Áttérés több műszakos munkarendre

Kérdés: Állandó egy műszakban (8-16-ig) foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. A karácsony előtti sok munka miatt éjszakai és délelőtti munkavégzésre is szükség lenne. Egy munkavállaló tekintetében szabályos lenne-e az alábbi munkavégzés? Vasárnap, hétfő, kedd éjszakai munkavégzés 22 órától reggel 6 óráig. Szerda pihenőnap a vasárnapi munkakezdés miatt, majd csütörtök, péntek és szombat délelőtti munkavégzés 6 órától 14 óráig.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a munkáltató a megnövekedett munkamennyiség miatt átmenetileg, egy hétre egy műszakosról két műszakos üzemelésre tér át. Ez a változtatás lehetséges, hiszen a munkaidő-beosztást, a munkarendet – kollektív szerződés vagy munkaszerződés eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Ügyelet és szabadság áthelyezett munkanapon

Kérdés: Cégünk a munkanapok áthelyezése kapcsán az október 22-i és december 24-i pihenőnaphoz kötött szombati munkanapokon (október 13. és december 15.) kötelező szabadságot rendelt el. Azonban a pihenőnapokon (október 22. és december 24.) ügyeletet szeretne elrendelni. Ezekben az esetekben szabályos-e az ügyelet elrendelése? Ezek a napok szabadságnak vagy munkaszüneti napoknak minősülnek? A másik kérdésem az ünnepnapokon elrendelt ügyeletre irányulnak, ilyen esetben milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarend alapján október 22. (hétfő) és december 24. (hétfő) pihenőnap, október 13. (szombat) és december 15. (szombat) viszont munkanap (9/2017. NGM rendelet 2. §). A munkanap-áthelyezés csak az általános munkarendet módosítja, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Kölcsönvevő által órában kiadott szabadságok

Kérdés: Az egyik kölcsönzött munkavállalónk kikölcsönzése egy év után megszűnt, a kölcsönvevő visszaküldte. Gyorsan el tudtuk helyezni máshol, de a következő kikölcsönzésében problémák léptek fel a szabadsága kiadásánál. Az első kölcsönvevő ugyanis napokban kezdte el idén kiadni a szabadságot, az új viszont órákban adná ki, ami teljesen eltérő eredményt hozna. Mit lehet ilyen esetben tenni, az új kölcsönvevő kiadhatja órában a szabadságokat?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ezek általános munkarendben a hétköznapok, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén pedig a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Fiatal munkavállaló heti pihenőnapjai

Kérdés: A fiatal munkavállalót lehet-e alkalmazni szombat és vasárnap munkavállalóként, alkalmi munkavállalóként, mezőgazdasági idénymunkásként? Amennyiben egyheti munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató a foglalkoztatásuknál, akkor az lehetőséget ad a munkaórák egyenlőtlen beosztására, de a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztását már nem engedélyezi az Mt. 114. §-ának (4) bekezdése. Főszabályként kell alkalmazni az Mt. 105. §-ának (1) bekezdését a fiatal munkavállalókra, miszerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg? Jól értelmezem tehát, hogy a heti két pihenőnapnak a fiatal munkavállaló esetén mindig szombatra és vasárnapra kell esnie?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint, a fiatal [azaz 18. életévét nem betöltött, lásd Mt. 294. § (1) bek. a) pont] munkavállaló számára legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni, és a heti pihenőnapok (heti pihenőidő) nem vonhatók össze [Mt. 114. § (3) bek. a) pont és (4) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Munkarend munkáltatói megváltoztatása

Kérdés: Egészségügyben dolgozom. Az októberi beosztásomat – minden indokolás nélkül – úgy alakították ki, hogy elsején (hétfőn) reggel hazajövök éjszakai műszakból, kedd reggel visszamegyek héttől háromig, ez folytatódik csütörtökig, ezt követően hétfőtől szombatig héttől háromig megyek, vasárnap szabad, majd hétfőtől újra indul ez. Eddig mindig 12 óráztam, nem kaptam választ, hogy most miért változtattak. Szabályos ez?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek keretében pedig jogosult a korábban akár hosszabb ideig érvényesülő beosztástól eltérni, és új munkarendben foglalkoztatni a munkavállalót. Ehhez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Hétvégi munkavégzés díjazása munkaidőkeretben

Kérdés: A művelődési központ közalkalmazottjai napi 8 órában dolgoznak (hétfőtől péntekig). A munkáltató munkaidőkeretet szeretne bevezetni a dolgozók részére (mert a rendezvények mindig hétvégén kerülnek megrendezésre, és akár éjjel 2-ig is eltarthatnak). Ebben az esetben kell-e pótlékot fizetni a hétvégi, délutáni vagy éjszakai munkavégzésre, vagy pihenőnapban kiadható-e a hétvégi munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak esetében is alkalmazandó szabály, hogy a munkáltató a közalkalmazott által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja, és így bármely munkakör esetében legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét tartamban munkaidőkeretet rendelhet el [Mt. 93....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Szabadság kiadása napban vagy órában

Kérdés: Egészségügyi intézményünk közalkalmazottakat foglalkoztat. A részmunkaidőben dolgozónk szabadságát az Mt. 124. §-a és a Kjt. idevonatkozó rendelkezései szerint munkanapban állapítjuk meg. Jól járunk-e el, ha heti 24 órás részmunkaidő esetében napban vagy akár órában kiadva és elszámolva biztosítjuk a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat, illetve közalkalmazottakat ugyanannyi munkanapnyi szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidőben dolgozókat. Sem az Mt., sem a Kjt. nem tartalmaz ugyanis eltérő szabályokat a részmunkaidőben dolgozók szabadságának mértékére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a távolléti díj három részből tevődik össze (Mt. 148. §). Részét képezi egyrészt az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány; másrészt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint, a munkavállalót hetenként két pihenőnap, vagy ehelyett legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. A heti pihenőnapokat (pihenőidőt) a munkáltató jogosult egyenlőtlenül is beosztani, azt viszont nem teheti meg, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Szabadidő a rendkívüli munkavégzésért közalkalmazotti jogviszony esetén

Kérdés: A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. A rendkívüli munkaidő ellentételezését az Mt. 143. §-a szabályozza, amely közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó (ezt ugyanis a Kjt. 80. §-a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
1
12
13
14
28