4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj távolléti jogcímen van 2024. július hónaptól. A 2024. évi cafeteriajuttatását még év elején megkapta, azonban felmerült a kérdés, hogy a 2024. július hónaptól 2024. december 31-ig járó cafeteriajuttatást vissza kell-e fizetnie? Ha igen, akkor mikor, a távollét végét követő munkanapon?

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kérésére több fizetési számlára utalni a munkabért? Az Mt. 158. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. Ezen bekezdés nyelvtani értelmezéséből mi azt vezetjük le, hogy mivel a „számla” kifejezés egyes számban van, ezért a munkáltató nem köteles több számlára utalni, munkavállalói kérés ellenére sem. Helytálló-e ez az értelmezés? Amennyiben mégis köteles a munkáltató több fizetési számlára utalni, akkor az ezzel járó többletköltségeket átháríthatja-e a munkavállalóra?

Kérdés: A GYED/GYES után visszatérő kismama, aki a Kttv. hatálya alá tartozik, joggal tarthat-e igényt az Mt. 59. §-ában szereplő bérkorrekcióra? A visszatérő édesanyák bérét ugyanis a garantált bérminimumig hozzák fel csak, holott gyakran a szülés előtti időszakban nem a garantált bérminimumot kapta, hanem annál nagyobb összeget. Így a visszatérő anyukák bére sose fogja elérni azokét, akik nem szültek gyermeket, vagy a férfi kollégákét. Erre figyelemmel az Mt. – kérdésben idézett – 59. §-át, melynek értelmében a munkáltató köteles az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét (pl. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, nem lehet alkalmazni a Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők tekintetében?

Kérdés: A 394/2024. Korm. rendelet a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára írja elő a garantált bérminimum fizetését. Az 510/2023. Korm. rendelet 1. mellékletének 4. melléklete tartalmazza a közhasználatú fürdőkben lévő munkakörök betöltéséhez és tevékenységek végzéséhez szükséges képesítések listáját, ezen belül a 2. táblázat tartalmazza a medencefelügyelő tevékenység ellátásához előírt képesítést: A fürdő egyedi követelményeinek megfelelően, az MSZ EN 15288-2 vagy az azt helyettesítő újabb szabványnak megfelelő, minimum 16 órás, az üzemeltető által szervezett és írásban dokumentált belső vagy külső oktatást, képzést. A fenti képzés elvégzése és az azt igazoló tanúsítvány megszerzése megalapozza-e a medencefelügyelő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimumra való jogosultságát?

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretné a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? A kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?

Kérdés: Létezik-e olyan jogszabályi előírás, amely alapján a munkáltató számára kötelező lenne egyenruhát, formaruhát vagy termékvédő ruhát biztosítani a következő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számára: mezőgazdasági mérnök (FEOR 2131), növényorvos (növényvédelmi szakértő) (FEOR 2242), vegyésztechnikus (FEOR 3115), informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus (FEOR 3141), munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású (FEOR 3163), növényorvosi (növényvédelmi) asszisztens (FEOR 3342), készlet- és anyagnyilvántartó (FEOR 4131)?

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efotv. szerint a munkavállalók olyan mező- és erdőgazdasági tevékenységet végeznek, amely magában foglalja a növénytermesztés, állattenyésztés, halászati, vadászati vagy egyéb mezőgazdasági munkák idényjellegű részét, például: ültetés, betakarítás. Illetőleg mezőgazdasági idénymunkának minősül még a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével. Mezőgazdasági idénymunka csak egy meghatározott időszakban (idényben) történhet az adott éven belül, vagy annak az eshetőségét sem zárja ki a törvény, hogy egy vállalat nemcsak idényjelleggel, hanem egész évben mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztassa a munkavállalóit? Ha utóbbira van lehetőség, milyen tevékenység lehet rá példa?

Kérdés: A munkavállaló megteheti, hogy visszautasítja a túlórát azért, mert neki arra az estére színházjegye van, amit már kifizetett?

Kérdés: Egy cég jogutód nélküli megszűnése esetén a munkavállalókat átveszi egy másik munkáltató, aki elismeri a jogfolytonosságot. Ebben az esetben tarthat-e igényt végkielégítésre a munkavállaló, ha aláír az új munkáltatónál? Beszélhetünk-e ilyen esetben egyáltalán jogutód nélküli megszűnésről? Az új munkáltató köteles-e ugyanazokkal a feltételekkel átvenni az alkalmazottat? Ilyenkor mi történik a felhalmozott szabadsággal? A helyzetet árnyalja, hogy először a munkavállaló (egyébként GYED-en/GYES-en lévő anyuka) az Mt., majd a Kjt., azután egy újabb jogviszonyváltáskor ismét az Mt. hatálya alá került. Nem kellett volna a Kjt. hatálya alá kerüléskor a szabadságot pénzben megváltani?

Kérdés: Egy vállalat a szolgáltatását úgy kívánja megoldani, hogy 12 órás váltott műszakban foglalkoztatná a munkavállalóit. A 12 órás foglalkoztatáshoz sem az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése, sem az a), sem a b) pontja szerinti feltételek nem állnak fenn. Van-e más megoldás a 12 órás napi foglalkoztatáshoz? A munkaviszony létesítésével kapcsolatos iratokat alapesetben a munkáltatónak kell aláírnia. Lehetséges-e az a megoldás, hogy a munkáltató helyett és nevében az ezzel a feladattal írásban megbízott munkavállaló írja alá úgy, hogy az aláírása mellett a „h” betűjelzést használja?