Önkormányzati feladatellátás költségvetési szerv által

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság egyik szervezeti egysége által végzett feladat (járdaépítés) január 1-jétől átkerül egy, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv feladatellátásának körébe. Az önkormányzati költségvetési szerv a feladatellátást a gazdasági társaság e munkacsoportjában dolgozó munkavállalóival kívánja a jövőben ellátni.
1. Jelen esetben beszélhetünk-e átadó-átvevő munkáltatóról, alkalmazhatóak-e az Mt. 36-40. §-ai, vagy fenti esetben az Mt. 63. §-ának (3)–(4) bekezdése az irányadó? A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállhatnak-e a gazdasági társaságról az önkormányzati intézményre?
2. Az önkormányzati intézmény a közalkalmazotti jogviszony helyett foglalkoztatja-e a fenti munkavállalókat munkaviszonyban? Az intézmény alapító okirata szerint az intézménynél alkalmazásban álló személyek lehetséges foglalkoztatási jogviszonyaként szerepel az Mt. szerinti munkaviszony.
3. Az önkormányzati intézménynek van-e lehetősége arra, hogy a gazdasági társaságnál, az adott munkacsoportban jelenleg alkalmazásban álló munkavállalóknak csak egy részét foglalkoztassa január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt esetben nem lehetséges alkalmazni az Mt. 36-40. §-ait, ugyanis a feladatot átvevő önkormányzat költségvetési szerv nem az Mt., hanem a Kjt. hatálya alá tartozik. Ezen túlmenően az Mt. 63. §-ának (3) és (4) bekezdése sem irányadó az esetre, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Kulturális intézmények – közalkalmazotti jogviszony-átalakulás

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt álló intézményekben (múzeum, könyvtár) dolgozó, önkormányzatunk dolgozójaként foglalkoztatott (közművelődési szakember munkakör) kulturális közalkalmazottunkra is vonatkozik a Módtv.? Eltérőek a vélemények a törvény értelmezésével kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdése és 2. §-ának (8) bekezdése szerint – a törvényben szabályozott eljárási rend alkalmazásával – 2020. november 1-jei hatállyal alakult át munkaviszonnyá a kulturális területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya. A Módtv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Vezetőből vezető – közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba

Kérdés: A kulturális intézmény tagintézmény-vezetője "magasabb vezető állású munkavállalónak" minősül-e, lehet-e őt az Mt. 208. §-a alapján vezető állású munkavállalónak minősíteni? Amunkáltató művelődési központnak több telephelye van, és van egy tagintézménye. A telephelynek és a tagintézménynek nincs külön intézményi struktúrája, nincsenek külön alkalmazottai, szervezetileg a művelődési központ alá tartoznak. Atagintézmény-vezetőnek nincs kinevezési joga, munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik, ezeket csak a művelődési központ vezetője gyakorolhatja. A Módtv. szerinti átalakulással összefüggésben létesített munkaszerződésben lehet-e igazgatónak, vezetőnek minősíteni a tagintézmény vezetőjét, akinek vezetői jogosultsága igazából nincs, csak a munkakörének megnevezése a tagintézmény-vezető? Jelenleg a közalkalmazotti besorolása alapján vezetői pótlékban részesül, vezetői pótszabadság azonban nem illeti meg.
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében 2020. november 1-jei hatállyal a kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át – feltéve, hogy e határidőt megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadságmegváltás jogviszony-átalakuláskor

Kérdés: A Módtv. rendelkezése értelmében a kulturális intézményeknél a közalkalmazotti jogviszonyok átalakulása esetén 2020. október. 31. napjáig ki kell fizetni az időarányosan ki nem vett, "bent maradt" szabadságokat a közalkalmazottak részére. Az intézményvezetők és a munkavállalók között is vannak olyanok, akik többszöri felszólítás, figyelmeztetés ellenére sem vették ki a szabadságukat. Van-e joga a munkáltatónak arra, hogy nem fizeti ki az előző évről felhalmozott, áthozott szabadságokat, és csak az ez évre járó időarányos szabadságot fizeti ki október 31. napjáig?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. tekintetében is irányadó az Mt.-nek azon rendelkezése, miszerint a szabadságot – a munkavállaló elő­zetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki [Mt. 122. § (1) bek.]. A köznyelvi fordulattal ellentétben a szabadságot nem a közalkalmazott (munkavállaló) "veszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Óvodapedagógus további jogviszonya

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott óvodánkban felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Az óvodapedagógus kötelező óraszáma 32 óra/hét. Ezenfelül elrendelhető 4 óra/hét, szabadon felhasználható 4 óra/hét. Hogyan vállalhat további jogviszonyban munkát az óvodapedagógus a kötelező óraszáma feletti munkaidejében? Kérjük, hogy válaszukban az ide vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat is szíveskedjenek megjelölni!
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a további jogviszony alapján a munkavégzés is az óvodánál történne-e, vagy más munkáltatónál. Ha az óvodánál, akkor a Kjt. 42. §-ából kell kiindulni, mely kimondja, hogy "a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Rokkantsági ellátásban részesülés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

Kérdés: 63 éves közalkalmazottunk keresőképtelen. Táppénzre való jogosultsága 2020. november 22. napján jár le. Jelezte, hogy nem tud munkába állni utána sem. Rokkantsági ellátást kap 2015. június 6-ától, jogviszonyának kezdete 2015. november 18. Közalkalmazotti jogviszonya "eszmei" kezdete 2015. szeptember 15. napja. Megszüntethetjük-e a jogviszonyát közös megegyezéssel a fennmaradó szabadság megváltásával? Ha ebbe nem egyezik bele, milyen kötelezettségek terhelnek bennünket mint munkáltatót az esetleges felmentése esetén az életkora miatt? Jár-e számára végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a munkáltató és a közalkalmazott bármikor – akár a keresőképtelen betegség időtartama, a táppénzre való jogosultság ideje vagy a rokkantsági ellátás tartama alatt is – megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Lemondás és a közintézmény megszűnése

Kérdés: A Kjt. 25/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján az egyik önkormányzati intézményünket 2020. szeptember 30. napjával megszüntettük, és az intézmény által ellátott közfeladatot az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vette át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ebben az esetben az intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. szeptember 30. napjával megszűnt, a megszüntetést követő nappal az új munkáltatónál pedig munkaviszony létesült. A Kjt. 25/A. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltak szerint az átadó és átvevő munkáltató az átadást megelőző 30 nappal korábban – azaz 2020. augusztus 31-e előtt – a közalkalmazottak részére a szükséges tájékoztatást írásban megadta, az érintettek a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot megkapták. Ezt követően az intézmény három közalkalmazottja 2020. szeptember 28. napján írásbeli kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, és lemondással kérte határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának 2020. szeptember 29. napjával történő megszüntetését, valamint a kéthavi felmentési időre járó távolléti díj egy összegben történő kifizetését, tekintettel arra, hogy az intézmény a következő napon megszűnik. Az új munkáltatóval a munkaszerződést egyikőjük sem kötötte már meg. A Kjt. 28. §-a szerint a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott lemondással bármikor megszüntetheti, illetve a lemondási idő két hónap, és ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkáltató megállapította, hogy az intézmény szeptember 30-án megszűnik, amiről a három személy is tudomással bírt, ezért részükre felmentési időt, illetve az erre az időszakra járó távolléti díjat nem állapította meg. A fentiek alapján szeptember 29-e után érvényesíthető lett volna-e a lemondási idő, illetve a lemondási időre járó távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25/A. §-ának (7) bekezdése értelmében, ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatota) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagyb) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Ágazati szakmai pótlék és jubileumi jutalom

Kérdés: Az idén július 1-étől kifizetésre kerülő jubileumi jutalom alapjául szolgáló alapilletménybe bele kell-e számítani a pedagógusok július 1-jétől történt szakmaibérpótlék-emelését?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 2020. július 1-jétől hatályos 16. §-ának (11) bekezdése értelmében "a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a (9) bekezdésben foglaltak alapján a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Home office közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Lehet-e a közalkalmazottaknál – függetlenül a járványhelyzettől – home office-t alkalmazni? Ha igen, kell-e ehhez a kinevezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. nem tartalmaz szabályokat az ún. home office-ra (otthoni munkavégzésre), és azt a törvény mögöttes jogszabálya, az Mt. sem szabályozza. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy erre ne lenne lehetőség a közalkalmazotti szférában, mindez értelemszerűen függ azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szociális gondozó besorolása – a pályakezdő előmenetele

Kérdés: Ha egy pályakezdő szociális gondozót felveszünk 2020. október 1-jétől, akinek ez az első munkahelye, és közalkalmazotti besorolásba kerül, akkor mikor fog kategóriát ugrani, ha most C1-be soroljuk? Illetve szociáliságazatipótlék-besorolás szempontjából most a C1 kategória (0-1 év között) fog kezdeni, és 2021. január 1-jétől már a C1 kategória (1-2 év) között?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint besorolt szociális gondozó fizetési fokozatának megállapítására a Kjt. 64-65. §-a alkalmazandó. E szerint a közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani, amelyet a 87/A. § szerint kell számítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.
1
28
29
30
90