Időarányos munkabér számítása fizetett ünnep mellett

Kérdés: Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján, ha a munkavállaló óra- vagy teljesítménybéres, az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökkent munkaidőre tekintettel a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg. Havibéres dolgozó esetében külön munkaszüneti napra járó díj nem jár, mert azt a havibér tartalmazza. Amikor a dolgozó hónap közben lép be a munkáltatóhoz, időarányos bér illeti meg. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése alapján az időarányos bér számításánál így nem vesszük figyelembe a munkaszüneti napot, ezért ha a kérdéses időszakban van ünnep, akkor a program arra nem számol bért. Viszont így kevesebb munkabért kap a dolgozó, mint ahogy az napra kiszámolva járna neki. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A teljesítendő munkaidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Fizetett ünnep általános munkarendben

Kérdés: A "fizetett ünneppel" kapcsolatos korábbi kérdéssel kapcsolatban a választ megkaptam. Az egyik kérdésem az volt, hogy "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár-e, aki nem munkaidőkeretben, hanem általános munkarendben és órabérben dolgozik. Álláspontom szerint igen, hiszen ebben az esetben is az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken ezen munkavállalónak a teljesítendő munkaideje. A válaszuk alapján helyes azon következtetésem, mely szerint szerkesztőségük véleménye is az, hogy a "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Ezen általános szabályhoz képest munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a törvényben meghatározott korlátokra tekintettel – a munkaidő a hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Készenléti jellegű munkakör – az uszodagépész esete

Kérdés: Az uszodagépészek folytonos munkarendben dolgoznak, kettő nap 6-18 óra között, kettő nap pihenővel, majd kettő nap 18-6 óra között, napi 12 órában, és háromhavi munkaidőkeretben. Az uszodagépész munkakör készenléti jellegű munkakörnek tekinthető-e? Dolgozhatnak-e napi 24 órát? Például reggel 6-tól másnap reggel 6-ig, utána három nap pihenőidő, és ez folyamatosan így váltakozik, szintén háromhavi munkaidőkeretben.
Részlet a válaszából: […] Készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés – különösen a munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Hat munkanap és két pihenőnap alapú munkaidő-beosztás jogszerűsége

Kérdés: Cégünknél helyesen járunk-e el, ha az alábbiak szerint történik a dolgozók beosztása, illetve a bérek, pótlékok kifizetése? A munkavállalók minden hónapban a következők szerint vannak beosztva: 6 nap délelőttös műszak, aztán két nap pihenőnap, majd 6 nap éjszakás műszak, két nap pihenőnap, 6 nap délutános műszak, két nap pihenő, majd kezdődik elölről a délelőttös műszakkal. Minden hónapban biztosítunk minden műszak számára egy szabad vasárnapot, tehát itt beiktatunk egy extra pihenőnapot annak a műszaknak, akinek a fenti műszakbeosztás miatt az adott hónapra egyébként nem esne vasárnapra pihenő. Egy hónapos keretidőt alkalmazunk. Minden hónap végén 100%-os bérpótlékkal kifizetjük azokat a napokat, melyek az adott hónap munkanapjain felül képződtek, a keretidőn felül vannak. Tehát ha egy hónap 21 munkanapból áll, de a munkavállaló a 6+2-es munkarendje miatt 23 napot dolgozott, akkor 16 óra lesz részére elszámolva 100%-os bérpótlékkal. Ezenfelül természetesen fizetjük a műszakpótlékot (30%) este 6 és reggel 6 között, valamint 50% vasárnapi pótlékot.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti beosztás a heti pihenőnapok szempontjából kifogásolható. A törvény szerint hetente két pihenőnap illeti meg a munkavállalót (illetve ennek alternatívájaként egybefüggő 48 óra heti pihenőidő), amely beosztható egyenlőtlenül is (Mt. 105-106. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Munkaidő nyilvántartása munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünknél 4 hónapos munkaidőkeretben dolgoznak az alkalmazottak. A munkaidőkeretben foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartását havonta hogyan kell leadni a külsős könyvelő részére, ha a havi munkabér nem változik, de a munkaidő kevesebb – illetve több – lesz a 4 hónapos munkaidőkeretnek megfelelően? Például ha januártól áprilisig tart a munkaidőkeret, havi szinten a ténylegesen ledolgozott munkaórákat kell nyilvántartani (ami majd természetesen kiegyenlítődik a munkaidőkeret végére), vagy a napi 8 órát kell szerepeltetni a munkaidő-nyilvántartásban?
Részlet a válaszából: […] ...A munkavállaló jelenléti ívén minden esetben a tényleges munkavégzését kell nyilvántartani, azaz ha a munkaidőkeretben nem az általános munkarend szerinti 8 órában, hanem attól eltérő beosztás alapján, több vagy kevesebb munkaórában dolgozik, akkor ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Rendkívüli munkavégzés elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló részére munkaszüneti napra csak az Mt. 108. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben rendelhető el rendkívüli munkaidő? Álláspontom szerint az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló részére munkaszüneti napra rendes munkaidő nem rendelhető el; rendkívüli munka­idő pedig csak az Mt. 108. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben rendelhető el.
Részlet a válaszából: […] ...munkarend esetén a munkaidőt hétfőtől péntekig, heti 5 napra, egyenlően kell beosztani [Mt. 97. § (2) bek.]. Munkaidőkeret alkalmazása esetén – amennyiben az az Mt. 102. §-a alapján lehetséges – a munkaidő a hét minden napjára (így munkaszüneti napra is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló foglalkoztatása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalónk bejelentette munkába való visszatérési szándékát. A munkavállaló gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét. Mielőtt fizetés nélküli szabadságát megkezdte volna, a munkakörében – a munkáltatónál az azonos munkakört betöltő összes többi munkavállalóval megegyezően – egyenlőtlen munkarendben alkalmazta a munkáltató. A dolgozó kérte, hogy mivel gyermeke elhelyezésével, ellátásával jelenleg nem fér össze a 12 órás foglalkoztatása, emiatt 8 órás, általános munkarendben tudna munkát végezni. Az Mt. 113. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Működési rendjére tekintettel azonban a munkáltató számára jelentős nehézségekbe ütközne annak megoldása, hogy kizárólag e munkavállaló vonatkozásában alkalmazzon általános munkarendet. Helyesen értelmezi-e a munkáltató a jogszabályt és ezzel összefüggésben a lehetőségeit ebben a helyzetben, ha az alábbiak szerint gondolkodik? A munkavállaló jelen esetben nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatáshoz, és általános munkarendben kéri a foglalkoztatását, melyhez joga van, hiszen gyermeke még csak 2 éves. A gyermek 3 éves koráig a munkáltatónak szükséges biztosítania az általános munkarendben való foglalkoztatást. Ugyanakkor a 8 óra adott munkanapra történő beosztását a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni. Ekkor azonban az Mt. 6. §-ának (3) pontját is szem előtt kell tartania, mely szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés elve alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Abban az esetben, ha a munkáltató munkaszervezési okból kifolyólag nem tudná biztosítani a munkavállaló foglalkoztatását, állásidő-fizetési kötelezettsége állna fenn az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésével a munkáltató ebben az esetben nem tud élni, ugyanis az Mt. 66. §-ának (5)–(6) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában a munkavállaló szokás szerinti munkavégzési helyén – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Jelen esetben ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a munkáltatót a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló vonatkozásában továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, ezért a munkavállaló távolléte idejére felvett munkavállaló munkaszerződésének módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé.
Részlet a válaszából: […] ...erre figyelemmel nincs mód, a munkavállaló foglalkoztatásáról a munkáltatónak gondoskodnia kell, akár akként is, hogy az általános munkarendben foglalkoztatott visszatérő munkavállaló mellett a nyolc órán felül "kieső időre" részmunkaidőben egy másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

"Fizetett ünnep" elszámolása

Kérdés: Megilleti-e a "folyamatos műszakban" (megszakítás nélküli tevékenység keretében), munkaidőkeretben dolgozó, órabéres munkavállalót a "fizetett ünnepre járó távolléti díj" akkor, ha a munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon munkát végez? A "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik? Találkoztam olyan állásponttal, amely szerint az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint nem a munkaidőkeretre, hanem az általános munkarendre vonatkozik, hiszen ott állhat elő "veszteség" abból adódóan, hogy a munkavállaló egy munkanapra eső munkaszüneti napon nem tud munkát végezni úgy, hogy óra- vagy teljesítménybérben dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A gyakorlatban ezt hívják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Munkaidőkeret lejárta előtti elszámolás

Kérdés: Társaságunknál 4 hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk. Rendszeresen előfordul, hogy hétköznapra 12, illetve szombatra 8 óra munka­időt osztunk be a vonatkozó munkajogi szabályok betartásával. Ha egy munkavállaló munkaviszonya a munkaidőkeret elején kezdődött, és 3 hét 6-6 napos (napi 8, illetve 12 órás) munkavégzés után felmond, akkor a jogszerűen beosztott (7 nappal előre 1 hétre kihirdetett) és a munkavállaló által ledolgozott szombatokat milyen pótlékkal kell kifizetni? Jelent-e valamilyen problémát, illetve módosítja-e a pótlék mértékét, hogy a 3 hét átlagában nem volt meg a munkavállaló heti átlag 48 óra pihenőideje? A 4 hónapos keret egészét nézve meglett volna a pihenőidő.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeret közölt befejező időpontja előtt megszűnik a munkaviszony, a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Ennek során a rendkívüli munkaidőre, illetve állásidőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Rendkívüli munkavégzés díjazása

Kérdés: Heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló mekkora összegű túlórás pótlékra jogosult, ha a munkáltatójánál esetenként szombaton vagy vasárnap is kell dolgoznia? Milyen összegű pótlékra számíthat, ha a 16.00 óráig tartó napi munkaidején felül még bent kell maradnia este 19.00-ig a munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] ...minősül [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg [Mt. 105. § (1) bek.]. Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében ez a két nap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.].Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
1
37
38
39
72