További munkaviszony létesítése más munkáltatónál

Kérdés: Ha egy napi nyolcórás, azaz napi teljes munkaidős állásom van egy munkáltatónál, vállalhatok-e egy másiknál alkalmi munkavállalóként hetente két napon, kétszer nyolc óra munkát?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi szabályozás a fiatal munkavállalók esetében fogalmaz meg közvetett módon tilalmat a munkaidő mértéke kapcsán, amikor is kimondja, hogy a fiatal – vagyis a 18. életévét be nem töltött – munkavállaló [Mt. 294. § (1) bek. a) pont] napi munkaideje legfeljebb nyolc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Szakszervezeti tisztviselő részére adott információk felhasználása

Kérdés: Előírható-e kollektív szerződésben az, hogy a szakszervezeti tisztviselő a munkáltatótól kapott információkat általános jelleggel köteles teljes titokban tartani, és azt harmadik személyek felé semmilyen formában nem kommunikálhatja?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személynek a munkáltatóval összefüggésben szerzett információi felhasználására két szabályozás érvényes, az információ jellegétől függően:a) olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a munkáltató jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Másodállás autószerelőként

Kérdés: Lehet-e még autószerelő szakmában másodállást kiváltani és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Az ún. másodálláson a munkavállaló fennálló munkaviszonyához képest további munkaviszony létesítését értjük. Az is elképzelhető, hogy egy munkavállaló egyéni vállalkozóként kíván dolgozni a munkaviszonya mellett. Általában megállapítható: a szerződéses szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése a munkaviszony fennállása alatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkaszerződésben úgy kerül meghatározásra a versenytilalmi megállapodás, hogy a megállapodás ellenértékét a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt részletekben, havi rendszerességgel, határozott ideig – addig, amíg a munkáltató ki nem fizeti a munkavállaló részére a neki járó ellenérték teljes összegét –, külön bérszámfejtve (tehát nem az alapbérbe építve) köteles megfizetni a munkavállaló részére? (A munkaszerződés természetesen rögzítené, hogy amennyiben a munkaviszony az előtt megszűnik, mielőtt a munkavállalónak járó ellenérték teljes egészében kifizetésre kerül, a munkáltató az ellenérték fennmaradó részét a munkaviszony megszűnésekor egy összegben megfizeti a munkavállaló részére.) Ilyen konstrukció esetén, a munkáltató jogszerűen elállhat-e a versenytilalmi megállapodástól, és így jogszerűen követelheti az ellenértékként kifizetett pénzösszegek visszafizetését a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné [Mt. 228. § (1) bek.]. A versenytilalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Kerületvezető erdész további jogviszonya

Kérdés: Vadásztársaságnál lehet-e a vezetőség tagja például a titkár, a gazdasági felelős, a helyi erdészet kerületvezető erdésze, aki a bérbeadó alkalmazottja?
Részlet a válaszából: […] A kerületvezető erdész a kérdés alapján az Mt. hatálya alatt álló munkáltató munkavállalójaként határozható meg. A vadásztársaság a Ptk. hatálya alatt működő egyesület (Ptk. Második rész VII. cím). A vadásztársaság saját szervezeti felépítését maga határozza meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Azonnali hatályú felmondás – a jogvesztő határidők kezdete

Kérdés: Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével összefüggésben a szubjektív és objektív határidő értelmezése kapcsán kérem segítségüket. A munkáltató szabályozta, hogy írásban be kell jelenteni a munkavállalónak a munkaviszonyon kívül folytatott egyéb tevékenységet. A bírósági határozatokban közzétett eseti döntésekben nem egy esetben a bírói jogalkalmazás állapot cselekményként tünteti fel a bejelentés elmulasztását. Értelmezhető-e úgy, hogy a bejelentés napjáig a szubjektív és objektív határidő nem kezdődik meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. akként rendelkezik, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Szakszervezet tájékoztatáshoz fűződő jogának terjedelme

Kérdés: Kollektív szerződéssel és szakszervezettel rendelkező nagyvállalat vagyunk. A szakszervezet a kollektív szerződés módosításához és a bértárgyaláshoz évekre visszamenően különböző adatokat kért, amelyek részben rendelkezésre állnak, azonban részben külön adatgyűjtést, illetve feldolgozást igényelnének. Milyen adatokat kell megadnunk neki? Azt mondhatjuk, hogy üzleti titok miatt nem akarunk kiadni bizonyos információkat?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni, és ezzel összefüggésben a szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkabaleset valótlan bejelentésének következményei

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló valótlanul jelent be egy üzemi balesetet, mi a munkáltató jogszerű eljárása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem megállapítható, hogy a munkavállaló bejelentése a munkáltatóhoz vagy a munkavédelmi hatósághoz történt-e; illetve az sem, hogy a valótlan bejelentés ténylegesen egy meg nem történt munkabalesetre vonatkozik, vagy valótlan körülmények előadására. Mindezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Munkaidőn kívül létrehozott műalkotás – és a munkáltató kárigénye

Kérdés: Grafikusként dolgozom egy cégnél. A munkáltatóm most azonban perrel fenyeget. Otthon, a saját vállalkozásomnak is szoktam rajzokat, terveket készíteni. Bár ezek valóban hasonló tárgyúak, mint amiket a cégnek kell csinálni, de sosem munkaidőben és nem a munkahelyemen készítem őket. A munkáltatóm mégis igényt tart ezekre, illetve az ezekből származó haszonra. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a rajzok, illetve más hasonló módon létrehozott alkotások, illetve annak tervei szerzői jogi védelem alá esnek [Sztv. 1. § (2) bek. h) pont]. Amennyiben ezek létrehozása az alkotójuk, vagy­is a szerző munkaviszonyból fakadó kötelessége, eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Hátrányos jogkövetkezmény – fizetés nélküli szabadság alatt vezetett blogért

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége szünetel. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valamennyi, munkaviszonyból származó jog és kötelezettség is szünetelne. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt is vannak olyan munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
1
4
5
6
9