4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Az étkezési jegyek kiosztásáért felelős munkavállalónk jelezte, hogy a kiosztás során hiányt észlelt. Kiderült, több esetben megszegte a pénzkezelésre vonatkozó szabályokat, a hiányt megpróbálta saját pénzével pótolni, és csak pár nappal a felmerülése után jelezte az esetet. A jegyek kiosztása nálunk minden esetben az erre kialakított helyiségben történik, ahol elvileg a kezelőn kívül más nem férhet hozzájuk. Összességében kárunk nem keletkezett. A munkavállaló viszont most visszaköveteli tőlünk azt az összeget, amit a hiány pótlására fordított. Kötelesek vagyunk azt visszafizetni neki?

Kérdés: Egy fürdőben vagyok alkalmazott, műszakvezetőként a női öltöző felügyeletét látom el. A munkáltatóm azt mondja, hogy átszervez, és nincs szükség a munkakörömre, és egyébként is, ezentúl a női öltözőben csak női alkalmazottakat akar foglalkoztatni. Kérdésem, hogy diszkriminatív-e, ha csak nőket foglalkoztatnak a fürdő női részlegében?

Kérdés: Egy nagy cégnél dolgozom. Munkaidőm hétfőtől péntekig reggel 9-től délután 6 óráig tart, egy óra ebédszünettel. Nagyobb megrendelések esetén egyszerűen képtelenség munkaidőben végezni a napi teendőkkel. Nem csak én vagyok így, sok kollégám is 2-3 órával többet dolgozik ilyenkor a napi 8 óránál. Megkérdeztem múltkor a főnökömet, hogy miért nem kapunk ilyenkor legalább túlórapénzt. Erre azt kérdezte, hogy miért járna túlórapótlék, nem rendelt el nekünk senki túlórát. Valóban helytálló a felettesem álláspontja?

Kérdés: Agrárvállalkozó vagyok. Az elmúlt évek tapasztalata alapján kérdezem: a szüretelést és a termésbetakarítást hat nap után a gyakorlatban hogyan lehet megszakítani és a kötelező egy nap pihenőt tartani, amikor a mezőgazdaságban munkacsúcsok vannak és érik a meggy, a sárgabarack, a dinnye vagy a szőlő? A meggyet például 10 napon belül le kell szednünk, mert az érésgyorsító addig hat. Egy nap kiesés akár 10% veszteség, amit nyilvánvalóan nem engedhetünk meg magunknak.

Kérdés: Egy vendéglátó-ipari cégnél konyhai dolgozó munkakörre szólt a szerződésem. Két éve felajánlották, hogy a jövőben felszolgálóként dolgozzak, amibe én belementem, mivel ez több pénzzel is járt, és előrelépést is jelentett számomra a "ranglétrán". Sajnos mindez szóban történt, semmit sem "papíroztunk le". Így dolgoztam egészen idén áprilisig, amikor a főnököm arra utasított, hogy mostantól kezdve az eredeti, konyhai dolgozó munkakörömben folytassam a munkát. Én ezt – érthető okok miatt – visszautasítottam. A főnököm erre egy olyan dokumentumot adott át, amelyben megtiltotta, hogy felszolgálóként dolgozzak tovább, és egyben kötelezett a konyhában történő munkavégzésre. Hiába próbáltam tisztázni az ügyet az ügyvezetővel, ragaszkodtak ahhoz, hogy térjek vissza korábbi munkámhoz. Az ellenkező esetre kilátásba helyezték a rendkívüli felmondást. A munkáltató tisztességtelen eljárása ellenére köteles vagyok visszamenni a konyhába?

Kérdés: Megállapodhatunk-e abban, hogy a munkabért euróban fizetjük, ha a munkavállaló nagyrészt külföldön végez munkát? Szerintünk ez az Mt.-től a munkavállaló számára kedvező eltérést jelentene, ami alapján el lehetne térni attól a szabálytól, ami a forintban történő bérkifizetést írja elő. Mindez pedig a munkavállaló beleegyezésével is történne.

Kérdés: Idén végző, 29 éves főiskolai hallgatót szeretnénk felvenni Start kártyával ügyfélszolgálati munkakörbe. Az állásinterjún kiderült, hogy már rendelkezik munkatapasztalattal, mert főiskola alatt is dolgozott ilyen területen. Kaphat-e Start kártyát ebben az esetben a pályakezdő? A munkáltatót megilletheti-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény, ha a pályakezdő 30. életévét betölti a foglalkoztatás első évében? Korlátozott-e a Start kártyás foglalkoztatott részére kifizetendő jövedelem mértéke?

Kérdés: Egy informatikai cégnél szeretnék elhelyezkedni, de a munkaszerződés egyik passzusát aggályosnak tartom. Eszerint, ha megszűnne a munkaviszonyom, öt évig nem mehetnék el másik ilyen céghez dolgozni, és ezért a havi munkabérem egy részét tekinti fizetségnek a munkáltató. Én úgy tudtam, ilyet csak külön pénzért írhat elő. Aláírhatom-e így a szerződést?

Kérdés: Egy építkezésen dolgoztunk többen, a munkáltatónk alvállalkozó volt. A cég a fővállalkozóval szerződést kötött a használt állványok megfelelő biztosításáért, de nekünk kellett azt összeszerelni, mivel késésben voltunk a határidőhöz képest. Az állvány összeomlott, többen súlyosan megsérültek. A munkáltató nem akarja megtéríteni a kárunkat, arra hivatkozik, hogy az állványt nem neki kellett biztosítani, így nem felel érte. Ezzel tényleg mentesülhet a fizetés alól?

Kérdés: Cégünknél a munkáltatói jog gyakorlása delegált formában működik. Bizonyos jognyilatkozatok – így például a rendes vagy a rendkívüli felmondás – megtételéhez két aláírás szükséges a munkavállaló munkaszerződésében rögzített személyek által. Kérdésem, hogy az egyik munkáltatói jogkört gyakorló személy aláírása nélkül érvényes-e a jognyilatkozat, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló külföldi távolléte miatt nem íratható alá?