89 cikk rendezése:
1. cikk / 89 Visszatérés szülési szabadságról – a munkáltatói felmondás
Kérdés: Szülési szabadságon lévő kismama jelezte a munkáltatója felé, hogy vissza szeretne térni a munkába. A felajánlott munkakört nem tudta elfogadni. A munkaviszony megszüntetésre kell, hogy kerüljön. Tíz év munkaviszonnyal rendelkezik a cégnél. Ebben az esetben jár neki a végkielégítés a munkaviszony megszüntetése esetén? Ebben az esetben munkáltatói felmondásról beszélhetünk?
2. cikk / 89 Helyettesítési kérdések – a „GYES-ről” való visszatérés következményei
Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon (gyermekgondozást segítő ellátáson) lévő munkavállaló helyére felvett másik munkavállalónak azzal az indokkal, hogy visszaveszi a korábbi munkavállalóját ugyanabba a munkakörbe, és nincs másik felajánlható munkakör a részére? Kötelező-e visszavenni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévőt a korábbi munkakörébe, vagy fel lehet ajánlani neki egy másik munkakört? Fel lehet-e mondani neki, ha nem fogadja el a felajánlott másik munkakört? Mit tehet a munkáltató, ha a két személy közül csak egyet kíván foglalkoztatni? Mindkét munkavállalónak határozatlan idejű munkaszerződése van.
3. cikk / 89 Édesanya visszatérése gyermekgondozási szabadságról
Kérdés: Ha gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról térne vissza egy kismama, de a munkáltató nem tudja visszavenni a pozíciójába – az hiába nem szűnt meg –, mert teljes a létszám, mi a teendő? Eleget tesz-e ilyenkor a munkáltató a kötelességének, ha felajánl egy másik pozíciót, vagy lehetővé kellene tennie, hogy a létező munkakörben elérhetővé tesz egy pozíciót a visszatérő édesanya számára?
4. cikk / 89 „GYES-ről” visszatérő köztisztviselő felmentése
Kérdés: A közös hivatalunknál dolgozik egy köztisztviselő, aki jelenleg GYES-en van. 2018. október 29. napjától lett kinevezve határozatlan időre a közös hivatalnál köztisztviselői státuszba, 2022. február 4. és 2022. július 21. napjáig szülési szabadságát töltötte, 2022. július 22. és 2025. március 5. napjáig pedig a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetési nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő tervezetten a gyermeke hároméves korának betöltésekor szeretne visszajönni dolgozni. Időközben a köztisztviselő által végzett fő munkaköre megszűnt, a települési adót ugyanis 2023. évben eltörölték. A megmaradt munkaköri feladatait átcsoportosítanánk, más köztisztviselők között kerülne szétosztásra. A hivatal egyre nehezedő költségvetési helyzetében költségtakarékossági megfontolások okán nem szeretnénk a köztisztviselőt tovább foglalkoztatni. A munkáltatói részről milyen lépéseket, milyen határidővel szükséges megtenni a közszolgálati jogviszony jogszerű megszüntetésével kapcsolatban?
5. cikk / 89 Csoportos létszámcsökkentés – létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés
Kérdés: Cégünk egy városban működik több telephelyen. Az egyik telephelyen folytatott tevékenységét befejezni kényszerül, ami tizenöt munkavállaló munkaviszonyát érinti. A csoportos létszámleépítés szabályai alapján, a leépítéssel érintett munkavállalói létszámkorlát meghatározásánál csak a megszüntetésre kerülő telephelyen dolgozók átlagos statisztikai létszámát kell figyelembe venni, vagy a cég összes telephelyén dolgozók létszámát? Amennyiben a társaságnál nincs üzemi tanács, a munkáltatónak kötelező-e az érintett munkavállalók képviselőivel tárgyalni? Mit jelent az, hogy a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni? Ha lehet, kérem, konkrét példán keresztül bemutassák be.
6. cikk / 89 Létszámcsökkentéssel indokolt felmondás és új munkavállaló felvétele
Kérdés: A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozva több munkavállaló munkaviszonyát is kénytelen volt felmondással megszüntetni. Az intézkedés többféle munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra is kiterjedt, nem korlátozódott csak egy munkakörre. Az indoklásban az szerepel, hogy a munkavállaló pozíciója megszüntetésre kerül oly módon, hogy a feladatai az azonos munkakört betöltő többi munkavállalóhoz kerülnek leosztásra. Mennyi időnek kell eltelnie a munkaviszony megszüntetésétől számítva, hogy a munkáltató az érintett munkakörök betöltésére újra felvehessen valakit, vagy cégen belül áthelyezzen munkavállalókat anélkül, hogy a felmondási indok megtámadhatóvá váljon?
7. cikk / 89 Üzemi tanács megválasztásának kötelezettsége
Kérdés: Milyen szankciókkal járhat a munkáltató számára, ha ugyan 50 fő feletti, de a munkavállalók részéről nincs semmilyen érdeklődés, kezdeményezés az üzemi tanács választásával kapcsolatban? Az eddigi tagok már nem akarják vállalni, új jelentkező pedig nincs. Érheti a munkáltatót valamilyen hátrány ebben az esetben? Azon jogszabályi előírások tekintetében mit kellene alkalmazni, ha esetlegesen nem kerülne megválasztásra új üzemi tanács, amikor a szerepe nevesítve van, például egy esetleges csoportos létszámleépítés esetén? Illetve a felügyelőbizottságban – mivel csak az üzemi tanács jelölhet munkavállalót – mi történik abban az esetben, ha nincs üzemi tanács?
8. cikk / 89 Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései
Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
9. cikk / 89 "Nők 40-nel" nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében egy kisgyermeknevelő a közalkalmazotti jogviszonya mellett érvényesítette a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíját. Ehhez természetesen a munkáltató hozzájárult. A közalkalmazotti jogviszonya tehát nem szűnt meg, folyamatosan határozatlan idejű jogviszonyban áll. Meddig köteles a munkáltató foglalkoztatni a nyugdíjas közalkalmazottat? Módosítani kell-e a határozatlan idejű kinevezését határozott idejűre azért, mert nyugdíjas lett? Milyen módon lehet megszüntetni a nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyát? Módosítható-e a kinevezése határozatlanról határozottra, és ha igen, milyen módon?
10. cikk / 89 Visszaélés a sztrájkkövetelésekkel
Kérdés: Munkavállalóink egy része sztrájkkövetelésekkel állt elő. Ezek főként béremelési elvárásokat fogalmaznak meg, bár pontosan tudják, hogy a munkáltató költségcsökkentési intézkedésekre kényszerült (amin belül még nagyobb arányú létszámcsökkentés is szükséges volt), ezért – szerintünk – a sztrájkkövetelés visszaélésszerű, rendeltetésellenes. Lehet emiatt a sztrájkot jogellenesnek minősíteni?