1198 talált cikk a munkanap kifejezésre

Kérdés: Intézményünk az Mt. alá tartozik, és rendeltetése folytán hétvégén is nyitva vagyunk. A munkavállalók (5/2 munkarend) időnként hétvégi "szakmai felügyelet"-ben dolgoznak. Az adott hét hétfőjén és az azt követő hétfőn így pihenőnapjuk van. Szombatra és vasárnapra – jogszabály szerint – milyen pótlékot kell számfejteni nekik?

Kérdés: A munkáltatói tájékoztatóban a munkavállalót tájékoztatni kell az Mt. 46. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről. Munkavállalóink munkaszerződése azt tartalmazza, hogy a napi munkaidő 8 óra, a heti munkaidő 40 óra, illetve hogy a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg. A munkavállalók az esetek döntő többségében ugyanabban az időszakban vannak beosztva. Amennyiben a munkaidőkeretre tekintettel szombati napra, illetve napi 8 óra helyett 10 óra hosszára is be szeretnénk osztani őket, a munkáltatói tájékoztatóban hogyan lehetne feltüntetni a napi munkaidő tartamát, illetve a beosztható napokat, hogy az rendes munkaidőnek minősüljön, ha a munkaidőkeret végén nem keletkezik pluszórája? Ha a hétfőtől péntekig terjedő időszakot adja meg a munkáltató a tájékoztatóban, akkor egy szombati munkaidő-beosztás rendes munkaidőnek minősülhet úgy, hogy a munkaszerződés tartalmazza a munkaidőkeret alkalmazását, valamint a tájékoztatóban egy esetleges hivatkozás az Mt. 96–100. §-ára, miszerint egyenlőtlenül is beosztható a munkaidő, az elegendő lehetne? Mindenképpen fel kell tüntetni a beosztható napokat, illetve a munkaidő kezdő és befejező időpontját a munkáltatói tájékoztatóban, vagy elég hivatkozni az Mt. 96–100. §-ára?

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (4a) pontja szerint a munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. Az Mth. 19/F. §-ának (7) bekezdése szerint a munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki. Ez alapján kérdésem, hogy ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 3-án töltötte be a harmadik életévét, és – az előzetes bejelentési határidő betartásával – 2023. június 12-én kéri írásban a szülői szabadság kiadását 44 munkanapra 2023. június 29-től, akkor a munkavállaló jogosult-e 44, vagy csak 2 munkanap szülői szabadságra?

Kérdés: A szülői szabadság elhalasztása miatt előállhat-e az a helyzet, hogy a munkavállaló gyermeke elmúlik hároméves, és emiatt a szülői szabadság ténylegesen nem kerül kiadásra? Ha a munkavállaló a szülői szabadság igénybevételét megkezdi ugyan, de a gyermek a szülői szabadság tartama alatt eléri a hároméves kort, és emiatt nem tudja teljes egészében azt igénybe venni, akkor a fennmaradó részt ki kell adni az Mt. 123. §-ának (3) bekezdése alapján, vagy ez elvész?

Kérdés: A szülői szabadságot kérheti-e a munkavállaló olyan módon kiadni, hogy ezek a szabadságnapok minden esetben péntekre essenek? Ha ez a munkáltatónak nem megfelelő, meghatározhatja-e a munkavállaló számára előre azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a szabadságot nem fogja elhalasztani?

Kérdés: Amennyiben az anya CSED-et vesz igénybe, majd a szülők egyike a továbbiakban GYED-et vagy GYES-t vesz igénybe a gyermek 3 éves koráig, akkor az apa a CSED alatt jogosult-e a 100%-os, illetve 40%-os távolléti díjra, míg a másik szülő a szülői szabadság alapján járó 10%-os távolléti díjra jogosult, azaz praktikusan halmozhatóak-e ezek a juttatások? Az apasági szabadság 6. napjától jár-e visszatérítés a munkáltatónak az államtól?

Kérdés: Bevezethet-e a munkáltató – kollektív szerződésben – olyan további pótszabadságot, amelyet az Mt. kifejezetten nem tartalmaz? Például vezető besorolású személynek e tisztségére tekintettel további 5 munkanap tartamú pótszabadságot. Másképpen megfogalmazva: az Mt. szabadságra vonatkozó, eltérést megengedő rendelkezéseit (Mt. 135. §) lehet-e úgy értelmezni, hogy nemcsak az Mt.-ben meghatározott pótszabadságok mértékétől lehet eltérni, hanem magától a pótszabadságok jogcímétől is?

Kérdés: Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott kiskorú tanuló éves szabadságának mértéke 45 munkanap. Hogyan kell számolni a szabadság mértékét, ha év közben betölti a 18. életévét, arányosítva meg kell osztani, vagy a teljes évre jár a 45 munkanap?

Kérdés: Rövidített teljes munkaidő esetén milyen feltételekre szükséges kitérni a munkaszerződésben?

Kérdés: A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Sztv. 94/L. § (6) bek.]. Ezt mely beosztásban kell alkalmazni? A lakóotthonban dolgozó gondozónőink megszakítás nélküli két műszakban dolgoznak, napi 12 órás beosztásban 7–19-ig és 19–7-ig, illetve néha napi 8 órás beosztásban. Náluk 30%-os műszakpótlékot alkalmazunk. A 15%-os bérpótlék mely esetekben jár?