304 talált cikk a kártérítés kifejezésre

Kérdés: A folyamatban lévő munkaügyi peremben az egyik tanú hamis tanúzást követett el. Bűncselekmény elkövetésével vádolt meg (munkahelyi lopás), és ezért mondott fel nekem a munkáltató. Ez nem igaz, bizonyítékokkal tudtam alátámasztani. De a bíróság figyelembe sem vette az ügyben a beadványaimat, felelősségre sem vonta a tanút, viszont a tanú nyilatkozatát elfogadta és értékelte. A Fővárosi Törvényszéken személyiségi jogsértés miatt pert kezdeményeztem a tanú ellen, és 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést követelek tőle. A bírónak nem kellett volna eljárnia a hamis tanúzás miatt? Az 1 000 000 Ft kártérítés helytálló-e?

Kérdés: Kiküldetésben dolgoztam magyar húsipari területen működő vállalkozásnál külföldön. Más által okozott munkahelyi balesetet szenvedtem. Baleseti jegyzőkönyvet nem készítettek Németországban. Hazaküldtek Magyarországra ingyenes orvosi ellátás és táppénzre vétel miatt. Két nap múlva a munkáltatóm megszüntette a munkaviszonyomat, amiről csak két hónap múlva tájékoztatott. Azon idő alatt a táppénz folyósítását megszüntették, mivel a munkaviszonyom, biztosítási jogviszonyom megszűnt. Mit tehetek?

Kérdés: Egyik munkavállalónk beadta a felmondását, egyben kérte, mentesítsük a felmondási idő ledolgozása alól, mert másutt kíván elhelyezkedni. Ugyanakkor keresőképtelen állományban van. Egyelőre nem válaszoltunk kérelmére, mivel keresőképtelen, úgysem kell dolgoznia. Közben megtudtuk, az új munkahelyén már alá is írta a szerződését, amely alapján ott június 1-jével kezdenie kellene, holott ekkor még tartana nálunk a felmondási ideje. Mentesül-e a munkavállaló a felmondási idő ledolgozása alól a fentiek alapján? Milyen szankciókat alkalmazhatunk, ha a munkavállaló nem tölti le a felmondási idejét?

Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?

Kérdés: Egyik munkatársunk beadta a felmondását, a felmondási ideje április végén jár le. Az év eleje óta betegállományban van. A felmondásában jelezte, hogy kéri, mentesítsük a munkavégzési kötelezettsége alól a felmondási időre. Erre mi nem reagáltunk semmit, mivel a betegsége miatt egyébként sem foglalkoztatható. Ehhez képest tudomásunkra jutott, hogy a keresőképtelen állománya megszűnt, és elkezdett dolgozni az új munkáltatójánál, ugyanolyan munkakörben, amit nálunk töltött be. Nálunk ezt azonban nem jelentette be, és dolgozni sem jött vissza. Jogsértő-e a munkavállaló magatartása? Milyen szankcióval lehet ezért élni a munkavállalóval szemben?

Kérdés: Többféle módon támogatjuk a munkavállalóink közösségi szerveződését, így a cégvezetés döntése értelmében lehetőség van arra is, hogy különböző rendezvényeket (pl. vallási összejövetel, filmklub stb.) tartsanak a munkavállalók egyes kijelölt helyiségekben, természetesen csak munkaidőn kívül. Az egyik munkavállalónak egy ilyen rendezvényen ellopták a táskáját. Ilyen esetben munkáltatóként felelősek vagyunk az ehhez hasonló károkért?

Kérdés: Diákszövetkezetként tagjainkat munkavégzésre a szolgáltatás fogadójához helyezzük ki. A diákok címkézési, csomagolási, takarítási, gépkiszolgálási, anyagmozgatási feladatokat végeznek. A kihelyezésük előtt kapott tájékoztatóban kívánjuk szerepeltetni a következőket: "Ajánlott munkaruha: a munkaterületen 20-25 ℃ van, ezért a javasolt munkaruha póló, zárt cipő csúszásmentes talppal, hosszú szárú nadrág. Gyűrű, karkötő, nyaklánc viselése szigorúan tilos". Megfelel-e ez a megoldás az előírásoknak?

Kérdés: Grafikusként dolgozom egy cégnél. A munkáltatóm most azonban perrel fenyeget. Otthon, a saját vállalkozásomnak is szoktam rajzokat, terveket készíteni. Bár ezek valóban hasonló tárgyúak, mint amiket a cégnek kell csinálni, de sosem munkaidőben és nem a munkahelyemen készítem őket. A munkáltatóm mégis igényt tart ezekre, illetve az ezekből származó haszonra. Megteheti ezt?

Kérdés: Amennyiben a pénztárt kezelő bolti alkalmazott elmulaszt számlát adni a vevőnek, és ezért a NAV megbünteti az őt alkalmazó bolttulajdonost, a büntetés összege (félmillió forint) áthárítható-e bármi módon az alkalmazottra, behajtható-e rajta, illetve erre hivatkozva visszatartható-e a fizetése?

Kérdés: Cégünktől rendszeresen szállítanak el fémhulladékot külső fuvarozók. Egyik alkalommal, miután a szállító jármű kihajtott a cég telephelye előtt futó közútra, a hulladék egy része oda lehullott, és az épp dolgozni igyekvő egyik munkavállalónk autójával áthajtott az egyik fémdarabon. Ennek következtében durrdefektet kapott, és bár ő maga szerencsére nem sérült meg, de az autója több helyen is rongálódott. A munkavállaló most kártérítési igényt nyújtott be, arra hivatkozva, hogy munkába jövet következett be a kár, és ezért a munkáltató köteles azt megtéríteni. Alapos lehet a követelése?