Kinevezés a közszférában – a nyugdíj szüneteltetésével

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény vezetője közalkalmazottként (mint magasabb vezető) akkor foglalkoztatható vezetőként, ha nyugdíját szünetelteti? Változatlan az a rendelkezés, miszerint illetmény és nyugdíj egyidejű kifizetése nem lehetséges a közszférában?
Részlet a válaszából: […] ...Tny. 83/B-C. §-ai 2020. január 1-je után is változatlanok. A 83/C. § alapján a közszféra jogviszonyaiban – így például közalkalmazotti jogviszonyban – állók esetében az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony kezdőnapjától szüneteltetni kell. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Nyugdíjas közalkalmazott – a felmentés "időzítése"

Kérdés: Egy egészségügyi szakdolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó kórházban, a nők 40 éves nyugdíja mellett dolgozik, határozatlan idejű kinevezéssel. A 2003. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelemkiegészítésben részesül (nyugdíja szünetel). Az idei évben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, ettől az időponttól, kizárólag kormányengedély alapján dolgozhat tovább. Amennyiben a munkáltató nem kéri meg a kormányengedélyt a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához, milyen lehetőség van arra, hogy a nők negyvenéves nyugdíja mellett határozatlan időre szóló kinevezéssel dolgozó egészségügyi szakdolgozó közalkalmazotti jogviszonyát megszüntessük? Jogviszonya a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megszüntethető-e? Ilyen esetben, mivel a felmentési idő alatt nem lenne már kormányengedélye, indulhat-e a felmentés a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, hiszen ő már akkor is nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat az öregségi nyugdíjra jogosult közalkalmazottakat érinti, azokat tehát, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték. Esetükben kell kormányengedélyt kérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Határozott idejű kinevezés – a meghatározott feladat

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?
Részlet a válaszából: […] ...vagy munkaviszonyok (ideértve a kinevezéseket, illetve a közalkalmazotti jogviszonyokat is, figyelemmel arra, hogy az irányelv a közszférára is irányadó) alkalmazásából származó visszaélés megakadályozása érdekében a tagállamoknak az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Nyugdíjas – közalkalmazotti jogviszonyban, részmunkaidőben

Kérdés: Nyugdíjas alkalmazható-e részmunkaidőben a közalkalmazotti szférában?
Részlet a válaszából: […] ...arányosan állapítandó meg.Ha állami költségvetésből működő munkáltatóról van szó, a fentiek mellett alkalmazni kell még a közszférában hatályos nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatot is, amely alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Kjt. hatálya – az óraadói feladatok ellátása

Kérdés: Állami költségvetési szerv (közoktatás) alkalmazhat-e dolgozókat nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban? Másik kérdésem: egyéni vállalkozóval kötünk szerződést óraadói feladatok elvégzésére. A szerződésbe belevesszük, hogy az óraadást nem a szerződő fél, hanem konkrétan egy másik ember látja el, amibe munkáltatói oldalról beleegyezünk. Tehát azért, mert a feladatot ellátó nem számlaképes, mással kötjük meg a szerződést. Ez szabályos?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alatt, büntetlen előéletű legyen. Ha nyugdíjas óraadóról van szó, az állami költségvetési intézményekre vonatkozó, a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat is abból indul ki, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Cafeteriajuttatás a polgármesteri hivatalban

Kérdés: A Kvtv. 60. §-ának (6) bekezdése alapján az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben 38 650 forintnál magasabb összegű illetményalapot állapíthat meg. A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, keretösszege pedig a Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése szerint, "törvény eltérő rendelkezése hiányában" 2019-ben nem haladhatja meg a bruttó 200 ezer forintot. Az eltérő rendelkezést ebben az esetben a Kttv. tartalmazza az éves összegre vonatkozóan, így ha az emelt összegű illetményalap ötszöröse meghaladja a 200 ezer forintot, akkor nincs akadálya annak, hogy 200 ezer forintot meghaladóan kerüljön az éves cafeteriakeret megállapításra az önkormányzati hivatalban?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése határozza meg a cafeteriajuttatás éves keretösszegének minimumát, míg a Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése (bruttó 200 000 Ft-ban) rögzíti az éves keretösszeg maximumát azzal, hogy törvény ettől eltérően is rendelkezhet. Jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Felmentés kérelemre – amikor nem jár végkielégítés

Kérdés: Ha igényeltem a nők 40 évi munka után járó nyugdíjazását, ilyenkor jár-e 17 év után végkielégítés? Ha február 1-jétől számolták a felmentési időmet, és 2019. április 16-tól felmentés alatt vagyok a munkavégzés alól, ebben az esetben az alapilletményen kívül a munkáltató fizethet részemre más juttatást is, például pénzt illetményemelés formájában?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésében nem írja meg, milyen jogviszonyban áll a közszférán belül, az "alapilletmény" megemlítése a Kttv. hatálya alatti közszolgálati vagy az e törvény hatálya alatt kormányzati szolgálati jogviszonyra utal. A Kttv. – de akár csak a Kit. és a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Visszafizetendő végkielégítés a közigazgatásban

Kérdés: A kormányzati szolgálati viszonyomat egy minisztérium az 1535/2018. (V. 29.) Korm. határozat alapján szüntette meg. Mikor helyezkedhetek el a közszférában anélkül, hogy a végkielégítésemet köteles lennék visszafizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a feladatok folyamatos és magas színvonalú fenntartása mellett, összesen 2600 munkakörre kiterjedő létszámcsökkentést rendelt el. A közszférában történő újbóli elhelyezkedése esetén a korábbi munkáltatója által kifizetett végkielégítés visszafizetéséről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Az 1980-as években a KIOSZ- (Kisiparosok Országos Szövetsége) munkahelyen eltöltött idő beszámítható-e a közalkalmazotti jubileumi jutalomra jogosító időbe? Úgy tudjuk, akkor a vállalkozások adómegállapításáért ők feleltek, tehát a mostani NAV jogelődjének is megfelelhet a munkahely, a NAV pedig jelenleg beszámít a jubileumi jutalmakra jogosító időbe.
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. szerinti jubileumi jutalom célja a közszférában eltöltött idő honorálása. Az 1992. július 1. előtt munkaviszonyban töltött idők közül ezért csak azok számítanak jogszerz ő időnek, amelyek a közszférában töltött időnek, pontosabban: költségvetési szervnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Továbbfoglalkoztatási kérelem visszavonása

Kérdés: Egy nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottunk 2018 áprilisában kérte a kormánytól a nyugdíjasként való továbbfoglalkoztatását, júniusban, mielőtt még a válasz megérkezett volna, a kérelmét visszavonta. Közvetlenül ezután a kormányengedély is megérkezett. A kérelem visszavonására hivatkozással a közalkalmazott kérte, hogy a munkáltató őt mentse fel. Visszavonhatja-e a kérelmét a kormány döntése ellenében, illetve, amíg nem születik kormánydöntés, addig megteheti? E kérelmének a munkáltató eleget tehet-e, illetve van-e jelen esetben a munkáltatónak felmentési kötelezettsége a törvény alapján? A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat ugyanis kimondja: "Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában".
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett kormányhatározat nem tartalmaz megszüntetési jogcímet, hanem a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjét határozza meg. A felmentés továbbra is csak a Kjt. 30. §-án alapulhat. A kormányhatározat 1.3. pontja alapján "ha azt a munkáltató különösen fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.
1
2
3
4
6