Felelősség a munkahelyre – szabadidős tevékenység során – bevitt dolgokért

Kérdés: Többféle módon támogatjuk a munkavállalóink közösségi szerveződését, így a cégvezetés döntése értelmében lehetőség van arra is, hogy különböző rendezvényeket (pl. vallási összejövetel, filmklub stb.) tartsanak a munkavállalók egyes kijelölt helyiségekben, természetesen csak munkaidőn kívül. Az egyik munkavállalónak egy ilyen rendezvényen ellopták a táskáját. Ilyen esetben munkáltatóként felelősek vagyunk az ehhez hasonló károkért?
Részlet a válaszából: […] ...a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért [Mt. 168. § (1) bek.]. A munkáltató kártérítési felelősségének alapja, hogy a munkaviszony és a kár között ok-okozati összefüggés legyen; ezt az összefüggést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Diákmunkások munkaruhája

Kérdés: Diákszövetkezetként tagjainkat munkavégzésre a szolgáltatás fogadójához helyezzük ki. A diákok címkézési, csomagolási, takarítási, gépkiszolgálási, anyagmozgatási feladatokat végeznek. A kihelyezésük előtt kapott tájékoztatóban kívánjuk szerepeltetni a következőket: "Ajánlott munkaruha: a munkaterületen 20-25 ℃ van, ezért a javasolt munkaruha póló, zárt cipő csúszásmentes talppal, hosszú szárú nadrág. Gyűrű, karkötő, nyaklánc viselése szigorúan tilos". Megfelel-e ez a megoldás az előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, illetve kártérítési kötelezettség is terheli, ha a munkavállaló saját ruhája a munkavégzéssel összefüggésben károsodik. Így ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaidőn kívül létrehozott műalkotás – és a munkáltató kárigénye

Kérdés: Grafikusként dolgozom egy cégnél. A munkáltatóm most azonban perrel fenyeget. Otthon, a saját vállalkozásomnak is szoktam rajzokat, terveket készíteni. Bár ezek valóban hasonló tárgyúak, mint amiket a cégnek kell csinálni, de sosem munkaidőben és nem a munkahelyemen készítem őket. A munkáltatóm mégis igényt tart ezekre, illetve az ezekből származó haszonra. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...§ (6) bek.].Amennyiben e művek a munkáltatót illetik meg, megalapozottan léphet fel a szerzői jogok megsértése miatt, és követelhet kártérítést a munkavállalótól. Ugyanakkor szerzői jogi védelem hiányában is megalapozott lehet a munkáltató kárigénye. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkavállalói kárfelelősség számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt

Kérdés: Amennyiben a pénztárt kezelő bolti alkalmazott elmulaszt számlát adni a vevőnek, és ezért a NAV megbünteti az őt alkalmazó bolttulajdonost, a büntetés összege (félmillió forint) áthárítható-e bármi módon az alkalmazottra, behajtható-e rajta, illetve erre hivatkozva visszatartható-e a fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettségszegésért,– a kárt, valamint az ok-okozati összefüggést a kötelezettségszegés és a kár bekövetkezte között.A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Munkavállaló autójának defektje

Kérdés: Cégünktől rendszeresen szállítanak el fémhulladékot külső fuvarozók. Egyik alkalommal, miután a szállító jármű kihajtott a cég telephelye előtt futó közútra, a hulladék egy része oda lehullott, és az épp dolgozni igyekvő egyik munkavállalónk autójával áthajtott az egyik fémdarabon. Ennek következtében durrdefektet kapott, és bár ő maga szerencsére nem sérült meg, de az autója több helyen is rongálódott. A munkavállaló most kártérítési igényt nyújtott be, arra hivatkozva, hogy munkába jövet következett be a kár, és ezért a munkáltató köteles azt megtéríteni. Alapos lehet a követelése?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben érte a munkavállalót. A munkáltatónak tehát kimentési okokat sem kell bizonyítania, a munkavállaló az Mt. alapján kártérítési igénnyel nem élhet. Az más kérdés, hogy polgári jogi alapon, a szerződésen kívül okozott károkért való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Késedelmes illetményfizetés következményei

Kérdés: Közalkalmazott vagyok. A novemberi illetményem egy részét a munkáltató visszatartotta, és csak a két ünnep között kaptam meg a számlámra. Az érdekelne, hogy közalkalmazottként jár-e nekem bármiféle kártérítés, ha nem kapom meg időben az engem megillető munkabérem egészét? Úgy tudom, hogy a Munka Törvénykönyve kötelezi a munkáltatót, hogy a 10. napi késés után kártérítést fizessen az alkalmazottjának, de nem tudom, hogy a közszolgákra ez vonatkozik-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 2. §-ánk (3) bekezdése és 3. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottakra alkalmazni kell az Mt. 31. §-át, amely alkalmazni rendeli a Ptk. 6:48. §-át munkaviszonyban és ennek folytán a közalkalmazotti jogviszonyban is. A Ptk. e szabálya a késedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Kártérítés elszámolása a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállaló saját hibájából tönkretett egy munkagépet, a kárt a felek 380 000 Ft-ban állapították meg. A munkavállaló az okozott kárt elismerte, és a munkáltatóval megállapodást kötött, hogy azt tíz hónap alatt, havi egyenlő részletekben fogja megtéríteni. A megállapodásban az szerepel még, hogy a havi részleteket a munkáltató az esedékes munkabérből levonja. Időközben azonban a munkavállaló felmondással megszünteti a munkaviszonyát. A munkáltató a hátralévő tartozást levonhatja egy összegben az elszámolás során, vagy ehhez kell a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató és a munkavállaló között a kárigény rendezéséről létrejött megállapodás nem szűnik meg a munkaviszonnyal. Itt a munkaviszonytól független, polgári jogi megállapodásról van szó. Ezért ha a munkaviszony még a teljes kárigény kielégítése előtt megszűnik, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Sérelemdíjra jogosultság felmondáskor

Kérdés: A munkáltatóm felmondott nekem az ünnepek előtti utolsó munkanapon. A felmondását átszervezéssel indokolta. Meg is mutattam egy szakembernek, azt mondta, hogy jogszerű a felmondás. Ugyanakkor nem tartom tisztességesnek, hogy éppen egy komoly üzletkötés közepette, az ügyfelek előtt rúgott ki. Szerintem ez rendkívül megalázó, főleg úgy, hogy ha a szakmában maradok, akkor rendszeresen találkozom ezen ügyfelekkel. Ez az eljárás sem teszi jogellenessé a felmondást? Nem jár semmilyen kártérítés az ilyen megalázásért?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben okozott kárt [Mt. 82. § (1) bek.], ha azonban a felmondás jogszerű volt, e jogcímen a munkavállaló nem követelhet kártérítést. Amennyiben a felmondás megfelel a törvényben támasztott alaki és tartalmi követelményeknek, akkor eredményesen nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Keresőképtelenség okának közlése a munkáltatóval

Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] ...a szerint vannak megállapítva, hogy fűződik-e hozzájuk valamilyen speciális jogkövetkezmény, például az üzemi balesethez munkáltatói kártérítési felelősség, a terhességhez a munkakörülmények megváltoztatásának kötelezettsége, a közegészségügyi okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Áthelyezés időpontjának meghatározása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?
Részlet a válaszából: […] ...2. § (3) bek.] – a Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni, azzal, hogy a kárfelelősség tekintetében az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai maradnak irányadók [Mt. 9. § (1) bek.]. Ennek értelmében, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.
1
13
14
15
29