Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései

Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
Részlet a válaszából: […] Ha csoportos létszámcsökkentésre kényszerül a munkáltató, értelemszerűen általában meg kell tartania az Mt. 71–76. §-ának rendelkezéseit. Az Mt. szerint csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Próbaidő kikötése kölcsönzött munkavállalónál

Kérdés: A munkavállaló munkaerő-kölcsönzés keretében fél éven belül "lép vissza" ugyanahhoz a kölcsönvevőhöz, ugyanabba a munkakörbe, amelyben korábban dolgozott. A munkavállaló új munkaszerződését a kölcsönvevő határozatlan időre kéri megkötni. A kölcsönvevő álláspontja szerint kizárólag határozott időtartamú munkaszerződés hat hónapon belüli azonos munkakörre történő ismételt megkötése esetén nem köthető ki újra a próbaidő. Határozatlan időtartamú szerződésnél az Mt. nem tartalmaz ilyen kitételt, így az új munkaszerződésben rögzített próbaidő szabályos és érvényes lesz. Helyesen jár-e el a kölcsönbe adó, amennyiben teljesíti a kölcsönvevő kérését a munkaszerződés megkötésekor?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 192. § (4) bekezdése értelmében a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:    

Próbaidő-arányosítás

Kérdés: Hogyan kell számolni az arányosított próbaidőt annak, akinek a munkaszerződése nyolc hónapra jön létre? Lehet-e kerekíteni?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki [Mt. 45. § (5) bek.]. A legfeljebb tizenkét hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát – az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondási idő tartamának meghatározása

Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő harminc nap. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időnek megfelelően "plusznapokkal" meghosszabbodik. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a felek az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. A munkáltató célja "fix" háromhavi felmondási idő kikötése bizonyos munkavállalók tekintetében mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra vonatkozóan. A munkáltató kollektív szerződése tartalmazza, hogy ha a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő eléri a tíz évet, az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti felmondási időn túl további harminc nap felmondási időre jogosult a munkavállaló. A munkavállaló felmondási idejére vonatkozó "fix" háromhavi felmondási idő kikötése nem okoz problémát. A nehézséget az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti, munkáltatói felmondásnál irányadó "plusznapok" adják: ha az alap, harmincnapos felmondási idő helyett "fix" háromhavi felmondási időt kötünk ki, akkor abból automatikusan következik az, hogy a munkáltatói felmondásra irányadó felmondási idő oly módon alakul, hogy a plusznapok a "fix" három hónapos időtartamhoz adódnak hozzá? Vagy pedig lehetséges-e az, hogy mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra "fix" háromhavi felmondási időt kössünk ki, ezáltal tulajdonképpen eltérve a "sávosan járó plusznapoktól", és így tulajdonképpen azt kellene majd mindig vizsgálni, hogy az Mt., illetve a kollektív szerződés alapján járó felmondási idő hogyan viszonyul a "fix" háromhavi felmondási időhöz? Számításaink szerint, amennyiben a "fix" háromhavi felmondási idő kikötése lehetséges, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc évet követően nem lenne alkalmazható a "fix" háromhavi felmondási idő, mivel, ha az alap harmincnapos felmondási időhöz hozzáadjuk a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc év után járó negyven "plusznapot", és a kollektív szerződés alapján járó további harminc napot, akkor összesen száz napot kapunk, ami mindenképpen meghaladja a "fix" három hónapot.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a harmincnapos felmondási idő munkavállalói felmondás esetében a munkaviszony időtartamára tekintet nélkül irányadó. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött három év után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Patthelyzet – az egészségi okból alkalmatlan munkavállaló "sorsa"

Kérdés: Az Mt. 146. §-a alapján nem jár távolléti díj a munkavállalónak munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén. Ilyen esetben a módosult Mt. nem írja elő a munkáltatónak az egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondást. A munkáltatónak nem is fűződik érdeke ahhoz, hogy felmondással megszüntesse a munkaviszonyt (pl. a végkielégítés miatt). Jól gondoljuk azonban, hogy ilyen esetben az alapelvekből (jóhiszemű, tisztességes joggyakorlás, joggal való visszaélés tilalma stb.) következően ez lenne a méltányos döntés?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól arra az időtartamra, mely alatt egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Az Mt. 146....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Próbaidők – eltérő tartamban

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya négy hónappal ezelőtt megszűnt. Most visszajönne hozzánk dolgozni. A munkáltatónál a próbaidő egységesen kilencven nap. Megtehetjük-e, hogy a munkaszerződésben az ő esetében harminc nap próbaidőt kötünk ki? Megtámadható-e ez az eljárás/megállapodás a joggal való visszaélésre való hivatkozással, vagy ütközik-e más jogos érdek érvényesítésébe? Befolyásolja-e az ilyen esetek – a korábban nálunk dolgozott kollégákkal kötött munkaszerződésben rövidebb próbaidő kikötésének – megítélését, ha az eljárást rögzítjük egy belső (munkaügyi) szabályzatban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Általánosságban megállapítható, hogy a munkáltatónál egyébként szokásos próbaidő kikötésétől a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Közalkalmazotti vezető megbízása

Kérdés: A közalkalmazott vezetői kinevezése megköthető-e az 5 éves periódusnál rövidebb időszakra, például egyéves időtartamra is?
Részlet a válaszából: […] A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Határozatlan helyett határozott időre szóló munkaszerződés

Kérdés: Lehet a határozatlan idejű munkaviszonyt úgy módosítani, hogy határozott idejűvé váljon? Ha igen, a határozott idejű munkaviszony 5 éves időtartamát hogyan kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A felek eltérő megállapodása hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre [Mt. 45. § (2) bek.]. Ha határozott idejű munkajogviszonyt kívánnak létesíteni, annak tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Próbaidőt követően létesített határozott idejű munkaviszony

Kérdés: Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a munkaviszonyt a próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással megszüntessük, majd közvetlenül ezt követően ugyanarra a munkakörre határozott időre kössünk munkaszerződést a munkavállalóval? Erre azért lenne szükség, mert így valóban meg tudnánk győződni arról, hogy a munkavállaló ténylegesen alkalmas-e az adott munkakörre.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Kollektív szerződés ilyen tartalmú rendelkezése alapján a próbaidő legfeljebb hat hónap lehet [Mt. 50....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

"Megrövidített" próbaidő

Kérdés: Egy munkavállaló 2021. december 6-án kezdte meg munkaviszonyát cégünknél három hónapos próbaidővel határozatlan idejű munkaszerződéssel. Akolléga december 7-én kerékpárbalesetet szenvedett, amelyből következően 2022. február 1-ig táppénzen volt, tehát a próbaideje nagy részében keresőképtelen volt. Szeretnénk a munkavállalóval a jövőben is együttműködni, de a maradék kb. egy hónap kevésnek bizonyul, hogy felmérjük alkalmasságát a betöltött pozícióra. Úgy tudom, hogy próbaidő hosszabbítására nincs lehetőség. Létezik-e ilyen esetekre bármilyen megoldás, hogy jogszerűen élhessünk a próbaidő maximális tartamának lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Az Mt. ugyan lehetővé teszi azt, hogy a három hónaposnál rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4
14