Szabadságra való jogosultság – harminc napot meghaladó keresőképtelenség esetén

Kérdés: Kérem, hogy a 98. szám 1908-as kérdésére adott választ szíveskedjék megerősíteni, amely szerint 55 napos keresőképtelenség esetén a teljes időtartamra "nem jár szabadság", nem csak a 30 napot meghaladó időtartamra. Ugyanis az eddig megjelent valamennyi szakvélemény szerint – akár a keresőképtelenség napjait egybeszámítva – jár a 30 napra a szabadság, és csak az azt meghaladó időre nem.
Részlet a válaszából: […] Amint azt a Munkaügyi Levelek 98. számában megjelent 1908-as kérdés kapcsán kifejtettük, az Mt. szerint a szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendő a törvényben meghatározott egyéb esetek mellett a naptári évenként harminc napot meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Szabadságra jogosító idő számítása

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. A megváltandó szabadság tartama tekintetében azonban nem egyezik az álláspontunk. A közalkalmazott 2012. szeptembertől december végéig keresőképtelen volt, álláspontunk szerint, mivel ennek tartama meghaladta a harminc napot, a közalkalmazottat kevesebb szabadság illeti meg, mert a harminc napot meghaladó táppénz után nem számítható szabadság. A közalkalmazott azonban ezt nem akarja elfogadni. Jogszerűen járnánk el, ha nem számítanánk szabadságot 2012 azon részére, amikor harminc napot meghaladóan keresőképtelen volt a közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 115. §-a – mely a szabadság jogszerző idejét illetően felváltotta a korábbi szabályozást – 2013. január 1-jével lépett hatályba. Ez a szakasz rögzíti, hogy munkában töltött időnek minősül a szabadságra jogosító idő szempontjából a naptári évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Keresőképtelen betegség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján szabadság jár. Munkában töltött időnek számít naptári évenként a 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség. A szabadságra vonatkozóan a törvény 2013. január 1-jével lépett hatályba. 2012. júliustól jelenleg is keresőképtelen dolgozónknak 2012-re csökkentés nélkül jár a szabadság. 2013-ban január 30-ig jogosult szabadságra? Ha jogosult, mert a változás 2013. január 1-jétől hatályos, akkor a következő években is az áthúzódó keresőképtelenségnél az első 30 napra jár a szabadság? Például ha keresőképtelen a dolgozó 2013. szeptember 1-jétől 2014. március 31-ig, akkor 2013. október 1-jétől december 31-ig nem jogosult szabadságra, 2014. január 1-30-ig jogosult szabadságra, és január 31-től március 31-ig nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabadságra vonatkozó szabályai 2013. január 1-jével léptek hatályba [298. § (2) bek.]. Az egyik fontos változás, hogy míg 2012-ben a keresőképtelen betegség teljes tartama még szabadságra jogosító idő volt, addig az Mt. szerint a keresőképtelen betegségből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Keresőképtelenséget okozó betegség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: 2012 szeptemberétől december második feléig táppénzes állományban voltam. Nemrég hallottam, hogy cégünknél létszámcsökkentést fognak végrehajtani, valószínűleg a munkaviszonyomat megszüntetik, és megváltják a ki nem vett szabadságomat. Azonban változott a Munka Törvénykönyve, és a tavalyi táppénzen töltött időszakból csak harminc nap után számolhatnak nekem szabadságot. Valóban nem jár nekem szabadság a táppénzen töltött hónapok nagy része után?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A hatályos törvényi rendelkezések értelmében munkában töltött időnek minősül többek között a naptári évenként harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Szabadság nyilvántartása és díjazása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Megszakítás nélküli napi tizenkét órás beosztásban dolgoznak munkavállalóink, akik műszakpótlékra is jogosultak kollektív szerződés alapján (a korábbi szabályozás szerint délutáni és éjszakai pótlékra). Az éves beosztást mindig közöljük velük év elején. Kérdésem, hogy ilyen beosztás mellett hogyan kell szabályosan eljárni, ha az apa gyermeke születése esetén járó negyven óra szabadságot vesz igénybe? Hogyan kell elszámolni és pótlékolni a maradvány négy órát? Ugyanez a kérdés merül fel a hozzátartozó halála esetén járó két munkanap, a szabadság, illetve a betegszabadság esetén, ha a maradék óra kevesebb, mint a napi beosztás szerinti tizenkettő óra.
Részlet a válaszából: […] Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [új Mt. 118. § (4) bek.]. A napi munkaidő mértékétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] Három olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Betegség alatti felmentés

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 38. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül – többek között – a 68. § nem alkalmazható. Az Mt. 68. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Keresőképtelen beteg közalkalmazott felmentése

Kérdés: Jól értelmezzük a Kjt. 38. §-ának (1) bekezdését, aminek alapján a keresőképtelen betegállományban lévő közalkalmazottat is fel lehet menteni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 38. §-ának (1) bekezdése kizárja az új Mt. 68. §-a (2) bekezdésének alkalmazását. Az Mt. 68. §-ának (2) bekezdése mondja ki, hogy a munkáltató felmondása (közalkalmazottaknál: felmentés) esetén a felmondási (felmentési) idő legkorábban az alábbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Felmondási védelem és betegség miatti keresőképtelenség

Kérdés: Abban kérem a segítségüket, hogy aki az új Munka Törvénykönyve bevezetése előtt táppénzes állományba került, arra hogyan vonatkozik a törvény? Táppénzes állománya alatt közölhető-e felmondása, és annak letelte után elbocsátható-e?
Részlet a válaszából: […]  Mindenekelőtt kiemeljük, hogy a táppénzes állománykifejezést az új Mt. nem használja, a régi Mt. is csak a gyermek ápolásárakapott táppénzes állomány fogalmát említi [Mt. 90. § (1) bek. b) pont].Feltételezzük, hogy esetünkben a betegség miatti keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Szabadság megváltása

Kérdés: Egy munkavállaló az I. rokkantsági csoportba tartozik, mozgásképtelen, de munkaviszonya még fennáll. Eddig évente kifizették a szabadságát. 2011-ben azt mondták, hogy nem jár neki a szabadságra eső bér. Mi a helyes eljárás? Már három éve gyámság alatt van. Mozogni nem tud.
Részlet a válaszából: […]  A munkáltatónak kifejezetten tilos a munkaviszony fennállásaalatt megváltania a rendes szabadságot, és azt pénzben kifizetni. Erre csak amunkaviszony megszűnésekor lenne jogosultsága [új Mt. 125. §, régi Mt. 136. §(1) bek.]. A munkáltató tehát jogszerűen jár el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.
1
4
5
6
10