Találati lista:
801. cikk / 876 Felmentési idő megállapítása – a beszámítandó jogviszonyok
Kérdés: Egyik nyugdíjas közalkalmazottunk felmentési idejének megállapítása alapjául szolgáló időszakkal kapcsolatban kérem a segítségüket. A közalkalmazottunk még 2006-ban az ügyészségtől vonult szolgálati nyugdíjba, majd ezt követően létesített közalkalmazotti jogviszonyt intézményünknél. Idén nyáron felmentettük, felmentési idejét pedig az intézményünknél töltött 3 év alapján állapítottuk meg. A közalkalmazott azonban sérelmezte ez utóbbi intézkedésünket, és kérte, hogy a felmentési idejénél az ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött több mint 30 évet is számítsuk be. Megítélésünk szerint helyesen jártunk el, de erre meggyőző jogszabályhelyet nem találtunk.
802. cikk / 876 Tanár – alkalmi munkavállalói könyvvel?
Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskolánk alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat heti 4 órában óraadó tanárt, jogszerű-e ez a gyakorlat? Amennyiben nem, milyen jogi keretek között foglalkoztatható egy, egyébként álláskeresőként nyilvántartott tanár, hogy az álláskeresési járadékra továbbra is jogosult maradjon?
803. cikk / 876 Garantált bérminimum és a közalkalmazotti illetménytábla bértételei
Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?
804. cikk / 876 Szabadságfelhalmozódás – "GYES-ről" történő visszatérés esetén
Kérdés: A 23. számukban a 446-os kérdésre adott válasz számomra nem volt értelmezető. Az eset szerint 3 gyermek született, amely 3 x 1 év szabadságot jelent a munkavállaló részére. Nem értem, hogy akkor miért 24 hét x 3 évre kell számolni a szabadságot? E szerint még közel másfél évig szabadság járna az anyukának. Ez jelent meg az újságban, de szerintem ez nem lehet. Vélelmezem, hogy 24 nap szabadság járna egy évre az anyukának akkor, ha nem volt ki nem vett szabadsága. Így csak 72 nap lesz a szabadságnapok száma. Kérem szíves tájékoztatásukat, lehet, hogy én nem jól értelmezek valamit!
805. cikk / 876 Kiküldetés – időkorlát nélkül?
Kérdés: Kollektív szerződésünk az egy naptári évben elrendelhető kiküldetés időtartamát nem korlátozza, figyelemmel arra, hogy az Mt. lehetőséget ad kollektív szerződésben az eltérésre a naptári évenként számított 44 munkanapos törvényi korláttól. Egyes munkavállalók szerint a kollektív szerződés e pontja jogellenes, mivel a kiküldetés csak ideiglenes lehet. Megítélésünk szerint nem helytálló ez a következtetés, mivel a gyakorlatban soha nem alkalmazunk időkorlátozás nélküli kiküldetést. Önök szerint kinek van igaza?
806. cikk / 876 Betegszabadság vagy állásidő?
Kérdés: A válság miatt a termelésünket csökkentettük, egyes dolgozóinkat állásidőre küldtük. Ha valamelyikük megbetegszik, kell-e tovább folyósítani az állásidőre járó személyi alapbért?
807. cikk / 876 Rendes szabadság – munkanapokban kell elszámolni, kiadni
Kérdés: A munkanap-áthelyezésről szóló miniszteri rendelet alapján augusztus 21-ét augusztus 29-én kellett volna ledolgozni. Cégünk ehelyett – a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva – augusztus 14-én pénteken és augusztus 28-án pénteken oly módon dolgoztatta le ezt a napot, hogy a napi 8 órás munkaidő helyett napi 12 óra munkavégzést (8 + 4 óra) rendelt el ezen a két pénteken. Azon munkavállalók részére, akik a két pénteki nap közül csak az egyik napon voltak szabadságon, másfél nap szabadságot számoltunk el, akik viszont mindkét napon szabadságon voltak, részükre plusz egy munkanap szabadságot számoltuk el. Helyes az eljárásunk?
808. cikk / 876 Munkaszerződés-módosítás székhelyváltozás esetén
Kérdés: Budapesti székhelyű cégünk elköltözött, de szintén egy fővárosi kerületben található az új székhely. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem szükséges ebben az esetben a munkavállalók munkaszerződésének módosítása. Egyes munkavállalók azonban ragaszkodnak a munkaszerződésük módosításához. Mi a jogszerű eljárás ebben a helyzetben?
809. cikk / 876 Tájékoztatás a munkarend módosításáról
Kérdés: Cégünknél több műszakos munkarend volt érvényben, a munkavállalók részére adott tájékoztatóban ezt szerepeltettük. Ebben a hónapban ügyvezetői utasításban módosítottuk a munkarendet, munkaidőkeretet vezettünk be, amire a munkaszerződések lehetőséget adtak. Ki kell-e adnunk új munkavállalói tájékoztatót minden érintett munkavállalónk részére?
810. cikk / 876 Bértámogatás – a nettó létszámnövekedés megítélése
Kérdés: Munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódóan részesül cégünk bértámogatásban. A támogatás egyik feltétele, hogy a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze a munkanélküli felvétele. Megsértjük-e ezt a feltételt, és ezzel együtt vissza kell-e fizetnünk a támogatást, ha megszüntetjük az előrehozott öregségi nyugdíjazásban részesülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött néhány munkavállalónk munkaviszonyát?
