Részmunkaidős munkavállaló – csökkenthető-e a szabadsága?

Kérdés: A cégnél dolgozó egyik munkavállaló a családi életére hivatkozva kérte részmunkaidős foglalkoztatását. Az igényének megfelelően módosítottuk a szerződését, így a hét minden munkanapján rövidebb munkaidőben dolgozik. Felmerült bennünk, hogy a napi 8 órában foglalkoztatottakkal összehasonlítva a részmunkaidős munkavállaló napi 6 órás – és sajnos az átlagtól elmaradó, nem az elvártaknak megfelelő – munkája után járó szabadság csökkenthető-e részmunkaidejével arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót, aki részmunkaidőben a hét mindenmunkanapján dolgozik, csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakkalösszehasonlítva kevesebb óraszámban, ugyanúgy egy nap szabadság mentesíti azegynapi munkavégzés alól, ahogyan a többieket. Az MK 19. kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Díjazási szabályok megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Cégünk műanyag-alapanyag gyártásával foglalkozik. A termelés teljesen folytonosan történik, a munkavállalók 6+2 munkarendben dolgoznak a következő beosztás szerint: két munkanap 06-14.30-ig délelőttös műszakban, két munkanap 14-22.30-ig délutános műszakban, két munkanap 22-06.30-ig éjszakás műszakban. Dupla bér jár, ha fizetett ünnepen a munkavállaló munkarendjének megfelelően dolgozik? Milyen díjazás jár, ha a fizetett ünnep a szabadnapra vagy hétvégére esik? Vannak olyan időszakok, amikor az üzem leáll. Pl. most a május hónapot ötödikével indítottuk, ezért a munkavállalók nem dolgoztak. Május 1-jére kell számfejteni a fizetett ünnepet?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy önmagában a folytonostermelés nem ad feltétlenül alapot a munkáltató megszakítás nélkülimunkarendben történő üzemelésének megállapításához, ehhez szükséges, hogy olyantechnológiát alkalmazzanak a műanyaggyártáshoz, amely objektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkaórák meghatározása – kéthavi munkaidőkeret esetén

Kérdés: A kötelezően ledolgozandó munkaidőt hogyan kell értelmeznünk kéthavi munkaidőkeret esetén? Például a kötelező óraszám egyik hónapban 152, a másikban 168 óra. A munkavállalóknak a két egymást követő hónapban összesen 320 ledolgozott órájának kell lennie? Nem kell havonta külön nézni, hogy mi a havi teljesítés?
Részlet a válaszából: […] ...vagy akár évi – időtartamra határozza meg. A munkaidő mértékétilyen esetben a napi munkaidő és a munkaidőkeret tartamára eső munkanapokszorzata adja. Ha a cégnél kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalók,akkor két hónapra vonatkozóan kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Mezőgazdasági idénymunka – ukrán alkalmi munkavállalók

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységre vennénk fel idényjelleggel ukrán állampolgárságú munkavállalókat. Szükség van-e munkavállalási engedélyre az ukrán munkavállalók foglalkoztatásához? Ha igen, mik a munkavállalási engedély igénylésének és kiadásának eljárási szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...és 4600 forint közötti összeg. Az Alktv.2. §-ának (2) bekezdése alapján lehetőség van egyidejűleg legfeljebb öt egymástkövető munkanapra létesíteni az alkalmi foglalkoztatásnak minősülőmunkaviszonyt. Éves szinten mezőgazdasági idénymunka keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkaszüneti nap – elszámolása részmunkaidő esetén

Kérdés: Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. egyik általános szabálya, hogy munkaszüneti napokon(január 1-jén, március 15-én, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdhétfőn,augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 25-26-án) amunkavállalóknak nem kell munkát végezniük, és a kiesett időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Munkaidőkeret – számítása munkaszüneti napi munkavégzés esetén

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidőkeretéből (egyéves), ha az önök véleménye szerint beszámítandó a munkaszüneti nap (2008-ban ez 8 nap; 64 óra), akkor idén 262 nap helyett csak 254 napot, 2096 óra helyett csak 2032 fizetett órát kell dolgozni? A munkavállalóinknak minden nap munkanap, a fizetett ünnepre külön bérezés nem jár. Így ők a törvényes munkaidőnél kevesebbet dolgoznak az idén, jó ez így?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napokon történő foglalkoztatás lehetősége[Mt. 125. § (1) bekezdés] nem növeli meg a munkaidőkeretben ledolgozandómunkaidő mértékét. A szabály ugyanis nem a munkaidő mértékére, hanem a munkaidőbeosztására vonatkozik, az idézett törvényhely szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Kisgyermekes munkavállaló visszatérése a munkába

Kérdés: Egy kisgyermekes anyuka 2005. augusztus 4-étől első gyermekével, 2007. május 12-től második gyermekével vette igénybe a szülési szabadságot, és 2009. február 1-jétől pedig úgy kívánja bölcsődébe vinni a gyermekeket, hogy ettől az időponttól kezdve 6 órás munkaviszony keretében visszatérne dolgozni. Mikor szükséges a GYED-et lemondani és bejelenteni az anyukát munkaviszonyba? További kérdésem, hogy kiadható-e számára a 2005-2009 közötti időszak alatt összegyűlt szabadsága, évenként 24 munkanap?
Részlet a válaszából: […] Az Ebtv. 42/B. §-a értelmében a gyermekgondozási díj (GYED)legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), illetőleg az annakmegfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek második életévénekbetöltéséig jár. A TGYÁS a szülési szabadságnak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató

Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] ...valamilyen okból azonnal szűnik meg, ez a határidő ajognyilatkozat megtételétől vagy megállapodás megkötésétől számított harmadikmunkanap). Munkáltatói rendes felmondás esetén az utolsó munkábantöltött nap – a felmondási időre tekintettel – általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Keresőképtelenséget okozó betegség – táppénz vagy betegszabadság?

Kérdés: A következők merültek fel bennem a 2008. 08. 11-i szám 82. kérdése és a megadott válaszuk alapján. E szerint az a lényeg, hogy a folyamatos keresőképtelenséget igazoló utolsó orvosi igazoláson – mely szerint a munkavállaló keresőképtelen volt 2008. március 20-ig – szerepelt-e, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től? A kérdés feltevéséből nem derül ki egyértelműen, hogy keresőképesnek nyilvánította-e az orvos a munkavállalót. Feltevésem szerint igen, mivel 2008. 03. 20. csütörtök volt. A másnap megállapított keresőképtelenség már egy új eset, melyre a tárgyévi szabályok érvényesek, azaz 15 munkanap betegszabadság lejártát követően jogosult táppénzre a munkavállaló a 2007. évi jövedelme alapján. Azonban, ha nem szerepelt az igazoláson, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től, akkor valóban tévedésen alapul az egészségpénztár felszólítása.
Részlet a válaszából: […] Az eredeti kérdés szempontjából – nevezetesen, hogy atavalyról áthúzódó, folyamatosan, de más orvosi okból fennállókeresőképtelenség munkajogilag megszakad-e vagy sem, így a táppénzt követőenbetegszabadságot kell-e kiadni – nem a betegség orvosi oka számít, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Rendes szabadság – számítása további munkaviszonyban

Kérdés: Ha egy 56 éves munkavállalónak két cégnél 4-4 órás munkaviszonya áll fenn, mind a két helyen ki kell adni részére a 30-30 nap szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...következően, amennyiben Ön egész évbenmunkaviszonyban áll mindkét munkáltatójánál, mind a két munkaviszonybanegyaránt harminc munkanap alapszabadságra válik jogosulttá [Mt. 131. §-a (2)bekezdés j)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
113
114
115
117