122 talált cikk a gondozó kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzatnál foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban állókkal, ügykezelőkkel kapcsolatban a Kttv. 102. §-a rendezi a közszolgálati tisztségviselők gyermekek után járó pótszabadságát. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és szülő fogalmát. Köteles-e ellenőrizni a munkáltató például az elvált szülők esetében leadott nyilatkozatokat, mikor az elvált szülő nem él egy háztartásban a gyermekével, vagy az élettársa gyermekével él egy háztartásban? A munkáltató milyen igazolás bemutatására kötelezheti (pl. lakcímkártya) a munkavállalóját a gyermekek után járó pótszabadság megállapításához? Elegendő-e a munkavállaló jognyilatkozata, hogy hány gyermeket nevel, illetve hány gyermek után kívánja igénybe venni a szabadságot?

Kérdés: Aki szociális gondozóként dolgozik, és a Kjt. alapján számítjuk a szabadságát, ami áll egy alap- és egy pótszabadságból az eltöltött évek alapján, ezeknél a dolgozóknál át lehet-e vinni szabadságot megállapodás alapján a következő évre, és ha igen, melyik szabadságot (az alap- vagy a pótszabadságot)? Mivel az Mt. szerint az életkor után járót lehet átvinni, de a Kjt. besorolásánál nincs ilyen.

Kérdés: Ha egy pályakezdő szociális gondozót felveszünk 2020. október 1-jétől, akinek ez az első munkahelye, és közalkalmazotti besorolásba kerül, akkor mikor fog kategóriát ugrani, ha most C1-be soroljuk? Illetve szociáliságazatipótlék-besorolás szempontjából most a C1 kategória (0-1 év között) fog kezdeni, és 2021. január 1-jétől már a C1 kategória (1-2 év) között?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális gondozót és falugondnokot általános iskolai végzettséggel vesszük fel. A besorolásukhoz minden munkaviszonyt – ahol eddig dolgoztak – figyelembe kell venni, ami nem a Kjt. alá tartozott (pl. kft.-nél és téesznél munkaviszony, közfoglalkoztatott)? Az érintettek eddig sosem dolgoztak közalkalmazottként, de egyébként 15-19 éves jogviszonnyal rendelkeznek.

Kérdés: Belső egyházi jogi személynél munkaviszony keretében részidőben foglalkoztatott munkavállalókkal köthető-e olyan megállapodás, melyben szociális gondozási tevékenységért az Szja-tv. 3. §-ának 65. pontja alapján szociális gondozási díjat fizet ki ugyanazon munkáltató, mely kifizetés adóterhet nem viselő járandóságnak minősül? Munkaviszony keretében és a különmegállapodásban végzett tevékenység nem megegyező: fejlesztőpedagógus és portás munkavállalókra vonatkozik a kérdés.

Kérdés: A kinevezési okiraton, illetve munkaszerződésen megjelenő "Munkavégzés helye, címe" adattal kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Önkormányzatunknál a közalkalmazottak és munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. Helyes-e így, vagy módosítás szükséges, amelyben nem az önkormányzat épületét és címét, hanem a település közigazgatási területét jelöljük meg a munkavégzés helyeként az alábbi munkavállalók esetében:
– a szociális gondozónők, akik az önkormányzat épületében naponta nagyon rövid időt töltenek (adminisztrációs feladatokat végeznek), de a munkaidejük szinte teljes egészét a gondozottaknál és a település közigazgatási területén töltik (pl. gyógyszerkiváltás),
– a kézbesítő, aki munkaidejének egy részét az önkormányzat épületében tölti, a többit pedig a település közigazgatási területén (pl. kézbesítés, árubeszerzés).

Kérdés: Önálló egyházi jogi személynél munkaviszony keretében foglalkoztatott fejlesztőpedagógussal és portással köthetünk-e szociális gondozói megállapodást? A szociális gondozói megállapodás szerinti feladatok ellátásához mindkét dolgozó rendelkezik megfelelő képesítéssel.

Kérdés: Ledolgozott óraszámmal kapcsolatban kérném a segítségüket. Gondozóházban 8 órás takarítói munkakörben dolgozó 2019. decemberi beosztása: 1. délután, 2-5. szabadság; 6. pihenő; 7-8. délután; 9-10. pihenő; 11-13. délután; 14-15. pihenő; 16-17. délután; 18. pihenő; 19. délelőtt; 20-22. délután; 23-25. pihenő; 26-27. délután; 28-29. pihenő; 30-31. délután. Összesen ez a kötelező óraszám 160 óra. A munkavállaló azonban megbetegedett, így december 13-31-ig betegszabadságon volt. December 1-jétől 12-ig a beosztás változatlan volt. A gondozóház vezetője az elszámolólapján már 184 órát írt, így 24 óra túlórát (rendkívüli munkavégzést) állapított meg. Önök szerint ez így helyes?

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?