762 talált cikk a gyermek kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónk 2016. május 1-jétől áll alkalmazásunkban. Január 1-je óta nem dolgozik, először veszélyeztetett terhesség miatt, majd miután február 20-án megszületett a gyermeke, CSED-en van. Erre is tekintettel az idén februári béremelésekből kimaradt, amit most azért sérelmez, mert állítása szerint a gyermekgondozási díja magasabb lenne, ha részesült volna az idei bérfejlesztésben. Tavalyi alapbére egyébként 450 000 Ft. Álláspontunk szerint a GYED mértékét nem befolyásolja az idei béremelés. Helyesen gondoljuk?

Kérdés: A meghirdetett óvodapedagógusi állásra egy, az óvóképző főiskolán másodéves hallgató jelentkezett, aki 2014-ben szerzett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító, 54 140 01 azonosító számú OKJ-s szakképzettséget, valamint 2016-ban szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő alapfokozatú oklevéllel rendelkezik. Korábban két évet dolgozott közalkalmazottként bölcsődében, ahol megszerezte a Pedagógus I. fokozatot. Óvodapedagógusként megtarthatja-e ezt a besorolását?

Kérdés: A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottat át lehet-e helyezni határozott idejű közszolgálati jogviszonyba (egy egészségügyi intézet gazdasági vezetőjét egy polgármesteri hivatalhoz, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő helyettesítése céljából)?

Kérdés: A közalkalmazottként dolgozó óvodapedagógusok esetében a Kjt. alapján általában 21 alap- és 25 munkanap pótszabadság megállapítására került sor. Kérdésünk, hogy a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján hogyan járjunk el? A törvényszöveg szerint a nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejére visszavonja a 15 munkanap szabadságot, mert ilyenkor nem végez nevelő-oktató munkakörbe tartozó tevékenységet a szülési szabadságon/fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó. Helyes-e az intézmény azon gyakorlata, hogy a szülési és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók részére a felhalmozódott szabadság kiadásakor nem számítja hozzá a szabadsághoz a 15 munkanap pótszabadságot?

Kérdés: Nemrégiben tértem vissza a munkahelyemre, a gyermekem még nincs hároméves. A munkáltatóm a munkaszerződésemet úgy kívánja módosítani, hogy az tartalmazzon egy olyan rendelkezést, miszerint hozzájárulok, hogy éjszaka is munkavégzésre kötelezhet. Attól tartok, ha nem írom alá, retorziót alkalmaz. Mit tegyek?

Kérdés: Óvodapedagógus munkakört hirdettünk meg, a jelentkező egy másodéves hallgató az óvóképző főiskolán, várhatóan 2020-ban fejezi be a tanulmányait. Rendelkezik emellett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító OKJ-s szakképesítéssel, amelyet 2014-ben szerzett (száma 5414001), valamint az ELTE-n csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon 2016-ban szerzett oklevéllel. Korábban két évig egy önkormányzati fenntartású bölcsődében dolgozott, ahol 2018-ban Pedagógus I. fokozatot szerzett. Intézményünkben milyen munkakörben, milyen besorolással alkalmazható? Felvehetjük-e óvodapedagógusnak?

Kérdés: A Kit. szerint a nagyszülőknek járó 5 munkanap pótszabadság jár-e a 2019 januárjában született unoka után? A törvényben nincs szó a születés időpontjáról, csak az igénybevétel időtartamának korlátjáról. A január 1-jétől hatályos szabályozása szerint a pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig lehet igénybe venni. A törvény rendelkezéseit – a 283. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – 2019. március 1-jétől kell alkalmazni. Véleményem szerint a hatályos törvény rendelkezéseinek alkalmazása alapján a januárban született unokákra járó 5 munkanap pótszabadságot március 31-ig lehet igénybe venni.

Kérdés: Elvált szülő esetében, amennyiben nem a munkavállaló neveli a gyermeket a mindennapokban (nem saját háztartásban nevelt a gyermek), jár-e neki is a gyermek után járó pótszabadság (teljes és részmunkaidőben egyaránt)? Hol találom ennek magyarázatát? Másik kérdésem: az apa igénybe veheti-e a fizetéséből a gyermeke után járó családi adókedvezményt, ha az anya és az apa között hivatalosan nincs semmilyen kapcsolat (se házastársi, se élettársi, csak közös háztartásban élnek)?

Kérdés: Egy kisgyermekes édesanyát szeretnénk foglalkoztatni, aki nem egyedülálló, gyermekeinek kora két és négy év. Munkarendje általános munkarend, hétfőtől péntekig napi 8 óra. Munkaköre laboratóriumi tevékenységhez kötött, és minden harmadik hét szombatján és vasárnapján túlmunkát kellene végeznie. Beoszthatjuk-e munkavégzésre, amennyiben ő nyilatkozik, hogy vállalja a hétvégi rendkívüli munkát?

Kérdés: 2009-től dolgozom jelenlegi munkahelyemen, OKJ-s végzettség nélkül, de általános ápoló asszisztens, csecsemő- és kisgyermek-ápolónői végzettségem, illetve érettségim van. Ha D kategória helyett C-be soroltak be, ért anyagi kár? Ugyanis emelgették az illetményemet a minimálbérhez, de szerintem még így is több hónapnál van mínusz, nem beszélve a pótlékokról.