Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetésével összefüggésben okozott kár megtérítését [Mt. 82. § (1) bek.], azzal, hogy az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 82. § (2) bek.]. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Végrehajtási eljárás munkaügyi per után

Kérdés: 17 éve folyik kártérítési perem a munkáltató ellen. A bíróság a 2012-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést jogerősen megítélt részemre, a biztosítási intézkedésem kérésének a bíróság helyt is adott, majd később a kielégítési végrehajtást is elrendelte. A végrehajtó jegyzőkönyvében azt írta, hogy az adósnak lefoglalható vagyona nincs, bankszámlával nem rendelkezik, ez három éve így folyik, de közben országosan működik a munkáltató. A bíróság 17 év elteltével arról tájékoztatott, hogy az ügy iratait egy vidéki törvényszékre küldték meg, mert az az illetékes bíróság. A munkaszerződésemet Budapesten kötöttük, feladataimat mindenkor az országos központtól kaptam. Jogszerű az, hogy 17 év eltelte után jött rá a bíróság, hogy nem ő az illetékes elbírálni az ügyet? Mit tehetek, hogy a megítélt 500 000 Ft kártérítésemhez hozzájussak?
Részlet a válaszából: […] ...nézve is kötelező, a munkaügyi bíróság jogszerűen azt nem állapíthatja meg, hogy nem az illetékességébe tartozott a nem vagyoni kártérítés iránti kereseti kérelmének az elbírálása. A végrehajtást elrendelő bíróság illetékessége az első fokon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Hamis tanúzás munkaügyi perben

Kérdés: A folyamatban lévő munkaügyi peremben az egyik tanú hamis tanúzást követett el. Bűncselekmény elkövetésével vádolt meg (munkahelyi lopás), és ezért mondott fel nekem a munkáltató. Ez nem igaz, bizonyítékokkal tudtam alátámasztani. De a bíróság figyelembe sem vette az ügyben a beadványaimat, felelősségre sem vonta a tanút, viszont a tanú nyilatkozatát elfogadta és értékelte. A Fővárosi Törvényszéken személyiségi jogsértés miatt pert kezdeményeztem a tanú ellen, és 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést követelek tőle. A bírónak nem kellett volna eljárnia a hamis tanúzás miatt? Az 1 000 000 Ft kártérítés helytálló-e?
Részlet a válaszából: […] ...tényeket. Az alapügy befejezését követően viszont Ön is tehet feljelentést hamis tanúzás miatt (Btk. 274. §).A Ptk. a nem vagyoni kártérítés fogalmát már nem szabályozza, ehelyett, akit a személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Kárigény érvényesítése munkabaleset okán

Kérdés: Kiküldetésben dolgoztam magyar húsipari területen működő vállalkozásnál külföldön. Más által okozott munkahelyi balesetet szenvedtem. Baleseti jegyzőkönyvet nem készítettek Németországban. Hazaküldtek Magyarországra ingyenes orvosi ellátás és táppénzre vétel miatt. Két nap múlva a munkáltatóm megszüntette a munkaviszonyomat, amiről csak két hónap múlva tájékoztatott. Azon idő alatt a táppénz folyósítását megszüntették, mivel a munkaviszonyom, biztosítási jogviszonyom megszűnt. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...be, és ezért a társadalombiztosítási jogviszonya, valamint az annak alapján folyósított ellátása megszűnt, amiből kár érte, akkor kártérítésre lehet jogosult [Mt. 166. § (1) bek.]. Erre vonatkozó igényét három éven belül érvényesítheti bíróság előtt [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:    

Felmondási idő alatti mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Egyik munkavállalónk beadta a felmondását, egyben kérte, mentesítsük a felmondási idő ledolgozása alól, mert másutt kíván elhelyezkedni. Ugyanakkor keresőképtelen állományban van. Egyelőre nem válaszoltunk kérelmére, mivel keresőképtelen, úgysem kell dolgoznia. Közben megtudtuk, az új munkahelyén már alá is írta a szerződését, amely alapján ott június 1-jével kezdenie kellene, holott ekkor még tartana nálunk a felmondási ideje. Mentesül-e a munkavállaló a felmondási idő ledolgozása alól a fentiek alapján? Milyen szankciókat alkalmazhatunk, ha a munkavállaló nem tölti le a felmondási idejét?
Részlet a válaszából: […] ...előtt az Mt. 84. §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazását igényelheti. Az általános szabály szerint követelheti átalány-kártérítésként a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre eső távolléti díjat. Ha a munkáltatónak ezt meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Felelősség gázolásos baleset esetén

Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?
Részlet a válaszából: […] ...de annak esetleges bekövetkezésével számolni lehetett. Ebből következően a munkáltató nem mentesülhet a munkavállalóval szembeni kártérítési felelőssége alól.A lelki megterhelés, azaz a legmagasabb szintű lelki egészséghez fűződő jog, mint személyiségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Munkaviszony létesítése a felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkatársunk beadta a felmondását, a felmondási ideje április végén jár le. Az év eleje óta betegállományban van. A felmondásában jelezte, hogy kéri, mentesítsük a munkavégzési kötelezettsége alól a felmondási időre. Erre mi nem reagáltunk semmit, mivel a betegsége miatt egyébként sem foglalkoztatható. Ehhez képest tudomásunkra jutott, hogy a keresőképtelen állománya megszűnt, és elkezdett dolgozni az új munkáltatójánál, ugyanolyan munkakörben, amit nálunk töltött be. Nálunk ezt azonban nem jelentette be, és dolgozni sem jött vissza. Jogsértő-e a munkavállaló magatartása? Milyen szankcióval lehet ezért élni a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben a munkáltató bíróság előtt az Mt. 84. §-a szerinti jogkövetkezményekkel élhet. Ez azt jelenti, hogy követelheti átalány-kártérítésként a felmondási időre eső távolléti díjat. Ha a munkáltatónak ezt meghaladó, a bíróság előtt bizonyított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Felelősség a munkahelyre – szabadidős tevékenység során – bevitt dolgokért

Kérdés: Többféle módon támogatjuk a munkavállalóink közösségi szerveződését, így a cégvezetés döntése értelmében lehetőség van arra is, hogy különböző rendezvényeket (pl. vallási összejövetel, filmklub stb.) tartsanak a munkavállalók egyes kijelölt helyiségekben, természetesen csak munkaidőn kívül. Az egyik munkavállalónak egy ilyen rendezvényen ellopták a táskáját. Ilyen esetben munkáltatóként felelősek vagyunk az ehhez hasonló károkért?
Részlet a válaszából: […] ...a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért [Mt. 168. § (1) bek.]. A munkáltató kártérítési felelősségének alapja, hogy a munkaviszony és a kár között ok-okozati összefüggés legyen; ezt az összefüggést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Diákmunkások munkaruhája

Kérdés: Diákszövetkezetként tagjainkat munkavégzésre a szolgáltatás fogadójához helyezzük ki. A diákok címkézési, csomagolási, takarítási, gépkiszolgálási, anyagmozgatási feladatokat végeznek. A kihelyezésük előtt kapott tájékoztatóban kívánjuk szerepeltetni a következőket: "Ajánlott munkaruha: a munkaterületen 20-25 ℃ van, ezért a javasolt munkaruha póló, zárt cipő csúszásmentes talppal, hosszú szárú nadrág. Gyűrű, karkötő, nyaklánc viselése szigorúan tilos". Megfelel-e ez a megoldás az előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, illetve kártérítési kötelezettség is terheli, ha a munkavállaló saját ruhája a munkavégzéssel összefüggésben károsodik. Így ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidőn kívül létrehozott műalkotás – és a munkáltató kárigénye

Kérdés: Grafikusként dolgozom egy cégnél. A munkáltatóm most azonban perrel fenyeget. Otthon, a saját vállalkozásomnak is szoktam rajzokat, terveket készíteni. Bár ezek valóban hasonló tárgyúak, mint amiket a cégnek kell csinálni, de sosem munkaidőben és nem a munkahelyemen készítem őket. A munkáltatóm mégis igényt tart ezekre, illetve az ezekből származó haszonra. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...§ (6) bek.].Amennyiben e művek a munkáltatót illetik meg, megalapozottan léphet fel a szerzői jogok megsértése miatt, és követelhet kártérítést a munkavállalótól. Ugyanakkor szerzői jogi védelem hiányában is megalapozott lehet a munkáltató kárigénye. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
14
15
16
31