Munkaidőben munkahelyen kívül – a munkaadói szankciók

Kérdés: Mit tehet a munkáltató a munkából késő, illetve a munka végeztével munkahelyéről korábban távozó dolgozóval azon túl, hogy írásban figyelmezteti? Órabéresnél az igazolatlan órára nem fizet bért. Teljesítmény után bért kapó a kevesebb teljesítmény után kevesebb bért kap ugyan, de ha nincs több alapanyag, és ezért idő előtt távozik a munkából, akkor még a bére sem csökken. Igazolatlan távollét idején a biztosítás szünetel. De mi lesz az igazolatlan órával? Azt a T1041-en nem kell jelenteni. Mivel szankcionálhat még a munkáltató? Van-e joga levonni büntetésként a munkabérből? Mennyi késés után élhet az azonnali hatályú felmondással? Meddig kell tűrnie a munkáltatónak? Vagy a home office jelenség óta minden megváltozott, ha a munka el van végezve, haza lehet menni? Késés, illetve munkahelyről korábban távozás miatti kieső időre – ami igazolatlan távollétnek minősül – a munkáltató írhat-e ki szabadságot fél órára a ledolgozott 7,5 óra mellé a késő dolgozónak abban az esetben, ha a szabadság nyilvántartása órában történik? Szankcionálhat-e a munkáltató munkabérből történő levonással, ha a dolgozó nem regisztrál be vagy ki a beléptetőrendszerből, kötelezhető-e a munkavállaló a rendszer használatára?
Részlet a válaszából: […] ...az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkavállaló pedig köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Beléptetőrendszer és a munkaidő-nyilvántartás

Kérdés: Beléptetőrendszer működtetése esetén a rendszerbeli bejelentkezés már a munkaidő kezdetének számít, vagy az átöltözés után kezdődhet a munkaidő? Mennyire kell megegyeznie a beléptetőrendszer adatainak a jelenléti ívvel, a munkaidő-nyilvántartás adataival?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mit tekint a munkaidő kezdő, illetve befejező időpontjának: a terület (telephely) elérésének, illetőleg elhagyásának időpontját a munkavállalói bejáraton, vagy azt az időpontot, amikor a munkavállaló a konkrét gyártó-, illetve irodaépületet hagyja el. Utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Egy hét – hét nap munkavégzéssel

Kérdés: Idősek otthonában a konyhások és takarítók háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Hét napot egymás után dolgozhatnak? Minden harmadik héten a hétvégén is kell dolgozni, akkor a napi 8 óra helyett napi 12 órát dolgoznak, hét napot egymás után.
Részlet a válaszából: […] ...Kivételt képez ez alól azonban a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló. Ezekben az esetekben elegendő havonta legalább egy heti pihenőnapot beosztani azzal, hogy (a kizárólag hétvégi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:    

Fizetés nélküli szabadság a Kttv. hatálya alatt

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetén – ugyanúgy, mint a közigazgatási szerv munkavállalói tekintetében – lehetőség van-e arra, hogy a foglalkoztatott a törvényben nevesített kötelező eseteken kívül is, a felek megállapodása alapján, fizetés nélküli szabadságban részesüljön?
Részlet a válaszából: […] ...járó is. Ezek a szabályok az ügykezelőkre, köztisztviselőkre és önkormányzati tanácsadókra is irányadóak. A közigazgatási munkavállaló fizetés nélküli szabadságára az Mt. – alapvetően ezzel azonos – rendelkezéseit kell alkalmazni [Kttv. 258....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Ismételt határozott idejű munkaszerződés – próbaidő-kikötés és végkielégítés

Kérdés: Adott egy shared service center mint munkáltató, amely harmadik országbeli állampolgárokat is alkalmaz különböző munkavállalási típusú tartózkodási engedéllyel, szükségszerűen határozott idejű munkaviszony keretében. Az engedélyek megújításakor a felek szükségszerűen újabb határozott idejű munkaviszonyt létesítenek [Mt. 192. § (3) bek.], amely értelmezési problémákat vet fel a próbaidő kikötésével és a végkielégítés szabályaival kapcsolatban. Az újabb és a korábbi határozott idejű munkaviszony szerinti hasonló munkakör – mint tilalmazott esetkör próbaidő kikötésekor – alatt pontosan mi értendő és milyen különbözőség az elvárt munkakörök között, hogy a próbaidő jogszerűen ismételten kiköthető legyen? Például elegendő-e, ha a felelősségi szint változik (pl. csapat vezetése), vagy elvárt, hogy az ellátott feladatok legalább 51%-ban eltérjenek az előző munkakörtől? Figyelemmel arra, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbításakor a felek újabb határozott idejű munkaviszonyt létesítenek az újabb tartózkodási engedélyre hivatkozva, ilyen ismételten létesített munkaviszonyok hossza összeadódik-e a korábbi engedély alapján létesített munkaviszony tartamával? A tartózkodási engedélyeket tipikusan 1-2 évre igénylik, azaz, ha az ismételten létesített jogviszonyok tartama nem összeszámítandó, a hároméves jogosultsági idő elérésére nem kerül sor, azaz a végkielégítésre való joguk sem nyílik meg. Amennyiben azonban az új munkaviszonyok hossza összeszámítódik, úgy végkielégítésre jogosulttá válhatnak.
Részlet a válaszából: […] ...amelyek kapcsán a feleknek még nem volt módjuk „kipróbálni” egymást. Álláspontunk szerint idetartozik, ha az újabb munkaviszonyban a munkavállaló már vezetői feladatokat is ellátna. Ugyanakkor nem az új (megváltozott) feladatok arányának (pl. 51%), hanem – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Semmisség – két nyolcórás munkaviszony azonos munkáltatóval

Kérdés: Önkormányzatunk mezőőrt foglalkoztat az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban, napi nyolc órában. A foglalkoztatott munkabérének és járulékainak 50%-ára támogatást kapunk. Ugyanazon személyt nyolc órában ugyanaz az önkormányzat foglalkoztathatja-e mint zöldterület-kezelőt, ugyanúgy napi nyolcórás munkaidőben?
Részlet a válaszából: […] ...zöldterület-kezelő munkakört a kérdésben foglaltak szerint a munkavállaló a felek között már eleve fennálló mezőőri feladatra kötött munkaszerződés mellett teljesítené oly módon, hogy mindkét munkaviszonyban teljes napi munkaidőben – napi nyolc-nyolc órában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondás – felmentési idő és szabadságkiadás

Kérdés: A munkáltató több munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg felmondással a visszaesett megrendelések miatt. Már egy hónappal korábban meghatározásra került a nyári leállás időpontja, amely alatt szabadságon lesznek a kollégák. A felmondást 2025. július 14-én közölték, a szabadság kiadása pedig július 21. és 31. között történt. Helyes ez így? Kell-e felmentési bért fizetni erre az időszakra is?
Részlet a válaszából: […] ...idő július 15-én kezdődött el, hiszen a felmondás közlése július 14-én történt. Nem kizárt, hogy a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló számára szabadság kerüljön kiadásra, ez nem befolyásolja a felmondási idő hosszát sem, azaz a felmondási idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Azonnali hatályú felmondás – a munkáltatói következetlenség kérdése

Kérdés: A munkáltató – húsz év elteltével – azonnali hatállyal felmondott egy business operations vezető munkavállalójának azért, mert tíz nap alatt több alkalommal elhagyta a munkahelyét bejelentés és engedély nélkül. A munkaszerződésben az egy műszakos munkarend és a heti negyven óra munkaidő került rögzítésre. A munkáltató a távollétek időtartamának díjazását levonta a fizetéséből, majd azonnali hatállyal felmondott. Aránytalannak (ezzel együtt jogellenesnek) minősíthető-e ez a munkáltatói intézkedés úgy, hogy korábban is előfordult, engedélykérés nélkül elhagyta a munkahelyét a munkavállaló, de soha nem ment a munka rovására, és soha senki ezt nem kifogásolta, bár nyilvánvalóan volt erről tudomásuk? A távollétek soha nem befolyásolták a munkavégzést, és a munkáltató elégedett volt a munkavállaló teljesítményével. Így megvalósult-e az azonnali hatályú felmondás indokaként fennálló kötelezettségszegés? A munkáltató nem adott előzetes figyelmeztetést, írásbeli felszólítást, más munkajogi szankciót nem alkalmazott, bár bérlevonás történt. Az azonnali hatályú felmondás aránytalan intézkedés volt? Az eljárás a kettős értékelés tilalmába ütközött?
Részlet a válaszából: […] ...tényállás alapján ugyanakkor az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. Az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél– a munkaviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

„Nők40” – a jogviszony megszüntetése

Kérdés: A kolléga óvodában konyhai dolgozó, így a 2024. január 1-jével hatályba lépett Púétv. értelmében közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. 2025-ben jogosulttá válik a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjára. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet megszüntetni a jogviszonyát? Ez esetben, hogy nem közalkalmazott, jogosult-e a közalkalmazotti jogviszonya után felmentési időre, illetve fele időre a munkavégzés alóli mentesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel mondjon fel neki, de a munkáltató mérlegelési jogkörében hozhat döntést a felmondásról. Ha úgy dönt, nem mond fel, a munkavállaló maga élhet felmondással, vagy a felek közös megegyezéssel szüntethetik meg a munkaviszonyt.Az Mt. 66. §-ának (1), (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Tájékoztatás munkaidő-beosztásról

Kérdés: Egy munkavállalónak napi 8 óra a munkaideje, és nincs munkaidőkeretben. Változó lenne a napi munkaidő kezdete a feladatoktól függően, lehet, hogy 8–16-ig vagy 9–15-ig dolgozna, de mindenképpen csak napi 8 órát. Ezt hogyan kell beleírni a tájékoztatójába, hogy megfelelő legyen a munkaidő kezdete és vége?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót – egyebek mellett – a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
1
14
15
16
427