Találati lista:
201. cikk / 691 Vöröskeresztnél munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Közalkalmazottunk és köztünk vita van abban a tekintetben, hogy beszámítandó-e a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezeténél 2010. június 1.-2015. július 12. között szerzett ideje? Az intézménynél korábban dolgozó humánpolitikai munkatárs ugyanis beszámolta ezt az időtartamot a kinevezés elkészítésekor. Keletkeztet-e ez jogot a közalkalmazott oldalán? Arra is hivatkozik dolgozónk, hogy bérezését a Vöröskereszt a Kjt. szerint állapította meg. Van-e lehetősége a munkáltatónak a jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításánál eltérni a dolgozó javára, vagy ezek kógens rendelkezések?
202. cikk / 691 Bírság ingyenes munkavégzésért
Kérdés: Szeretem a jelenlegi foglalkoztatómnál a munkámat, ezért rendszeresen többet dolgozom, nem munkabérért. Nem nézik jó szemmel, hogy ennyit vagyok bent, tartanak attól, hogy az egészségemre megy. Én viszont hajthatatlan vagyok. Viszont említettek egy olyan érvet, ami aggodalommal tölt el, és szabotálhatja a munkavégzésemet ilyen keretek között. Az állítás az, hogy a céget és a munkavállalót is megbírságolják, ha a munkavállaló hivatalosan nem munkát végezve van a munkaadónál. Kérem, segítsenek az állítás megerősítésével, illetve cáfolásával.
203. cikk / 691 Kollektív szerződés módosítására jogosult szakszervezet
Kérdés: Kollektív szerződést kötöttünk még a régi Mt. hatálya alatt együttesen más szakszervezetekkel, de azt követően – gyakorlatilag már az új Mt. hatálybalépésekor is – nem volt meg a 10%-os reprezentativitásunk. A kollektív szerződést most úgy módosította a többi fél, hogy annak tárgyalására meg sem hívtak bennünket, a módosítást nélkülünk írták alá. Hivatkozhatunk arra, hogy mivel a szerződés megkötésekor még megvolt a szükséges szerződéskötési képességünk, így a módosításban is kötelezően részt kell vennünk?
204. cikk / 691 Munkaidő-elszámolás rövidebb teljes munkaidő esetén
Kérdés: Ha a kollektív szerződés rendelkezése a következő: "A törvényes teljes munkaidő mértéke az adott munkakör esetén beosztás szerint heti 36 óra", a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaideje pedig 7,2 óra, akkor, ha a munkavállaló órabéres, a távolléti díj számításakor az általános munkarend szerinti 8, vagy a 7,2 órát kell figyelembe venni? Amennyiben a havibéresekre vonatkozó szabály eltér, kérem, arra is szíveskedjen válaszolni!
205. cikk / 691 Közalkalmazott nyugdíjazással összefüggő felmentése
Kérdés: Egy iskolában pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott decemberben nyugdíjba vonul a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján. Már a felmentési idejét tölti. Emellett egy másik munkáltatónál szintén közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják már tíz éve, heti két alkalommal napi két órában. A másik jogviszony esetén is jár neki a nyugdíj előtti felmentés, és ha igen, akkor mennyi a felmentési ideje?
206. cikk / 691 Munkaközi szünet: az egybefüggő húsz perc kiadása
Kérdés: Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?
207. cikk / 691 Munkaidő-beosztás határideje kollektív szerződésben
Kérdés: A munkarendet egy héttel korábban, egy hét vonatkozásában közölni kell, ezt megváltoztatni az előre nem látható körülmények miatt négy nappal korábban lehetséges. Azonban, ha a kollektív szerződésben rögzítésre kerül, ennél rövidebb határidővel is meg lehet ezt tenni. Jogszerű-e, ha a kollektív szerződésünk előírja, hogy "A munkáltató a munkarendet a törvényileg előírt négy napnál rövidebb határidővel is módosíthatja"?
208. cikk / 691 Rendkívüli munkaidő éves mértéke
Kérdés: Lehet-e az éves túlórakeretet (250 óra) külön közös megállapodással felemelni 300-400 vagy évi 500 órára az Mt. 135. §-ának (1) bekezdésére tekintettel? Kollektív szerződés nincs nálunk.
209. cikk / 691 Munkaviszony megszüntetése a munkavállaló részéről
Kérdés: Bértámogatással vagyok foglalkoztatva, de nem vált be számomra a munkahely. Milyen feltételekkel mondhatok fel?
210. cikk / 691 Parkoló bérlése
Kérdés: Az irodaházban, ahol dolgozom, béreltem parkolót. 2018-ban a duplájára emelte a munkáltatóm a parkoló bérleti díját. Indoklásként csak arról tájékoztatott, hogy megváltoztak az adózási szabályok. Az én esetemben a parkolóbérlés milyen jogszabályba tartozik?
