Vöröskeresztnél munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közalkalmazottunk és köztünk vita van abban a tekintetben, hogy beszámítandó-e a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezeténél 2010. június 1.-2015. július 12. között szerzett ideje? Az intézménynél korábban dolgozó humánpolitikai munkatárs ugyanis beszámolta ezt az időtartamot a kinevezés elkészítésekor. Keletkeztet-e ez jogot a közalkalmazott oldalán? Arra is hivatkozik dolgozónk, hogy bérezését a Vöröskereszt a Kjt. szerint állapította meg. Van-e lehetősége a munkáltatónak a jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításánál eltérni a dolgozó javára, vagy ezek kógens rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Bírság ingyenes munkavégzésért

Kérdés: Szeretem a jelenlegi foglalkoztatómnál a munkámat, ezért rendszeresen többet dolgozom, nem munkabérért. Nem nézik jó szemmel, hogy ennyit vagyok bent, tartanak attól, hogy az egészségemre megy. Én viszont hajthatatlan vagyok. Viszont említettek egy olyan érvet, ami aggodalommal tölt el, és szabotálhatja a munkavégzésemet ilyen keretek között. Az állítás az, hogy a céget és a munkavállalót is megbírságolják, ha a munkavállaló hivatalosan nem munkát végezve van a munkaadónál. Kérem, segítsenek az állítás megerősítésével, illetve cáfolásával.
Részlet a válaszából: […] Kérdésének megválaszolása során abból indulunk ki, hogy Ön és a munkáltató között munkaviszony áll fenn, és ennek ellenére vannak olyan helyzetek, amikor munkavállalóként – olybá tűnik, hogy önként – úgy dolgozik, hogy azt a munkáltató nem ellentételezi munkabérrel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Kollektív szerződés módosítására jogosult szakszervezet

Kérdés: Kollektív szerződést kötöttünk még a régi Mt. hatálya alatt együttesen más szakszervezetekkel, de azt követően – gyakorlatilag már az új Mt. hatálybalépésekor is – nem volt meg a 10%-os reprezentativitásunk. A kollektív szerződést most úgy módosította a többi fél, hogy annak tárgyalására meg sem hívtak bennünket, a módosítást nélkülünk írták alá. Hivatkozhatunk arra, hogy mivel a szerződés megkötésekor még megvolt a szükséges szerződéskötési képességünk, így a módosításban is kötelezően részt kell vennünk?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezet kollektív szerződés kötésére akkor jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának 10%-át [Mt. 276. § (2) bek. a) pont]. A szakszervezetük, ha ezen létszámmal nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-elszámolás rövidebb teljes munkaidő esetén

Kérdés: Ha a kollektív szerződés rendelkezése a következő: "A törvényes teljes munkaidő mértéke az adott munkakör esetén beosztás szerint heti 36 óra", a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaideje pedig 7,2 óra, akkor, ha a munkavállaló órabéres, a távolléti díj számításakor az általános munkarend szerinti 8, vagy a 7,2 órát kell figyelembe venni? Amennyiben a havibéresekre vonatkozó szabály eltér, kérem, arra is szíveskedjen válaszolni!
Részlet a válaszából: […] A teljes munkaidőnek három formája van:a) általános teljes munkaidő, azaz napi 8 óra;b) hosszabb teljes munkaidő, ami napi 8-nál több, de legfeljebb napi 12 óra; ésc) rövidebb teljes munkaidő, ami napi 8-nál kevesebb óra [Mt. 92. § (1)–(4) bek.].A munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Közalkalmazott nyugdíjazással összefüggő felmentése

Kérdés: Egy iskolában pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott decemberben nyugdíjba vonul a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján. Már a felmentési idejét tölti. Emellett egy másik munkáltatónál szintén közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják már tíz éve, heti két alkalommal napi két órában. A másik jogviszony esetén is jár neki a nyugdíj előtti felmentés, és ha igen, akkor mennyi a felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-a (4) bekezdésének 2018. július 26. napjától hatályos rendelkezése szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Munkaközi szünet: az egybefüggő húsz perc kiadása

Kérdés: Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünet törvényi szabályaitól a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a munkavállaló javára eltérhet. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni (Mt. 135. §, 43. §). A kérdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő-beosztás határideje kollektív szerződésben

Kérdés: A munkarendet egy héttel korábban, egy hét vonatkozásában közölni kell, ezt megváltoztatni az előre nem látható körülmények miatt négy nappal korábban lehetséges. Azonban, ha a kollektív szerződésben rögzítésre kerül, ennél rövidebb határidővel is meg lehet ezt tenni. Jogszerű-e, ha a kollektív szerződésünk előírja, hogy "A munkáltató a munkarendet a törvényileg előírt négy napnál rövidebb határidővel is módosíthatja"?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, azaz egyoldalúan eldöntheti, hogy a munkavállaló mikor köteles a munkaszerződés szerinti munkaidőt teljesíteni [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkaidő-beosztásról azonban a munkavállalót előre, írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Rendkívüli munkaidő éves mértéke

Kérdés: Lehet-e az éves túlórakeretet (250 óra) külön közös megállapodással felemelni 300-400 vagy évi 500 órára az Mt. 135. §-ának (1) bekezdésére tekintettel? Kollektív szerződés nincs nálunk.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt arányosítani kell év közben kezdődő, határozott időre létesített, vagy részmunkaidős munkaviszony esetén (Mt. 109. §). Kollektív szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszony megszüntetése a munkavállaló részéről

Kérdés: Bértámogatással vagyok foglalkoztatva, de nem vált be számomra a munkahely. Milyen feltételekkel mondhatok fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy a bértámogatás a konkrét esetben mit jelent. Ebből következően abból indulunk ki, hogy Ön munkaviszony keretében kerül foglalkoztatásra, vagyis a jogviszony az Mt. hatálya alá esik, arra e törvény általános szabályai vonatkoznak. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Parkoló bérlése

Kérdés: Az irodaházban, ahol dolgozom, béreltem parkolót. 2018-ban a duplájára emelte a munkáltatóm a parkoló bérleti díját. Indoklásként csak arról tájékoztatott, hogy megváltoztak az adózási szabályok. Az én esetemben a parkolóbérlés milyen jogszabályba tartozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az szerepel, hogy "bérelte" a parkolóhelyet. A bérlés független a munkaviszonytól, külön polgári jogi megállapodást jelent, még ha a felek azonosak is a munkaviszonybeli munkáltatóval és munkavállalóval. Azt, hogy a bérbeadó (aki jelen esetben egyébként maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.
Kapcsolódó címkék:    
1
20
21
22
70