Találati lista:
41. cikk / 53 Bérpótlékátalány mértékének megállapítása
Kérdés: Az általam számfejtett dolgozók részére eddig a műszakpótlékok meghatározása a jelenléti ív szerinti, tételes óraszámokat figyelembe véve történt. Az egyszerűsítés érdekében pótlékátalány kifizetését határozta el a munkáltató. Milyen időszakot kell figyelembe vennem a pótlékátalány összegének megállapításánál, illetve elegendő-e a munkavállalóval kötött olyan megállapodás, mely szerint a pótlékátalány összegét a munkáltató százalékos mértékben, azonos munkaköröknél, saját szempontjait figyelembe véve határozza meg?
42. cikk / 53 Rugalmas munkarend értelmezése
Kérdés: Az egyik vezetőnk értelmezése szerint az értékesítésben dolgozó kollégáinknak csak 30 óra a heti munkaideje, a fennmaradó 10 órára nem adhat ki neki a főnöke munkát, és nem is kérheti számon. Az érintett munkavállalók rugalmas munkarendben dolgoznak, hetente 30 órát kötelesek az irodában tölteni, hétfőtől péntekig 8 és 14 óra között. A munkaszerződés szerint egyébként teljes munkaidős munkavállalókról van szó. Adhat-e a rugalmas munkarendben dolgozó kolléga felettese utasítást, feladatot a nem kötött heti 10 órára? Ezeket a feladatokat számon is kérheti? A dolgozók által leadott jelenléti ívben kell-e jelezni a nem kötött 10 óra munkaidőt?
43. cikk / 53 Kötetlen munkarend
Kérdés: Társaságunk minden vezető munkatársat kötetlen munkarendben foglalkoztat. Eltekintve heti néhány értekezlettől, konferenciahívástól és évente 2-3 rendezvénytől, a vezetők valóban teljesen szabad belátásuk alapján osztják be a munkaidejüket. Fenntartható-e a kötetlen munkarendjük a most változó szabályok alapján is, vagy a jövőben nekik is kötelező lesz jelenléti ívet vezetniük? A kötetlen munkarendet kötelező a munkaszerződésben kikötni?
44. cikk / 53 Kölcsönzöttek rendkívüli munkaideje nyilvántartás nélkül
Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, és a kölcsönvevő cég a jelenléti ívre nem hajlandó a túlórát fölvezetni, hanem külön e-mailben közli. Mennyire szabályos ez, és esetleges munkaügyi ellenőrzés során kit marasztalnak el?
45. cikk / 53 Munkaközi szünet nyilvántartása
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
46. cikk / 53 Szabadság-nyilvántartás
Kérdés: A szabadságengedély-tömb első példánya a munkavállalóé, vagy azt kitépés után hozzá kell tűznöm a jelenléti ívhez?
47. cikk / 53 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke kötetlen munkaidőben
Kérdés: Munkavállalóink kötetlen munkaidőben dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy mikor és mennyit töltenek munkával. Egyetlen elvárás feléjük, hogy minden hónapban a munkanapoknak megfelelő 8 órás munkamennyiséget teljesítsék. Többen jelezték, hogy szeptemberben a 22 munkanapra eső rendes óraszámon felül kellett munkát végezniük, mivel sok volt a feladat. Ilyen esetben kell-e a havi munkabéren felül fizetnünk valamit? Hogyan állapítsuk meg, hogy mennyit, hiszen jelenléti ívet nem vezettek?
48. cikk / 53 Egyszerűsített foglalkoztatás – jelenléti ív vagy munkaidő-nyilvántartás?
Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén ugyan nem köteles a munkáltató jelenléti ívet vezetni, de alkalmazható-e a jelenléti ív a munkaidő egyfajta igazolásaképpen? A munkavállalók munkaidő-nyilvántartására van valamilyen előírt nyomtatványforma, vagy magunknak kell megszerkeszteni?
49. cikk / 53 Munkaidő-nyilvántartás – csak a munkavállaló aláírásával érvényes?
Kérdés: A munkaidő-nyilvántartás csak akkor érvényes, ha azt a munkavállaló aláírja? Mindennap alá kell írnia a jelenléti ívet, vagy elegendő, ha a hónap végén egyszer aláírja a munkavállaló? És egyébként milyen formában jogszerű a nyilvántartás vezetése?
50. cikk / 53 Rendkívüli felmondás – a munkavédelmi oktatás elmulasztásáért?
Kérdés: Cégünk a délelőttös műszak végén és a délutános műszak elején – a munkavállalók együttes oktatása érdekében – kötelező munkavédelmi oktatást szervezett, egyik munkatársunk azonban megtagadta a részvételt. Az oktatás megkezdését követően kollégáját kérte meg arra, hogy helyette is írja alá a jelenléti ívet, majd ezek után engedély nélkül eltávozott. Számon kértük a mulasztást, ám arra nem tudott ésszerű okot találni. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát. Helyesen jártunk-e el?
