Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatálya alatt a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ugyanakkor a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Megfelelő munkakör kérdése köztisztviselő áthelyezése során

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy központi szervben, és eléggé speciális felsőfokú végzettséggel rendelkezem. A munkáltatóm át akar helyezni egy másik osztályra, feltehetően a munkaköröm is megváltozna. Szeretném tudni, hogy milyen, a Kttv. szerinti munkakörbe vagyok áthelyezhető, hiszen nem szeretnék olyan munkát végezni, amihez egyáltalán nem értek.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők esetén általános szabály szerint a kinevezés tartalmát módosítani csak az államigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet [Kttv. 48. § (1) bekezdés]. Bizonyos esetekben azonban a kinevezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Közszolgálati tisztviselő szabadságának megváltása

Kérdés: Hivatalunk egyik közszolgálati tisztviselője december végén nyugdíjba ment. Igényt tart 3 évre visszamenőleg a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltására. A 2012. március 1-jén hatályba lépett közszolgálati törvény szerint jogos-e az igénye? A korábbi években ki nem vett szabadság elveszettnek tekintendő-e, vagy a törvény 104. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerint – amennyiben a közszolgálati jogviszony fennáll – annak kiadását a tisztviselő kérheti-e, ha igen, mennyi időre visszamenőleg? Mi történik az előző években ki nem vett szabadsággal, ha a közszolgálati tisztviselő áthelyezéssel kerül át másik szervhez?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 103. §-ának (2) bekezdése és 104. §-a szerint a szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, amelynek – általános szabály szerint – ennek a tárgy­évben köteles eleget tenni. A közszolgálati tisztviselő tehát nem tehető felelőssé a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Részmunkaidő és rendkívüli munkavégzés

Kérdés: GYES-en lévő férfi kormánytisztviselőnk a GYES lejárta előtt szeretne részmunkaidőben visszatérni a munkahelyére, amit írásban jelzett is. Kérdésünk, hogy részmunkaidős foglalkoztatása mellett vállalhat-e túlórát, ha munkájának jellege azt megkívánja?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 50. §-a tartalmazza a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás esetét. Ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő kezdeményezi, a munkáltató köteles a kinevezésben heti 20 órás részmunkaidőt kikötni, feltéve hogy a kormánytisztviselő a kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Közszolgálati tisztviselők jogviszonyban töltött ideje

Kérdés: A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál, a munkavégzéssel nem járó időszakokból mely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell beszámítani (pl. felsőfokú tanulmányok, munkanélküli-ellátás, gyermeknevelési támogatás, külföldi munkavégzés miatti fizetés nélküli szabadság időtartama)? Ezen időszakok beszámításánál mit kell érteni a 6 hónapnyi idő beszámítását előíró szabályon? Beszámíthatók-e a 6 hónapnál rövidebb idők?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 8. §-ának (5) és (6), valamint a 118. §-ának (2) bekezdéseire figyelemmel a besorolásnál a törvényben példálózó jelleggel felsorolt munkavégzésre irányuló jogviszonyok fennállásának ideje alatti, megszakítás nélküli 6 hónapot meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Kormánytisztviselő képzési költségei

Kérdés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően II. besorolási osztályban titkárnői munkakörben alkalmaztunk egy munkatársat. Jó munkavégzésére tekintettel a vezetője javaslatot tett számára olyan képesítés megszerzésére, amely munkakörváltozással az I. besorolási osztályba való átkerülésre jogosít. Minderre nem az életpályaterv keretében, tanulmányi szerződéssel került sor. Ennek következtében a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos minden költséget fizetnie kellene. Milyen jogszabályok alkalmazásával oldható ez meg?
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselők, köztisztviselők kinevezési feltételei meghatározásánál a Kttv. 39. §-ának (1) és (6) bekezdései külön jogszabályban – a 29/2012. Korm. rendeletben – meghatározott iskolai végzettséghez, szakképesítéshez köti a foglalkoztatásukat. A Kttv. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Jogorvoslati lehetőségek jogellenes adatkezelés esetén

Kérdés: Településünkön az alpolgármester megszegte titoktartási kötelezettségét, és hivatali nyilvántartás adatait adta ki másoknak egy konkrét személyről. Ilyen esetben ezt a jogsértést kinek kell bejelenteni, főként arra tekintettel, hogy a jegyző nem lépett fel vele szemben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megjelölt esetben a konkrét körülmények ismerete nélkül nem állapítható meg, hogy megvalósult-e, illetve milyen mértékű jogsértés valósult/valósulhatott meg. Erre figyelemmel általános tájékoztatás nyújtására van módunk a tekintetben, hogy egy esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Kormány- vagy köztisztviselői jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – a jogkövetkezmények

Kérdés: Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?
Részlet a válaszából: […]  A Kttvh. 3. § (5) bekezdése szerint a Kttv. 193. és 194.§-át a folyamatban lévő perekben is alkalmazni kell. A 193. § a munkáltatói, a194. § a köz- és kormánytisztviselői jogellenes jogviszony-megszüntetésjogkövetkezményeit állapítja meg, amely számos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Végkielégítés – határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony felmentésekor?

Kérdés: Határozott idejű kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselőnket fel kívánjuk menteni. Kötelesek vagyunk-e végkielégítést fizetni neki abban az esetben, ha korábban a jogelőd minisztériumnál több mint három évet töltött el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontjaalapján felmentéssel szünteti meg a kormánytisztviselői jogviszonyt, akormánytisztviselő – feltéve hogy esetében valamennyi egyéb jogosultságifeltétel fennáll, és egyetlen kizáró körülmény sem valósul meg –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
1
4
5