Találati lista:
61. cikk / 973 Eltérés a munkaszüneti napok körüli munkarendtől
Kérdés: Megszakítás nélkül működő munkáltató (kórház) a munkavállalói által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg (háromhavi munkaidőkeret). A munkáltatónál az egyes szervezeti egységekben dolgozók munkarendje eltérő. Egyik kiszolgáló szervezeti egységünk dolgozói hétfőtől péntekig 06.00–14.00 óráig tartó beosztásban végeznek munkát, a pihenőnapok szombaton és vasárnap kerülnek kiadásra. 2024. december hónapban a 7-i és 14-i szombatra pihenőnap, a 24-i és 27-i hétköznapokra munkavégzés került beosztásra részükre. A munkáltató a beosztást a folyamatos betegellátáshoz szükséges feltételek biztosítása érdekében határozta meg. Jogszerűen járt-e el a munkáltató, amikor a 15/2023. GFM rendelet szabályaitól eltérően határozta meg az érintett dolgozók munkaidő-beosztását?
62. cikk / 973 Kötetlen munkarend visszavonása
Kérdés: Munkáltatóként rendelkezhetek úgy egy külön nyilatkozatban, hogy átadom a munkavállalónak a munkaidő beosztásának a jogát (kötetlen munkarend), azonban ezen nyilatkozatomat bármikor indokolás nélkül visszavonhatom?
63. cikk / 973 Munkaidő-beosztás a mezőgazdaságban
Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégünk (pl. szántás, vetés, aratás) háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Előfordul azonban, hogy a napi 12 óra munkavégzés nem elég (pl. aratáskor). Mit lehet tenni ilyenkor? Lehet 14–16 órát dolgozni egy nap? Lehet hat napnál többet dolgozni egyfolytában? Elég, ha 8 óra pihenőidőt kap ebben az időszakban? Ki kell adni utána a nem beosztott pihenőidőt? Meddig lehet így dolgoztatni egy munkavállalót? A mezőgazdasági munkák tavasztól őszig tartanak.
64. cikk / 973 Igazolatlan hiányzások elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Gépkezelő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönvevő által alkalmazott munkaidőkeret végén a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok szerint eljárva figyelembe vesszük egyrészről a munkavállaló által teljesített munkaidőt, másrészről pedig a munkáltató által beosztott munkaidőt. Kölcsönvevő partnerünk azt kérte, hogy a munkáltató által beosztott munkaidő számításánál az igazolatlan hiányzásokkal érintett munkaidőt ne vegyük figyelembe, hogy a hiányzások által keletkezett többletórákra ne kelljen megfizetni a túlórapótlékot. Kérem szakmai állásfoglalásukat a kérdés kapcsán!
65. cikk / 973 Munkavégzés mindennap – kötetlen munkarendben
Kérdés: Állattartással foglalkozó gazdasági egység vezetője (telepvezető), ha kötetlen a munkarendje, dolgozhat-e a hónap minden naptári napján? A heti 40 óra kijön, mindennap legalább két órát ott van. A cég a tevékenysége miatt megszakítás nélkülinek minősül.
66. cikk / 973 Felmondási idő – nem határidő
Kérdés: Az Mt. 25–26. §-a értelmében a felmondási idő határidőnek számít-e? Az Mt. 25. §-ának (5) bekezdése alapján a határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap – így, amennyiben határidőnek minősülne, és a felmondási idő heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanapon járna csak le a felmondási idő? Amennyiben a felmondási időben van ún. „ledolgozós” szombat, azt bele kell számítani a felmondási időbe?
67. cikk / 973 Jelenléti adatok – a munkaidő-nyilvántartás alapja
Kérdés: Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával blokkolniuk kell. Jelenleg a beléptetőrendszer használata mellett még papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ív), ami a bérelszámolás alapdokumentuma is. Szeretnénk a papíralapú nyilvántartásról áttérni arra, hogy a beléptetőrendszer által kinyert időadatok legyenek a bérelszámolás alapjai. Ha erre a rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük-e az Mt. rendelkezéseit, miszerint a munkáltatónak kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, ügyelet, készenlét, szabadság kiadásával, valamint egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat? Az irodai beléptetőrendszer alapján kinyert jelenlét-nyilvántartás alkalmas-e arra, hogy helyettesítsék a munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartást, lehet-e a bérszámfejtés alapdokumentuma? Amennyiben a munkavállaló korábban ér be a munkahelyére, és a munkaideje végénél később távozik, az túlórának számít-e? Cégünknél az irodai dolgozók általános munkarendben (hétfőtől péntekig), rugalmas munkaidő-beosztásban és havi munkaidőkeretben dolgoznak.
68. cikk / 973 Rendkívüli munkaidő a pihenőidő alatt
Kérdés: A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig, napi 8 órában, minden munkanapon 8 órától 16 óráig. Ha a szombatra, tehát a heti pihenőnapjára rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató 8 órától 10 óráig, ennek van bármilyen akadálya? Ebben az esetben a 11 órás napi pihenőidő nem sérülne amiatt, hogy az a heti pihenőidővel együtt telik? Tehát péntek 16 órától péntek 24 óráig csak 8 óra telik el, így egybefüggően napi pihenőidő jogcímen 3 óra még fennmarad, azonban a szombat 0 órától már heti pihenőnap jogcímen pihen a munkavállaló egészen vasárnap 24 óráig.
69. cikk / 973 Szabadságkiadás készenléttel érintett napon
Kérdés: A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje hétfőn reggel 8 órakor kezdődik, erre a kérdéses hétfői napra szabadságot vett ki. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 8 órától 16 óra 45 percig (közben 45 perc munkaközi szünettel). A szabadsága ebben az esetben a hétfői napon mikor kezdődhet, illetve meddig tarthat: hétfő reggel 8 órától a következő, beosztás szerinti munkaideje kezdetéig (kedden reggel 8-ig), vagy csak kizárólag a hétfői napra vetíthető esetében (nem műszakos, nem egyenlőtlen beosztású, általános munkarendes dolgozó), és mondjuk kedd éjféltől már újra be lehetne osztani adott esetben készenlétre? A munkavállaló által kivett egy munkanap szabadság az 8 órára mentesíti a munkavégzés alól, vagy 24 órára, azaz egy teljes napra?
70. cikk / 973 Bérpótlék-elszámolás a munkanap meghatározása alapján
Kérdés: Két munkavállalói csoportunkra szeretnék pótlékokra vonatkozóan kérdést feltenni. Az egyik csoport készenléti jellegű munkakör, 24 órás beosztással (6:00 vagy 7:00 a kezdete, másnap 6:00 vagy 7:00 a vége), a másik csoport több műszakos, megszakítás nélküli 12 órás beosztással (7:00–19:00, 19:00–7:00). A két csoportra vonatkozóan mi a helyes elszámolási mód a vasárnapi pótlékra, illetve az ünnepnapi pótlékra vonatkozóan? Jelenleg, ha vasárnap reggel kezdenek, akkor a készenlétieknél 24 óra, a több műszakosnál pedig 12 óra vasárnapi pótlékot számolunk el. Az ünnepnapnál ugyanez a helyzet. Úgy kellene az elszámolást alkalmazni, hogy akik vasárnap 7:00-től kezdenek, azoknak hétfő 0:00-ig kellene a vasárnapi, illetve, ha ünnepnap, akkor az ünnepnapi pótlékot elszámolni? Akik pedig szombat 7:00-től, illetve 19:00-től kezdenek, nekik vasárnap 0:00-tól kellene elszámolni a pótlékot 7:00-ig?
