Találati lista:
1351. cikk / 1492 Fizetés nélküli szabadság megszakítása – mikor kell visszavenni a munkavállalót?
Kérdés: Munkavállalónknak – figyelemmel arra, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el – hat hónapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk. A munkavállaló azonban megszakította a külföldi tanulmányait, és a tervezettnél két hónappal korábban hazatért Magyarországra. Emiatt szeretne – a megállapodásunktól eltérően – korábban munkába állni. Ugyanígy, egy kismama az általa előre jelzett időpontnál (a gyermek harmadik évének a betöltését jelölte meg visszatérési időpontként) korábban szeretne visszatérni dolgozni. Mi azonban a két munkavállaló helyettesítésére felvettünk határozott időre két munkavállalót. Nincs jelenleg annyi megrendelésünk, hogy a visszatérők részére munkát tudnánk biztosítani. Kötelesek vagyunk visszavenni őket az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban?
1352. cikk / 1492 Prémiumévek program – meddig hosszabbodik meg?
Kérdés: 1954. november 18-án született, 39 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkező köztisztviselő (nő) a Pép. tv. alapján 2009. december 18-ától vesz részt a prémiumévek programban. Kérdésünk: ez a köztisztviselő hány éves korában, melyik évben mehet előrehozott öregségi nyugdíjba? Maradhat-e 5 évnél hosszabb ideig a prémiumévek programban, az előrehozott vagy a sima öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséig?
1353. cikk / 1492 Megőrzési felelősség a dolog rongálódása esetén
Kérdés: Egyik munkavállalónk a munkavégzéséhez speciális mérőeszközt használt, amelyet az Mt. 169. §-a szerinti megőrzési felelősséggel vett át. Egyik reggel viszont azzal ment be a műszakvezetőhöz, hogy a gépet mérés közben leejtette, és teljesen összetört. A szerviz megállapította, hogy a károsodás nem helyreállítható, többe kerül az alkatrészek beszerzése, mint az új készülék; ennek ára egyébként mintegy félmillió forint. A kérdésem az, hogy ilyen esetben kötelezhető-e a munkavállaló a teljes kár megtérítésére, mivel vétkességre tekintet nélkül felel az átvett eszközért?
1354. cikk / 1492 Határozott idejű munkaviszony – a munkavállalási engedélynél rövidebb tartamra?
Kérdés: Külföldi állampolgárt kívánunk alkalmazni egy jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk munkakörében, a munkaügyi központtól már meg is kaptuk a munkavállalási engedélyt két évre. A jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk elképzelhető, hogy egy-másfél éven belül visszatérne. A munkáltató dönthet-e úgy, hogy a munkavállalási engedély időtartamánál rövidebb idejű határozott idejű munkaszerződést köt?
1355. cikk / 1492 Támogatás visszafizetési kötelezettsége
Kérdés: Álláskeresőként nyilvántartott személyt vettünk fel az idén. Tekintettel arra, hogy álláskeresési járadékban részesülő személy foglalkoztatását vállaltuk, állami támogatást kaptunk. Az álláskereső azonban a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondott, vissza kell-e fizetnünk a kapott támogatás összegét?
1356. cikk / 1492 Egyszerűsített foglalkoztatás – egy vagy több munkaviszony?
Kérdés: Paprikatermesztők vagyunk, idénymunkára szeretnénk felvenni embereket a 2010-es idényre. Az új törvény szerint legfeljebb 90 napra vehető fel növénytermesztési idénymunkára egy munkavállaló. Kérdésünk, megjelölhető-e az a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony "2010 áprilisától október végéig összesen 90 napig tart"? Természetesen csak 90 napra vennénk igénybe a munkavállalót, amikor az éppen aktuális munkák vannak.
1357. cikk / 1492 Beszámít a munkaidőkeretbe az állásidő
Kérdés: A munkáltató 2010. január és február hónapban munkavállalói részére állásidőt rendelt el, amelyre személyi alapbért fizetett. A munkáltató négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat. Kérdés: A január és február havi állásidőt, amely 20 munkanap/hó volt (vagyis napi 8 órás munkaidő alapulvételével számolva összesen 320 óra) be kell-e számítani a négy hónapos munkaidőkeretbe, vagy ezt az állásidőt (320 órát) később le kell-e dolgozniuk a munkavállalóknak?
1358. cikk / 1492 Munkaszerződés sorsa jogutódlás esetén
Kérdés: Gazdasági társaságunk 2010. január 1-jével kft.-ből zrt.-vé alakult át. Szükséges-e a jogelőd gazdasági társaság munkavállalóival az átalakulás következtében új munkaszerződést kötni? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatban a zrt.-nek?
1359. cikk / 1492 Közcélú munka – ki lehet munkáltató?
Kérdés: Nem önkormányzati tulajdonú, azonban az önkormányzat által megbízott gazdálkodó szervezetként közcélú munka keretében foglalkoztathatunk-e közmunkásokat olyan feladatokra, mint például csatornázás és belvízmentesítés? Milyen időtartamban vonhatók be közcélú foglalkoztatásba, és milyen mértékű juttatásban kell őket legalább részesíteni?
1360. cikk / 1492 Munkaidőmérték – változó is kiköthető?
Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
