Jubileumi jutalom – nem jár munkaviszonyban

Kérdés: Önkormányzatunknál a telefonközpontos és a gépkocsivezető – mint fizikai alkalmazott – 2001-ben kikerült az Mt. hatálya alá. Az akkori tájékoztatás, átsorolás a Ktv. 107. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kimondta, hogy „A közigazgatási szervnél a munkaviszony fennállásáig, …továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett”. A Kttv. jelenlegi 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a Ktv. alatt megszerzett jogosultsági időt a jubileumi jutalomra jogosító időnél figyelembe kell venni. A fenti jogszabályváltozások ellenére a jelenleg Mt. alá tartozó fizikai állományba tartozó munkaviszonyos munkavállaló részére kifizethető-e a 25, illetve 30 éves jubileumi jutalom összege?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban: a 2012. február 29-ig hatályos Ktv.-nek nem volt 107. §-a, ugyanis a törvény csak 81. §-ból állt. Ettől eltérően a 2012. június 26-ig hatályban volt Módtv. 107. §-ának (3) bekezdése rendelkezett akként, hogy a közigazgatási szervnél a munkaviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. július 16.

Felmentési idő – visszamenőlegesen kiadhatatlan

Kérdés: 2023. április 13-án töltöttem be a 65. évet. 2023. februárban kértem a munkáltatótól a közalkalmazotti jogviszonyom megszüntetését felmentéssel. A megszüntető határozatot 2023. március 29-én kaptam meg. A felmentési időt visszamenőleg 2023. január 13-tól határozták meg. Megtehette-e a munkáltató, hogy visszamenőleg és a 65. év betöltése előtt adta ki a felmentési időt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt általános szabály szerint felmentéssel megszüntetheti akkor is, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 25.

Jogviszonytípus jogsértő megválasztása – a jogkövetkezmény

Kérdés: Adott az önkormányzat alá tartozó konyha (költségvetési szerv), melyben kilenc főt foglalkoztatunk. Ebből öt fő a Kjt. alá tartozik, négy fő Mt. szerinti munkaviszonyban áll a gyermekétkeztetési kormányzati funkción. A Munkaügyi Levelek 2024. március 26-ai számában megjelent 4932. kérdésre adott válasz alapján az intézményben csak a Kjt. alá tartozhatnának az alkalmazottak? Ha igen, mi a módja annak, hogy ezeket az alkalmazottak átkerüljenek Kjt.-be? A költségvetésben 6,8 fő van finanszírozva, elegendő, ha ennek alapján hét fő Kjt.-s, vagy mindenkinek kötelező annak lennie?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. hatálya általános szabály szerint az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki [Kjt. 1. § (1) bek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 4.

Pótszabadság téves megállapításának következménye

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban felhalmozott szabadság kiadására, illetve elévülésére vonatkozik kérdésünk. A közalkalmazott a 2016–2020. években rossz besorolás miatt több pótszabadságra lett volna jogosult, mint a megállapított és ténylegesen kiadott. A besorolás javításra került 2021. évben, azonban a pótszabadság csak ettől az évtől lett helyesen megállapítva, visszamenőlegesen nem. Most nyugállományba készül a kolléga, és kéri a 2016–2020. évekre meg nem állapított és ki nem adott pótszabadsága megállapítását, illetve megváltását a közalkalmazotti jogviszonya végével. Visszamenőlegesen meg kell-e állapítani, jogosult-e a szabadságra? Amennyiben igen, megteheti-e a munkáltató, hogy a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel töltött időtartama alatt a 2016–2020. évi plusz pótszabadságot adja ki? Vagy ebben az esetben érvényesíthető-e a hároméves általános elévülési szabály még a jogviszony fennállta alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazottat a fizetési fokozatával egyező számú munkanap pótszabadság illeti meg, azzal, hogy e jogcímen nem jár pótszabadság az első fizetési fokozatban [Kjt. 57. § (1) bek.]. Ha a munkáltató tévesen állapítja meg a fizetési fokozatot, köteles a besorolást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 4.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosultság – két szék között

Kérdés: Óvodapedagógusnak 2023. szeptember 21-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg jogviszonyának megtartása mellett. A közalkalmazotti jogviszonyban a dolgozó a 40 éves jubileumi jutalomhoz 39 év jogosultsági idővel rendelkezett. Ha a dolgozó a nyugdíjazása miatt megszüntette volna a jogviszonyát, a Kjt. szerint részére a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor (amennyiben legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik) az utolsó munkában töltött napon ki kellett volna fizetni. 2023-ban nem került kifizetésre a 40 éves jubileumi jutalom összege, mivel jogviszonyát nem szüntette meg. A 2024. január 1-jétől életbe lépett Púétv. szerint a dolgozó szakmai gyakorlatába beszámításra került még 3 év jogviszony, így a dolgozónak 2024-ben már 43 év köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító ideje lett. 2023-ban kellett volna kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat? Ha igen, milyen dátummal? 2024-ben kellene a 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalmat kifizetni, bár az új számítás szerint 43 év jogosító idővel rendelkezik, vagy elesik a dolgozó a 40 éves jutalomtól, ami közel bruttó 3.000.000 Ft-ot jelent az ő esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] Annak, hogy mi lett volna a jogi helyzet, ha az érintett foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya még 2023. december 31-ig megszűnik, nincs jelentősége a kérdés megválaszolásánál. A tényekből indulunk ki. A kérdésben szereplő óvodapedagógus 2024. január 1-jén a törvény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 4.

Eszjtv. személyi hatálya – az informatika és az ügyvitel

Kérdés: Költségvetési szerv alá tartozó egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló háziorvos, asszisztens, fogszakorvos, iskolavédőnő és iskolaorvos munkakörökben is vannak munkavállalóink. Szeretnénk felvenni az egészségügyi szolgálati jogviszonyokhoz kapcsolódóan adminisztratív feladatok elvégzésére egy dolgozót. Az egészségügyi adminisztratív feladatokat ellátó dolgozót milyen jogviszonyban lehet alkalmazni: egészségügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kizárólag állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál – általános szabály szerint – csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 14.

Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen munkahelyi felettesét, sem a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem tájékoztatta. Írásbeli felszólítás után adott le keresőképtelenségéről igazolást, amelyen az orvos 2023. október 29-ig igazolt folyamatos keresőképtelenséget. Azóta szintén nem kommunikál, nem tudunk róla semmit. Írásban többször felszólítottuk, de az ajánlott, tértivevényes levelet nem veszi át.
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat – ugyanúgy, mint a korábbi leveleket – nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazott egyik fő kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Ezen túlmenően lényeges kötelezettsége az is, hogy minden olyan tényről, adatról,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Kérdés: Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház) munkaviszonyban lévő dolgozónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tizenötezer fő alatti lakosságszámú településen – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával, illetve a közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – a jogszerző idő értékelése

Kérdés: Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap jogviszonnyal rendelkezett. Korábban jubileumi jutalmat nem kapott, arra nem volt jogosult. Kizárja-e őt a köznevelési foglalkoztatotti jutalomból a Púétv. 160. §-a (8) bekezdésének a) pontja? Kifizethető-e most a munkavállalónak a 25 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom azzal, hogy ezen a jogcímen még nem kapott jubileumi jutalmat? Véleményünk szerint hátrányos helyzetbe kerül az óvodapedagógus a jutalom ki nem fizetése esetén.
Részlet az állásfoglalásából: […] Köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár a huszonöt, harminc- és negyvenévi szakmai gyakorlattal rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak [Púétv. 105. § (1) bek.]. A Jat. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabályi rendelkezést – ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.

Igazgatói megbízás a köznevelésben

Kérdés: A Púétv. 73. §-a rendelkezik a magasabb vezetői megbízásokról. Az intézményvezetői feladatokat az igazgató látja el. Ezt megelőzően a Kjt. és a 326/2013. Korm. rendelet alapján az intézményvezető látta el a magasabb vezetői megbízást (bölcsőde-, óvodavezető). Kell-e módosítani a megbízást, illetve alapító okiratot, törzskönyvi bejegyzést a MÁK felé az intézményvezető és az igazgató elnevezés közötti eltérés miatt, kell-e hozzá képviselő-testületi döntés, vagy elegendő a törvényi hivatkozással a kinevezési megbízást módosítani? A vezető személyében változás nincs, csak a kinevezési, megbízási okmányán intézményvezető szerepelt, az új jogszabállyal igazgató.
Részlet az állásfoglalásából: […] A vezetői megbízást nem módosítani kellett, hanem újat volt szükséges kiadni, hiszen a megbízásra már nem a 2023. december 31-ig fennállt munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, hanem a 2024. január 1-jén létesült köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban került...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
20
21
22
…
101