4011 cikk rendezése:
3891. cikk / 4011 Rablás, mint elháríthatatlan káresemény?
Kérdés: Cégünket kirabolták. A rablás során az elkövető pisztolyt fogott rám, majd arra kényszerített, hogy nyissam ki a páncélszekrényt, és mikor ellenkezni próbáltam, megütött, így végül odaadtam a pénzt. Később kiderült, hogy a biztonsági rendszer nem is működött, költségcsökkentés miatt leszerelték, így hiába is vártam a rendőrséget. Az eset után az átélt trauma miatt kórházba kerültem, és amikor felépültem, kértem a munkáltatótól az ebből származó káraim megtérítését. Ezt megtagadta, mondván, hogy a rablás egy működési körön kívül eső és elháríthatatlan esemény, így nem köteles fizetni. Ezt én nem tartom méltányosnak, nincs lehetőségem legalább a kórházi számlák megfizettetésére?
3892. cikk / 4011 Költségkompenzációs támogatásra való jogosultság
Kérdés: 40 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezetként költségkompenzációs támogatásban részesültünk. A támogatást 2008 áprilisában szüntették meg, mivel március 16-án lejárt az akkreditációs tanúsítványunk érvényességi ideje. Továbbá határozatban visszakövetelték a márciusi törthónapra, valamint az áprilisra kifizetett támogatás összegét. Cégünk 2008. március 18-án kérelmet nyújtott be az akkreditációs tanúsítvány megújítására, amelyet végül 2008. június 2-án állított ki részünkre a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Jogszerű volt-e a támogatás megszüntetése? Van-e jogi lehetőség a támogatás június 2-tól történő újbóli folyósítására?
3893. cikk / 4011 Próbamunka – egy hét fizetség nélkül?
Kérdés: Egy üzletben vállaltam munkát. A megbeszélteknek megfelelően megjelentem az állásinterjún, ahol az üzletvezető elmondta, hogy már másnap kezdhetek is. Megállapodtunk, hogy árufeltöltőként foglalkoztatnak napi nyolc órában. A személyi alapbérben is megegyeztünk, de az első hétre még nem kapok fizetést, mert először szeretné megnézni, hogyan dolgozom, és ha minden rendben lesz, akkor véglegesít. Sajnos a munkaszerződést nem foglaltuk írásba. Az első hét végén az üzletvezető közölte, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkámra. Kérdeztem, hogy mikor fizeti ki a munkámat, amire ő azt válaszolta, hogy nem hajlandó fizetni semmit, hiszen ebben egyeztünk meg. Megteheti ezt a munkáltató?
3894. cikk / 4011 Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel
Kérdés: Munkáltatómmal megállapodtunk a munkaviszonyom közös megegyezéssel történő azonnali hatályú megszüntetéséről. A megállapodás aláírását követő héten felhívtak, és arról tájékoztattak, hogy munkáltatóm visszavonja a megszüntetést, mivel időközben rájött arra, hogy még két hónapig szüksége van a munkámra. Végül arra utasított, hogy vegyem fel a munkát. Önök szerint megteheti-e ezt a munkáltatóm, illetve köteles vagyok-e ez alapján visszamenni dolgozni?
3895. cikk / 4011 Szabadság – igénybevétel azonnali bejelentéssel
Kérdés: Az Mt. alapján az alapszabadság egynegyedével – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – 15 napos bejelentési határidő mellett a munkavállaló szabadon rendelkezhet. Meghatározott körülmények fennállása esetén azonban az alapszabadság egynegyedéből – akár azonnali bejelentés mellett – három munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Kérdésünk az lenne, hogy erre a három munkanapos "rendkívüli" szabadságra is irányadó-e, hogy csak a munkaviszony első három hónapját követően igényelheti a munkavállaló?
3896. cikk / 4011 Munkába járási költség – ki fizet?
Kérdés: A munkáltatónk különbusszal biztosítja a beutazást a munkahelyre. A munkaszerződés megkötésekor tájékoztatott arról, hogy fizetésünkből minden hónapban levon egy meghatározott összeget azért, mert a munkáltató a munkába járás költségének csak 80%-át köteles megtéríteni. Valóban így van ez?
3897. cikk / 4011 Rendkívüli munkavégzés vagy jelenlét
Kérdés: A titkárnő naponta vezeti az érkező és távozó munkavállalók munkaidejének nyilvántartását az erre rendszeresített jelenléti íven. Mostanában gyakorlattá vált, hogy néhányan napi 2-3 órával tovább bent maradnak, és a hónap végén jelzik bérpótlékigényüket, hivatkozva a jelenléti ívre. Kételkedem, hogy valóban munkavégzés céljából maradnak-e a munkahelyen az alkalmazottaim, és nem csak a pluszjövedelem motiválja-e őket. Mit tegyek, fizessek?
3898. cikk / 4011 Felmentés – forma, tartalom, közlés
Kérdés: A munkáltató felmentéssel megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyomat. Annak közlése során nem a közszférában kötelező formanyomtatványon – megfelelő formában és tartalommal – tette ezt. Ugyan készült egy felmentésről szóló értesítés, amely tartalmazta, hogy ez a nyilatkozat megszünteti jogviszonyomat, ennek indokát is adta, megjelölte a felmentési idő kezdetét, az utolsó munkában töltött napot (azaz a munkavégzés alóli felmentés napját), továbbá a jogviszonyom megszűnésének várható napját. Azonban én ezt nem vettem át. Kérdésem, hogy a felmentésem jogszerűen történt-e, ha arra nem a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és átadásával került sor?
3899. cikk / 4011 Bírság levonása a munkabérből
Kérdés: Egy üzemi étkezdében dolgozom szakácsként, két társammal. A legutóbbi ÁNTSZ-ellenőrzés alkalmával a lejárt szavatosságú fűszerek miatt bírságot szabtak ki. A munkáltatónk a bírság összegét hármunktól egyenlő arányban egyszerűen levonta, mondván, hogy nekünk kellett volna figyelni a dátumokra. Erre tényleg joga van?
3900. cikk / 4011 Eredeti munkakörbe történő visszahelyezés – ha már betöltötték
Kérdés: Munkavállalónk rendkívüli felmondás után munkaügyi bírósághoz fordult, ahol a pert megnyerte. A bíróság döntése értelmében eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, melyet időközben betöltöttek. Mi ebben az esetben a munkáltató helyes eljárása?
