459 talált cikk a határidő kifejezésre

Kérdés: Az Mt.-ben van egy olyan szabály a szabadság kiadása körében, amely szerint a munkáltató évente három munkanapot köteles biztosítani a munkavállaló kérésére, figyelmen kívül hagyva a bejelentési határidőre vonatkozó szabályt. Ennek alapján megteheti-e a munkavállaló azt, hogy a munkáltató előzetes tudomása és tájékoztatása nélkül, bármely különösebb ok híján három napon át nem jelenik meg a munkahelyen, pusztán egy rövid szöveges üzenetet továbbít, amely szerint a három nap leteltét követően felveszi ismét a munkát?

Kérdés: Társaságunk rendkívüli felmondással fel kíván mondani egy munkavállalónak, aki viszont egyben szakszervezeti tisztségviselő is. Ilyen esetben kötelező a szakszervezettel véleményeztetni a tervezett intézkedést, amit meg is kívánunk tenni. A kérdésem az, hogy a tervezett intézkedésen mit kell pontosan érteni? Elegendő azt közölni, hogy rendkívüli felmondással kíván élni a munkáltató, vagy el is kell küldeni az indokolást? Esetleg magát a már megfogalmazott rendkívüli felmondást kell megküldeni a szakszervezetnek?

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?

Kérdés: Üzletágvezetőink munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató március 31-ig prémiumfeladatot tűz ki, a kifizethető prémium pedig a személyi alapbér 25%-áig terjed. Az idén vezérigazgató-váltás miatt nem került sor határidőben a prémiumfeladatok kitűzésére. Kérdésünk, hogy ilyen esetben, ha később történik a kitűzés, csökkenthető-e a prémium összege időarányosan? Mi az a legkésőbbi időpont, amikortól a munkáltatónak már nem áll fenn prémiumfizetési kötelezettsége?

Kérdés: Szeretnénk ellenőrizni, hogy egyik munkavállalónk sem áll-e olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely miatt nem láthatná el a munkakörébe tartozó feladatokat. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Mit tegyünk, ha kiderül, hogy valamelyik kolléga olyan foglalkozástól lett eltiltva, amely miatt nem láthatná el jogszerűen a cégnél a munkakörét?

Kérdés: Amennyiben 2010. január 1-jén – újévkor – írtunk alá egy kollektív szerződést, amely ugyanazon a napon hatályba is lépett, mi a leghamarabbi időpont, amikorra fel lehet mondani a törvény szerinti 3 hónapos felmondási idővel?

Kérdés: Települési önkormányzatunk közmunkaprogram keretében foglalkoztat 40 főt. Figyelemmel a rendkívüli időjárási helyzetre, átirányíthatók-e a közmunkások egyes árvízvédelmi, helyreállítási munkakörökbe? Ha igen, kell-e módosítani a közmunkások munkaszerződését ehhez?

Kérdés: A Kjt. 20/A. § (6) bekezdése szerint magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a beadási határidő lejártát követő 21 napon belül legalább 3 tagú bizottság hallgatja meg. Ha a bizottság egyáltalán nem hallgatja meg a pályázókat, akkor ez a tény érvényteleníti a pályázatot és a vezetői megbízást? Ha az írásos anyag alapján a meghallgatásnak nincs szakmai relevanciája, akkor is be kell hívni meghallgatásra minden pályázót? Végül, akit nem hívtak be, az jogorvoslatért bírósághoz fordulhat, és megvétóztathatja a megbízás érvényességét?

Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?

Kérdés: Cégünk tevékenységi körébe tartozik 2006 óta a belföldre történő magán-munkaközvetítés, valamint a munkaerő-kölcsönzés. Tudomásunk szerint jogszabály-módosítás következtében a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásához is vagyoni biztosítékot kell letétbe helyezni. A jogszabály-módosítás értelmében cégünknek is, vagy csak a módosítást követően az említett tevékenységekbe kezdőknek kell-e letétbe helyezniük a vagyoni biztosítékot?