855 cikk rendezése:
561. cikk / 855 Idegennyelv-tudási pótlék meghatározása a munkáltató által
Kérdés: A Kjt. 74. §-a alapján adható-e szóbeli vagy írásbeli (tehát nem komplex) közép-, illetve felsőfokú állami nyelvvizsga megléte esetén idegennyelv-tudási pótlék a közalkalmazottnak? Amennyiben igen, akkor ebben az esetben arányosítható-e (felezhető-e) a pótlék mértéke? Dönthet-e úgy a munkáltató – kollektív szerződéses rendelkezés hiányában –, hogy adott munkakör esetén a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgát önmagában nem fogadja el, és csak komplex közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga megléte esetén fizet nyelvpótlékot? Ha igen, kell-e erről külön szabályzat?
562. cikk / 855 Nyugdíjas közalkalmazott foglalkoztatása
Kérdés: Óvónő és dajka munkakörre vonatkozó a kérdésünk. Nyugdíjas foglalkoztatható-e közalkalmazottként? Ha igen, akkor hogyan, milyen módon oldható meg a 40 év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy foglalkoztatása esetében? Nyugdíjas foglalkoztatására az óvodákban jelentkező óvónő- és dajkahiány miatt lenne szükség. Négy-öt hónapot ugyanis csak nyugdíjas foglalkoztatásával tudná megoldani az óvoda. Határozott idejű kinevezéssel lehetséges esetleg?
563. cikk / 855 Tagintézmény-vezető vezetői megbízása
Kérdés: A tagintézmény-vezető a jogszabályok alapján intézményvezetőnek minősül-e? Az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdése felsorolja az intézményvezetői megbízás feltételeit. A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának a) pontja értelmében köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül – magasabb vezetői megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői megbízás. Ugyanezen jogszabály 24. §-a akként rendelkezik, hogy ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. E vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény. A fentiekben ismertetett szabályozás alapján a tagintézmény-vezetőre mint magasabb vezetőre alkalmazni kell-e az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdésében felsorolt feltételeket? Milyen feltételeknek kell teljesülnie tagintézmény-vezető megbízása esetén? Amennyiben az intézményvezetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a tagintézmény-vezetőre, akkor a 326/2013. Korm. rendelet 24 §-ában szabályozott esetkörben mi indokolja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete adja a vezetői megbízást, hisz a tagintézmény-vezetőt főszabály szerint az intézményvezető bízza meg. Ezt az esetkört kivételként kell kezelni?
564. cikk / 855 Munkakör betöltése végzettség nélkül
Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírásokat az 1/2000. SzCsM rendelet tartalmazza, amelynek 6. §-a (5) bekezdésének alapján egyúttal arra is lehetőség van, hogy bizonyos feltételek mellett a munkáltató legfeljebb öt évre átmeneti mentesítést adjon a képesítési előírások alól. Ugyanakkor a besorolásra a 257/2000. Korm. rendelet vonatkozik. Ha egy adott munkakör ez utóbbi rendelet alapján "F"-be sorolandó, az alacsonyabb szintű jogszabály alapján lehetőség van-e főiskolai végzettséggel nem rendelkező személy alkalmazására? Ha igen, hogyan kell besorolni, "F" kategóriába, vagy abba az alacsonyabb kategóriába, amelynek megfelelő szintű végzettséggel rendelkezik?
565. cikk / 855 Besorolás alapfokozat alapján
Kérdés: Új dolgozónk rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal és alapdiplomával (BSC, BA alapképzés). Jelenleg nem folytatja a tanulmányait. A Kjt. 62. §-a alapján E vagy F fizetési osztályba sorolása a helyes? E az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítés, F a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél.
566. cikk / 855 Vezetői pótlék egészségügyi intézményben
Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi és bölcsődei igazgatóság költségvetési intézmény egészségügyiintézményegység-vezetőjének vezetői pótléka jogszerű megállapításához kérem a segítségüket. Az intézményegység-vezető az intézményvezető szakmai igazgatóhelyettese az egészségügyi intézményegység vonatkozásában. A vezetői pótlékról a 356/2008. Korm. rendelet 3. számú melléklete rendelkezik. E melléklet 3. pontjának bevezető része többek között az önkormányzatok által fenntartott gyógyító-megelőző, fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekről szól. A szóban forgó intézmény gyógyító-megelőző ellátást (fogorvosi alapellátás) biztosít, azonban fekvőbeteg-ellátást nem. Innentől kérdéses, hogy a 3. pont melyik alpontja alkalmazandó jelen esetben, illetve egyáltalán alkalmazható-e? Ellentmondás látszik a 3. pont bevezető része és például a c) pont között is, hiszen a c) pont a gyógyító-megelőző ellátást közvetlenül nem nyújtó intézetekről szól. A pótlékalap hány százaléka illeti meg? Eddig 100%-ot kapott, ha ennél több, akkor ezt visszamenőleg adni kell?
567. cikk / 855 Kinevezésmódosítás vagy lemondás
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális és gyermekjóléti szolgálatnál a Szoctv. 136. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási szükségletét 2016. december 31. napjáig felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként sok gondozott ellátási szerződése megszüntetésre került, így egyes településeken az ott munkát végző gondozók (közalkalmazottak) ellátott nélkül maradtak. A jelenleg ellátott nélkül lévő gondozók munkájára (ugyanabban a munkakörben) más településen szükség lenne, azonban (mivel a társulás területe nagy) a napi munkavégzéshez szükséges odautazást (a tömegközlekedés nem megfelelő volta miatt) nem tudják vállalni. A közalkalmazottak tényleges munkavégzésének helye csak a munkaköri leírásukban van rögzítve, a kinevezésükben az intézmény székhelye szerepel munkavégzési helyként. Jogszerű-e, ha a fenntartó (a társulás) a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján átszervezésről dönt, és a Kjt. 30/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felajánlja a közalkalmazottnak a másik településen történő munkavégzés lehetőségét (mint másik munkakört), majd amennyiben azt a közalkalmazott nem fogadja el, akkor felmentéssel megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt? Amennyiben ez a megoldás nem alkalmazható, elegendő-e, ha a munkáltató a közalkalmazottak kinevezésének (és ezzel együtt munkaköri leírásának) módosítását kezdeményezi oly módon, hogy abban a tényleges, az új gondozási igényeknek megfelelő munkavégzési hely szerepeljen? Amennyiben pedig a közalkalmazott ezt nem fogadja el, ez részéről lemondásnak tekintendő?
568. cikk / 855 Büntetőeljárás a közalkalmazottal szemben
Kérdés: Közalkalmazottunkkal szemben büntetőeljárás van folyamatban. Az intézmény vezetője szeretne minél előbb "megszabadulni tőle". Mit kell ennek érdekében tennie?
569. cikk / 855 Órarend méltányos megállapítása
Kérdés: Egy nyolcosztályos gimnáziumban tanítok. 25 km távolságból járok be dolgozni, tömegközlekedési eszközzel. Kiskorú gyermeket nevelünk a feleségemmel. Az órarend elkészítésénél minderre figyelemmel kell-e lennie az igazgatónak? Esetemben ugyanis, ha napi 8 órát töltök a munkahelyemen, az azt jelenti, hogy lukasórám van, és még másfél órát kell várnom a buszra. Hetente tehát több mint 40 órát töltök a munkahelyemen, ha a szülői értekezleteket, fogadóórákat nem számolom.
570. cikk / 855 Kollégiumi nevelőtanári ügyelet nem látható el megbízással
Kérdés: Az iskola saját dolgozója megbízási szerződéssel elláthat-e az iskolához tartozó kollégiumban éjszakai ügyeletet?
