400 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában állapodnak meg a Róma I. rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján, azzal, hogy a munkavállaló – nem ideiglenes jelleggel – Magyarországról látja el munkaköri feladatait. A 8. cikk (1) bekezdése alapján azonban az ilyen jogválasztás nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják a munkavégzés helye szerint alkalmazandó jog olyan rendelkezései által biztosított védelemtől, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni (kógens rendelkezések). Az Mt. fentiek szerinti kógens rendelkezéseinek a köre kapcsán több esetben bizonytalanságot tapasztalunk. Ennek oka feltehetően, hogy mind az Mt. 295. §-ának (1) bekezdése szerinti felsorolás, mind az Mt. egyes fejezetei végén lévő, eltérést nem engedő, továbbá klaudikálóan kógens rendelkezések is érthetők a Róma I. rendelet szerinti kógens rendelkezésekként. Figyelemmel arra, hogy a második esetben a külföldi jogválasztás ellenére is meglehetősen széles körben érvényesülnének az Mt. szabályai, kérjük, erősítsék meg a kiterjesztő értelmezést, vagy adjanak támpontot, hogy az Mt.-nek mely rendelkezései tartoznak a kógens rendelkezések kategóriájába (kitérve a versenytilalmi megállapodásra is). Mi a jogszerű eljárás azon esetekben, amikor a külföldi jogra alapított munkaszerződésben olyan jogintézményről rendelkeznek, amely a magyar munkajogban nem, vagy nem abban a formában áll rendelkezésre? Gondolunk itt különösen a zero-hours típusú munkaszerződésekre, amely az Mt. alapján nem jogszerű megoldás, a legközelebbi jogintézmény hozzá pedig a behívásos munkavégzés lenne. Kérjük, tegyenek javaslatot, hogy ilyen esetben mi a jogszerű eljárás a Róma I. rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére figyelemmel! Amennyiben a feleknek a külföldi jog szerinti munkajogviszonyra vonatkozó megállapodása a választott jog alapján munkaviszonynak minősül, azonban az Mt., illetve a magyar bírói gyakorlat alapján nem (pl. a 2023. decemberi platformmunka megítélésére vonatkozó Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú ítélet), akkor a jogviszony átminősítése a jogszerű megoldás a Róma I. rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján, vagy a felek szerződéskötési szabadsága érvényesül? Jogszerű-e a külföldi jog szerinti munkaszerződés azon rendelkezése, mely a joghatóságot a választott jog államához köti, kizárva ezzel a munkavégzési hely szerinti állam fórumát (hivatkozva a Brüsszel I. rendelet 21. cikkére)?

Kérdés: Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív állományba, addig 168 napig CSED-, majd ezt követően GYED-ellátásra leszek jogosult. Ezen időszakokra jár-e részemre a cafeteria? Ezt a pluszjuttatást eddig munkáltatóm SZÉP-kártya formájában biztosította, közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásban nem részesülök.

Kérdés: Önkormányzati óvodánkban 2022. augusztus 2. óta dolgozó pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításához a közalkalmazott 2024. január 3. napján 26 év 3 hónap jogviszonnyal rendelkezett. Korábban jubileumi jutalmat nem kapott, arra nem volt jogosult. Kizárja-e őt a köznevelési foglalkoztatotti jutalomból a Púétv. 160. §-a (8) bekezdésének a) pontja? Kifizethető-e most a munkavállalónak a 25 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom azzal, hogy ezen a jogcímen még nem kapott jubileumi jutalmat? Véleményünk szerint hátrányos helyzetbe kerül az óvodapedagógus a jutalom ki nem fizetése esetén.

Kérdés: Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves alapképzés után a szakirányú oktatás társaságunknál 2024. január 1-jétől indult. A kollégák eredeti munkaszerződését (teljes munkaidő, napi 8 óra, alapbér, munkakör) nem módosítottuk, nem arányosítottuk, ezzel párhuzamosan szakképzési munkaszerződést kötöttünk. A képzés befejezése 2025. január 31. A társaságunknál teljesítendő szakirányú oktatás tervezett időtartama: 949 óra (127 elméleti, 822 gyakorlati foglalkozás). A képzés megvalósításának alapvető célja, hogy megfelelő szakképzettséggel, tudással rendelkező kollégáink legyenek. A gyakorlati képzés az esetek nagy részében pihenőnapokon zajlik (átlagban heti 2×8 órában), az így keletkező többletóra költségével számoltunk. A kollégák munkaideje egyenlőtlenül van beosztva – folyamatosan termelő üzem vagyunk –, napi 12 órában dolgoznak, a munkaidő-beosztás szabályainak figyelembevételével, 12 havi munkaidőkeret alkalmazása mellett (kollektív szerződés alapján). A főfoglalkozású, heti 40 órás munkaviszony mellett, heti 16 órával a szakképzési munkaviszony bejelentésre került. A szakképzési munkaszerződés alapján a kollégák részére szakképzési munkabért fizetünk. A két jogviszonyban teljesített órát (munkaidő és szakirányú oktatás) hogyan kell értelmezni, kezelni munkaidőkeret esetén? Az Mt. megállapodással is maximum 400 óra rendkívüli munkavégzést enged, vagyis, ha a szakirányú oktatás időtartamát nézzük, több mint 2 évre kellett volna tervezni? A szakirányú oktatás időtartama minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül? A szakirodalom szerint a szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy a szakirányú oktatási óraszám mellett lehetővé kell tenni az időarányosan járó szabadság kiadását. Ez a kollégáim esetében további 96 órát jelent. Emellett jellemzően az alapjogviszonyban is keletkezik 12 hónap alatt rendkívüli munkaidő, minimum 50-70 óra.

Kérdés: A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az óvodapedagógusoknak, akik csoportjukban egyedül, dajka vagy pedagógiai asszisztens mellett látják el az óvodapedagógusi feladatokat? (A másik óvodapedagógus álláshely betöltetlen.) Az egymást váltó óvodapedagógusok közül jár-e díjazás az átfedési időre annak, akinek óvodapedagógus párja aznap beteg vagy szabadságon van? Az egymást váltó óvodapedagógusok közül az egyik tartósan beteg. A másik óvónő részére fizetni kell-e az átfedési időre járó többlettanítási díjat és a tartós helyettesítésért többlettanítási óradíjat is, vagy csak a helyettesítésért jár díjazás? Jár-e az átfedési időre járó díjazás és a tartós helyettesítésért díjazás egyszerre?

Kérdés: Anyuka GYED mellett vissza szeretne jönni dolgozni. Ebben az esetben is a felgyülemlett szabadság kiadásával kell kezdeni a foglalkoztatást? A szabadságot azonnal, egyszerre, megszakítás nélkül kell kiadni, vagy később több részletben is ki lehet adni, ha az anyuka úgy kéri?

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.

Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet alábbi paragrafusa tartalmazza a 2024. év illetmény megállapítását: "88. § (1) A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege a 2024. évben 440 000 forint. (2) A Púétv. 98. § (1) bekezdése szerinti köznevelési foglalkoztatott havi illetménye – a Púétv. 98. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti összeg." Eszerint biztosan minden foglalkoztatottnak emelkedik 2024-ben a munkabére? Az a foglalkoztatott, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 15-től szeptember 29-ig írásban nyilatkozott, jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával közalkalmazottként megszűnik, a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti illetményének alapulvételével végkielégítésre jogosult. A végkielégítésének alapjául szolgáló átlagbérébe mi számítható bele?

Kérdés: Önkormányzatunknál több határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnél a Kttv. 48. §-ának (2) bekezdése alapján (egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás) a munkakör módosításával, egy másik területen történő továbbfoglalkoztatással szeretnénk megoldani az egyenlőtlen leterheltség miatt a feladatok elosztásával kapcsolatos problémákat. A munkahely, a munkaidő, az illetmény nem módosulna, csak a munkakör, amelyhez a köztisztviselők megfelelő szakképzettséggel, iskolai végzettséggel rendelkeznek, így ez – megítélésünk szerint – nem járna számukra aránytalan sérelemmel. A köztisztviselő a személyes megbeszélés során az írásban kapott kinevezésmódosítását az új munkakör megjelölésével nem fogadja el, nem írja alá, mivel nem kíván a felajánlott munkakörben dolgozni, de a jogviszonyát sem akarja megszüntetni lemondással vagy közös megegyezéssel, hanem kérné, hogy a munkáltató szüntesse meg a jogviszonyát felmentéssel, végkielégítés kifizetése mellett. Amennyiben a Kttv. 48. §-a alapján nem írja alá a kinevezés módosítását (a formanyomtatvány olyan, hogy alá kell írnia), nem látja el az új munkakörét, nem kezdeményezi jogviszonya megszüntetését, mit tehet jogszerűen a munkáltató?