Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló rendes munkaideje egyenlőtlen munkaidő-beosztás hiányában az általános munkarend szerinti munkanapokra osztható be (azaz hétfőtől péntekig), minden napra egyenlő mértékben [Mt. 97. § (2) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriajuttatással kapcsolatban hozott döntés (ideértve az egyes munkavállalói csoportok kialakítását is) a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése. Ezzel szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-beosztás határideje kollektív szerződésben

Kérdés: A munkarendet egy héttel korábban, egy hét vonatkozásában közölni kell, ezt megváltoztatni az előre nem látható körülmények miatt négy nappal korábban lehetséges. Azonban, ha a kollektív szerződésben rögzítésre kerül, ennél rövidebb határidővel is meg lehet ezt tenni. Jogszerű-e, ha a kollektív szerződésünk előírja, hogy "A munkáltató a munkarendet a törvényileg előírt négy napnál rövidebb határidővel is módosíthatja"?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, azaz egyoldalúan eldöntheti, hogy a munkavállaló mikor köteles a munkaszerződés szerinti munkaidőt teljesíteni [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkaidő-beosztásról azonban a munkavállalót előre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Gyárunk be szeretné vezetni a hathavi munkaidőkeretet a több műszakos munkarendben dolgozó kollégák számára. Szükséges ehhez a munkaszerződések módosítása, vagy elég egy belső szabályzatot kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor van kivétel, ha a munkaidő-beosztást – bár nem lenne kötelező – a munkaszerződés tartalmazza. Például, előírja, hogy a munkavállaló foglalkoztatására az általános munkarendben, hétfőtől péntekig, egyenlő munkaidő-beosztásban kerül sor. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Munkaközi szünetek későbbi ledolgoztatása

Kérdés: A munkáltató új munkarend bevezetését tervezi. E szerint a napi nyolcórás munkanapokra járó 20 perc szüneteket a munkáltató össze akarja vonni, és havonta egy-egy vasárnapi munkavégzés alkalmával le akarja dolgoztatni. Eddig vasárnap délutánra túlórát rendeltek el, alapbérrel, 50% vasárnapi és 100% túlórapótlékkal fizetve. Erre jogilag van-e lehetősége, illetve ha a túlóra csökkentése az alapcél, ez nem minősül-e rendeltetésellenes joggyakorlásnak?
Részlet a válaszából: […] ...egy vasárnapra beosztja, mint rendes munkaidőt. Négy hét alatt ez 400 perc, azaz 6 óra 40 perc beosztható munkaidőt jelent. Mivel ilyenkor a munkavállaló az adott hónapban éppen a munkaszerződése szerinti óraszámot dolgozza le, a havonta egyszer vasárnapra beosztott munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Rendkívüli munkaidő éves mértéke

Kérdés: Lehet-e az éves túlórakeretet (250 óra) külön közös megállapodással felemelni 300-400 vagy évi 500 órára az Mt. 135. §-ának (1) bekezdésére tekintettel? Kollektív szerződés nincs nálunk.
Részlet a válaszából: […] ...a rendkívüli munkaidő éves mértékére vonatkozó szabálytól. Így az általános szabályt kell alkalmazni, azaz az eltérés csak a munkavállaló javára lehetséges. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Hozzátartozó halála esetén járó fizetett távollét

Kérdés: Munkavállalónknak két éve meghalt az édesapja, most az édesapja felesége is meghalt (aki nem az édesanyja). Munkavállalónk részére jár-e a két nap rendkívüli szabadság, hozzátartozó halála esetén?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra, amely időtartamra távolléti díja illeti meg [Mt. 55. § (1) bek. f) pont, 146. § (3) bek. b) pont]. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Heti pihenőnapok beosztása

Kérdés: Egy világörökségi helység területén működő vendéglátóipari (büfé) és kiskereskedelmi egységünk (ajándékbolt) heti hat napban tart nyitva. A fix pihenőnap a hétfő, kivételt képeznek ez alól a rendezvényekkel egybeeső hétfők. Alkalmazottaink havi időkerettel vannak foglalkoztatva, napi nyolc órában. Kérdésem a következő: a kötelező két pihenőnapot, hogyan kell szabályosan kiadnunk? A fix hétfői pihenőnap mellett milyen beosztási rendet alkalmazzunk?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkáltató döntésén múlik, hogy a munkavállalónak heti pihenőnapokat (Mt. 105. §) vagy heti pihenőidőt (Mt. 106. §) biztosít. Az első verzió azt jelenti, hogy a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amelyeknek nem kell egymást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Bérgarancia Alapból történő kifizetés nem vagyoni kártérítés esetén

Kérdés: A bíróság jogerősen megítélt nem vagyoni kártérítést számomra, de az adós munkáltatónál vezetőségcsere történt, amely nem ismeri el a jogerőssé vált ítéletet, és közben felszámolás alá is került a cég. Honnét tudhatom meg a felszámolóbiztos elérhetőségét, hogy a Bérgarancia Alapból megtérüljön részemre a megítélt kártérítési összeg? Ezt kinél kell kezdeményeznem? A Bérgarancia Alap kamatot fizet? Mennyi jelenleg a Bérgarancia Alapból kifizethető összeg?
Részlet a válaszából: […] ...Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a munkáltatónak a munkavállalóval szembeni, ki nem fizetett bértartozása finanszírozható. A bértartozás pedig kizárólag a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Fizetés nélküli távollét határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: Határozott idejű munkaszerződés esetében lehet-e fizetés nélküli szabadságot igényelni? Nagycsaládos munkavállaló esetében, amennyiben az óvoda és a nevelési tanácsadó javasolja gyermeke részére a fejlesztést, igazoltnak tekinthető-e az intézményi behívás vizsgálatokra, vagy az éves szabadságot terheli a távollét?
Részlet a válaszából: […] ...294. § (1) bek. d) pont], így legfeljebb a különös méltánylást érdemlő családi ok miatt indokolt távollét tartamára mentesülhet a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
1
171
172
173
430