Kisgyermekes munkavállaló visszatérése a munkába

Kérdés: Egy kisgyermekes anyuka 2005. augusztus 4-étől első gyermekével, 2007. május 12-től második gyermekével vette igénybe a szülési szabadságot, és 2009. február 1-jétől pedig úgy kívánja bölcsődébe vinni a gyermekeket, hogy ettől az időponttól kezdve 6 órás munkaviszony keretében visszatérne dolgozni. Mikor szükséges a GYED-et lemondani és bejelenteni az anyukát munkaviszonyba? További kérdésem, hogy kiadható-e számára a 2005-2009 közötti időszak alatt összegyűlt szabadsága, évenként 24 munkanap?
Részlet a válaszából: […] ...kapott fizetés nélküliszabadság első éve jogosít szabadságra. Az Mt. 134. §-a (3) bekezdésének b)pontja szerint a munkáltató a munkavállaló személyét érintő elháríthatatlanakadály esetén (ilyennek tekinthető például a gyermek gondozására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?

Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy a rokkantsági nyugdíjigénybevétele érdekében nem kell feltétlenül megszüntetni a munkaviszonyt,hiszen amennyiben a munkavállalónak az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerintszámított keresete, illetve jövedelme (vagyis az a járulékalapot képezőjövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Előrehozott öregségi nyugdíj – jogosultsági feltételek és a munkáltatói rendes felmondás

Kérdés: Véleményünk szerint az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíj megállapítására vonatkozó társadalombiztosítási szabályok és az Mt. előírásai között ellentmondás van. Az Mt. 89. § (6) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a munkáltatónak nem kell megindokolnia a rendes felmondást, ha a munkavállaló az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai értelmében nyugdíjasnak minősül. A munkavállaló azonban csak akkor minősül nyugdíjasnak, ha előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban részesül, azaz amennyiben a nyugellátást kérelmére megállapították [Mt. 87/A. § (2) bek.]. A Tny. szerint viszont ahhoz, hogy ez utóbbira sor kerüljön, szükség van arra is, hogy az érintettnek ne álljon fenn munkaviszonya. Az ellentmondást tovább erősíti az Mt. 87/A. § (3) bekezdése, amely a munkavállaló számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a munkavállaló az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének hatálya alá esik. Véleményünk szerint e körben nincs értelme előírni a tájékoztatási kötelezettséget, mivel a munkavállaló csak akkor esik az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének hatálya alá, ha a munkaviszonya már megszűnt.
Részlet a válaszából: […] ...ne álljonbiztosítással járó jogviszonyban.Az Mt. előrehozott, illetve csökkentett összegű előrehozottöregségi nyugdíjasnak minősülő munkavállaló definícióját meghatározó szabályanincsen ellentmondásban a Tny. szabályaival. Az új szabályozás értelmében 2008...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói rendesfelmondással nem szüntethető meg tehát a 15 napos betegszabadság lejártátkövető egy év elteltéig, feltéve hogy a munkavállaló keresőképtelensége ezenidő alatt betegség miatt áll fenn. Ezt követően elvileg nincsen akadálya annak,hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Egészségkárosodott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akinek össz-szervezeti egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet II. fokú bizottságának szakvéleménye alapján 32 százalék, s ennek következtében – saját bevallása szerint – nem tudja ellátni korábbi gépkocsi-vezetői munkakörét? A munkáltató nem tud egészségi állapotának megfelelő másik munkakört biztosítani számára.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonybanáll, és nem esik felmondási korlátozás vagy felmondási tilalom hatálya alá [l.Mt. 89. § (7) bekezdés, 90. § (1) bekezdés], elvileg nincsen akadálya annak,hogy a munkáltató az Mt. 89. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Pótlékszámítás – több műszakos munkarendben

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkával kapcsolatban – gabonaszárítás – kérdezzük: betakarítás idején a szárítóüzem-kezelők 2x12 órás műszakban dolgoznak (7-19 és 19-7). Búza, napraforgó szárításakor, mivel csak 1-2 hétig tart, ugyanaz a dolgozó mindig ugyanabban a műszakban dolgozik, tehát nem váltják egymást. Ebben az esetben milyen pótlék (délutáni, éjszakai) illeti meg a dolgozókat? 6 havi munkaidőkeretet alkalmazunk. A kukorica betakarítása idején, mivel az hosszabb időszakot ölel fel, hetente váltják a műszakot. Hogyan módosulnak vagy változnak a pótlékok ezen időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében több műszakos munkarendben történőfoglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja amunkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonkéntrendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Bércsökkentés – mint szankció?

Kérdés: Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...azonnali hatályú) felmondás az alegsúlyosabb jogkövetkezmény, ami az Mt. 96. §-a alapján a munkáltató általakkor alkalmazható, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényegeskötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékbenmegszegi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató

Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] ...felmondás esetén is alkalmazandó – a munkaviszony megszüntetésekor,megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon kell a munkavállaló részérekifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint kiadni a munkaviszonyravonatkozó szabályban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Összeférhetetlenség – oktatás munkaidőben

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, mellette időnként oktatói tevékenységet végzek. A korábbi vezetőm ezt nem kifogásolta, azonban az új főnökömnek nem tetszik, arra hivatkozással, hogy ezt munkaidőmben teszem, és különben is, a kollégáimra is több teher jut ezáltal. Kérdésem: megtilthatják-e az oktatói tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 3. §-ának(1)–(3) bekezdését, valamint a 103. §-ának (1) bekezdését is. Ezenrendelkezések mind a munkáltatóra, mind a munkavállalóra (így aköztisztviselőre is) nézve jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg amunkavégzéssel kapcsolatban. Az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címke:

Rendezett munkaügyi kapcsolatok

Kérdés: Kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatóként 36 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat cégünk. Jelenleg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítése érdekében vissza nem térítendő bértámogatásban és költségkompenzációs támogatásban is részesülünk. 2008 júliusában cégünket a munka- és pihenőidőre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt a munkaügyi felügyelőség határozatában elmarasztalta, és munkaügyi bírságot szabott ki. Az említett határozat miatt eleshet-e cégünk az említett támogatásoktól?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint a költségkompenzációs támogatásés a rehabilitációs költségtámogatás nyújtható olyan megváltozottmunkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak, aki megfelel arendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ában foglalt feltételeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
411
412
413
427