Rendkívüli munkaidő – másik pihenőnap a túlóra előtt

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Pihenőnapi túlóra lemondásának következményei

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint az egy napra beosztott munkaidő – a részmunkaidőt kivéve – nem lehet kevesebb négy óránál [Mt. 99. § (5) bek.]. Ez a szabály tehát csak a beosztás szerinti (rendes) munkaidőre vonatkozik. A rendkívüli munkaidőnél nincs ilyen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Éjszakai rendkívüli munkavégzés kockázata – a készenlét elrendelésének hiányában

Kérdés: Cégünk 24 órás hibaelhárítási szolgáltatást nyújt ügyfeleinknek. Ez azt jelenti, hogy a karbantartó kollégáknak rendszeresen kell készenlétet is adniuk a munkaidejükön kívül. A törvény havonta 168 óra készenlét elrendelését engedi meg. Létszámhiány miatt viszont ez nekünk nem elegendő ahhoz, hogy minden megyében, mindennap legyen hibaelhárításra igénybe vehető kolléga. Akkor is kötelezhetjük a munkaidőn kívül hibaelhárításra a munkavállalót, ha hivatalosan nem rendeltünk el neki készenlétet? Ilyen esetben hogyan kell elszámolni a munkabért?
Részlet a válaszából: […] A készenlét lényege, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidején kívül is köteles a munkáltatója rendelkezésére állni, munkára képes állapotát megőrizni, és igény esetén munkát végezni. A készenlét alatt a munkavállaló határozza meg a tartózkodási helyét oly...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Több műszakos tevékenység – differenciált megítélés

Kérdés: Cégünk hathavi munkaidőkeretet tervez bevezetni. Mintegy 200 főt foglalkoztatunk az üzemünkben, és a tevékenységüket kb. 50 fős adminisztráció segíti. Az üzem három műszakos munkarendben termel, a szellemi kollégák az általános munkarendben, egy műszakban dolgoznak. Alkalmazhatjuk-e a hat hónapos munkaidőkeretet egységesen minden munkatársunkra, mivel a cég főtevékenysége több műszakosnak minősül? Vagy erre csak az üzemben dolgozók kapcsán van lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. A törvény itt egyes számban fogalmaz, ami arra utalhat, hogy a munkáltatónak egy tevékenysége van. Ha ezt a (fő)tevékenységét legalább heti 80 órában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Bérpóték mezőgazdasági idénymunkában

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkában a munkavállalónak a munkavégzésre milyen bérpótlékok járhatnak?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai (Mt. 101. §); így a mezőgazdasági idénymunkában sem kell ezeket figyelembe venni [Mt. 203. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Szabadság elszámolásának megváltoztatása – év közben nem lehetséges

Kérdés: Idegenforgalmi tevékenységet végzünk, a nyári főszezonban szinte minden munkanapon 12 órát teljesítenek a munkavállalók. Ugyanakkor sok a kisgyermekes kolléga, akik miatt kénytelenek vagyunk a szabadság egy tetemes részét a nyári hónapokban kiadni. Hogyan kell eljárnunk a szabadságok kiadásánál a 12 órás munkanapok esetében, hogy ne legyen igazságtalan azokkal szemben, akik a nyolcórás munkanapjaikon (jellemzően ősszel és tavasszal) mentek el pihenni? Év közben hogyan lehet áttérni a szabadság órában való nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Előre kell viszont bocsátani, hogy választását a naptári év során nem változtathatja meg. Ha 2019-ben eddig a munkanapos elszámolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Szabadság kiadása munkaszüneti napra

Kérdés: Kiadható-e a munkavállalónak szabadság a munkaszüneti napra, ha munkaidőkeretben dolgozik, és aznap egyébként be van osztva munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadására vonatkozóan két lehetőséget biztosít a törvény:a) a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Heti pihenőnap a naptártól eltérően

Kérdés: A munkáltatónál a vasárnapi munkanap 6:00-kor kezdődik, és hétfő 6:00-ig tart, a munkavégzés három műszakban történik. A munkavállaló szombat 22:00-tól vasárnap 6:00-ig, majd vasárnap 22:00-tól hétfő 6:00-ig végez munkát. Az Mt. 87. §-ának (2) bekezdésére tekintettel pihenőnapnak minősül-e a vasárnap, ha a munkavállaló vasárnap 7:00 és vasárnap 22:00 között nem végez munkát (pihen)?
Részlet a válaszából: […] A törvény szóban forgó szabálya szerint, a munkanap a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ugyanez irányadó a heti pihenő- vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.
Kapcsolódó címkék:    

Általános munkarendben dolgozó munkavállaló beosztásának közlése

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (hétfőtől péntekig 08.00-17.00 között dolgozik, a munkaközi szünet 60 perc) részére kötelező a munkáltatónak beosztást készítenie? Vagy csak az egyenlőtlen munkaidőben dolgozó munkavállalók részére kötelező elkészíteni, és a helyben szokásos módon közzétenni egy héttel korábban?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató a munkaidő-beosztást mindig köteles előre közölni, a pontos munkarendtől függetlenül. A beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban kell közölni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Szabadság kiadása részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: A munkavállalót heti 24 órában, egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása alapján hétfőn, kedden és szerdán napi 4 órát, csütörtökön napi 12 órát dolgozik, így adja ki munkaideje a heti 24 órát. Hogyan kell elszámolni a szabadságát, mennyi nap szabadságot, illetve óraszámot, távolléti díjat számoljunk neki, amennyiben csak csütörtökön vagy csak kedden van szabadságon egy héten, illetve, ha a hét minden munkanapján, hétfőtől csütörtökig szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, hogy szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Az első elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.
1
11
12
13
29