A hivatalosan kihirdetett 2024. évi munkaszüneti napok listájában sem szerepel, így arra jutottunk, hogy ez a nap nem munkaszüneti nap, így azoknak a munkavállalóknak, akik ezen a napon dolgoztak, nem jár a 100% munkaszüneti napi pótlék (csak a vasárnapi 50% pótlék jár, a munkáltató tevékenységének függvényében). Van olyan kölcsönvevő partnerünk, aki vitatja ezt az álláspontot az Mt. 102. és 140. §-ában foglaltakra hivatkozva. Melyik álláspont a helyes?
480. cikk / 4263 Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül
Kérdés: A 2019–2023. években – a pandémia miatt – a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?
