4182 cikk rendezése:
4011. cikk / 4182 Közszolgálati jogviszony vagy megbízási szerződés?
Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam, de létszámleépítés miatt közös megegyezéssel megszüntettük a jogviszonyomat, azóta korengedményes nyugdíjban részesülök. A volt munkáltatóm több alkalommal is kötött velem megbízási szerződést, amelynek keretében ugyanazt a munkakört látom el (határozatokat írok), mint korábban, ugyanannál az asztalnál ülök, mint korábban. Persze a megbízási díj kevesebb, mint az illetményem volt. Az egyik ismerősöm szerint kérhetném a megbízási díj és a korábbi illetményem közötti különbözet megtérítését a munkáltatómtól, mivel valójában közszolgálati jogviszonyom van, hiszen a jelenlegi munkám mindenben azonos a közszolgálati jogviszonyban ellátott tevékenységemmel. Mások szerint hiányzik egy fontos feltétel, az eskü letétele, e nélkül nem jön létre közszolgálati jogviszony. Kérdésem, hogy melyiküknek van igaza?
4012. cikk / 4182 13. havi illetmény – időarányos kifizetés
Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?
4013. cikk / 4182 Egyenlő bánásmód sérelme – jogorvoslati lehetőségek
Kérdés: Mit tehet, aki úgy gondolja, hogy a munkahelyén nem egyenlő mércével mérik a munkavállalókat, és ezáltal sérülnek a jogai? Például ha az egyik alkalmazott napokon át nem kap feladatot, azonban jár neki jutalom, és munkaidő alatt tanulni is elmehet. Munkaügyi bírósághoz lehet fordulni?
4014. cikk / 4182 Jubileumi jutalom – a jogszerző idő számítása
Kérdés: Hivatalunkban több olyan közalkalmazott van, akik 1992. július 1. előtt létesítettek munkaviszonyt polgármesteri hivatalnál. 1992. július 1. napjával az ekkor hatályba lépő Ktv. 73 § (5) bekezdése alapján jogviszonyuk közszolgálati jogviszonnyá alakult át. Ekkor a kollégákat értesítettük arról, hogy a Ktv. alapján milyen jogviszonyokat számítunk be a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához. Bő öt év elteltével (1997. szeptember 1.) az 1997. évi LVI. törvény 10. § (2) bekezdése alapján közszolgálati jogviszonyuk közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, és azóta is így dolgoznak a hivatalunkban. A jubileumi jutalomhoz szükséges jogszerző idő számításánál a Ktv.-ben meghatározott jogviszonyok beszámításra kerülhetnek-e, vagy a Kjt.-ben foglaltak szerint a jubileumi jutalomra jogosító időt újra kell számolnunk?
4015. cikk / 4182 Munkaszüneti nap – elszámolása részmunkaidő esetén
Kérdés: Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?
4016. cikk / 4182 "Nyoma veszett" munkaszerződés – hogyan pótolható?
Kérdés: 32 éve cégünknél dolgozó munkavállaló munkaszerződése nincs meg. Milyen módon lehet ezt törvényesen pótolni?
4017. cikk / 4182 Munkaidőkeret – számítása munkaszüneti napi munkavégzés esetén
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidőkeretéből (egyéves), ha az önök véleménye szerint beszámítandó a munkaszüneti nap (2008-ban ez 8 nap; 64 óra), akkor idén 262 nap helyett csak 254 napot, 2096 óra helyett csak 2032 fizetett órát kell dolgozni? A munkavállalóinknak minden nap munkanap, a fizetett ünnepre külön bérezés nem jár. Így ők a törvényes munkaidőnél kevesebbet dolgoznak az idén, jó ez így?
4018. cikk / 4182 Kisgyermekes munkavállaló visszatérése a munkába
Kérdés: Egy kisgyermekes anyuka 2005. augusztus 4-étől első gyermekével, 2007. május 12-től második gyermekével vette igénybe a szülési szabadságot, és 2009. február 1-jétől pedig úgy kívánja bölcsődébe vinni a gyermekeket, hogy ettől az időponttól kezdve 6 órás munkaviszony keretében visszatérne dolgozni. Mikor szükséges a GYED-et lemondani és bejelenteni az anyukát munkaviszonyba? További kérdésem, hogy kiadható-e számára a 2005-2009 közötti időszak alatt összegyűlt szabadsága, évenként 24 munkanap?
4019. cikk / 4182 Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?
Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
4020. cikk / 4182 Előrehozott öregségi nyugdíj – jogosultsági feltételek és a munkáltatói rendes felmondás
Kérdés: Véleményünk szerint az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíj megállapítására vonatkozó társadalombiztosítási szabályok és az Mt. előírásai között ellentmondás van. Az Mt. 89. § (6) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a munkáltatónak nem kell megindokolnia a rendes felmondást, ha a munkavállaló az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai értelmében nyugdíjasnak minősül. A munkavállaló azonban csak akkor minősül nyugdíjasnak, ha előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban részesül, azaz amennyiben a nyugellátást kérelmére megállapították [Mt. 87/A. § (2) bek.]. A Tny. szerint viszont ahhoz, hogy ez utóbbira sor kerüljön, szükség van arra is, hogy az érintettnek ne álljon fenn munkaviszonya. Az ellentmondást tovább erősíti az Mt. 87/A. § (3) bekezdése, amely a munkavállaló számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a munkavállaló az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének hatálya alá esik. Véleményünk szerint e körben nincs értelme előírni a tájékoztatási kötelezettséget, mivel a munkavállaló csak akkor esik az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének hatálya alá, ha a munkaviszonya már megszűnt.
