Tanuló alkalmassági vizsgálatának díja

Kérdés: Mit kell tudni a tanuló alkalmassági vizsgálatának díjáról? Ha tanulót alkalmazunk, van-e valamilyen különös feltétel erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Tanuló foglalkoztatására vonatkozóan az Mt.-nek a munkavállaló életkorára vonatkozó szabályai irányadóak. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Fiatal munkavállaló heti pihenőnapjai

Kérdés: A fiatal munkavállalót lehet-e alkalmazni szombat és vasárnap munkavállalóként, alkalmi munkavállalóként, mezőgazdasági idénymunkásként? Amennyiben egyheti munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató a foglalkoztatásuknál, akkor az lehetőséget ad a munkaórák egyenlőtlen beosztására, de a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztását már nem engedélyezi az Mt. 114. §-ának (4) bekezdése. Főszabályként kell alkalmazni az Mt. 105. §-ának (1) bekezdését a fiatal munkavállalókra, miszerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg? Jól értelmezem tehát, hogy a heti két pihenőnapnak a fiatal munkavállaló esetén mindig szombatra és vasárnapra kell esnie?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint, a fiatal [azaz 18. életévét nem betöltött, lásd Mt. 294. § (1) bek. a) pont] munkavállaló számára legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni, és a heti pihenőnapok (heti pihenőidő) nem vonhatók össze [Mt. 114. § (3) bek. a) pont és (4) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Életkoron alapuló diszkrimináció és a fiataloknak járó pótszabadság

Kérdés: A vállalat keresi azokat a lehetőségeket, hogy a béren túl milyen dolgozói juttatásokkal tudja a munkavállalóit megtartani. Van-e arra lehetőség, hogy a fiatal munkavállalókat, akik a létszám majd egyharmadát jelentik (és különböző munkakörökben vannak foglalkoztatva), bizonyos kor alatt, a többségi állami tulajdonban lévő vállalat pótszabadságban részesítse? Ez az intézkedés nem sérti-e az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit? Ha igen, milyen lehetőségek vannak egy hasonló kezdeményezés kivitelezésére?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt életkora miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Második munkaviszony létesítése azonos felek között

Kérdés: Amennyiben jelenleg főállású autóbusz-vezető vagyok egy cégnél, vállalhatok-e másodállást ugyanannál a cégnél szintén autóbusz-vezetőként? Az éves túlóramaximum 300 óra, de a bérszínvonal miatt kénytelen vagyok ezen felül is teljesíteni. Más céghez nem mennék dolgozni, mert becsületesek velem. Őket erősíteném a másodállással is. Bele kell számolnom az itt ledolgozott napokat a túlórába?
Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy nincs olyan kifejezett munkajogi szabály, amely megtiltaná, hogy a munkavállaló és a munkáltató egy már fennálló munkaviszony mellett az eredetivel egyező munkakörre egy újabb munkaviszonyt létesítsen, álláspontunk szerint nem lehet jogszerű a leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

További munkaviszony létesítése más munkáltatónál

Kérdés: Ha egy napi nyolcórás, azaz napi teljes munkaidős állásom van egy munkáltatónál, vállalhatok-e egy másiknál alkalmi munkavállalóként hetente két napon, kétszer nyolc óra munkát?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi szabályozás a fiatal munkavállalók esetében fogalmaz meg közvetett módon tilalmat a munkaidő mértéke kapcsán, amikor is kimondja, hogy a fiatal – vagyis a 18. életévét be nem töltött – munkavállaló [Mt. 294. § (1) bek. a) pont] napi munkaideje legfeljebb nyolc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Diákmunka pénztárosként

Kérdés: Élelmiszerboltban hány éves kortól lehet pénztárosi munkát vállalni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 34. §-ának (2) bekezdése alapján munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Az Mt. 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

16 éves munkavállaló iskolaszövetkezeti foglalkoztatása

Kérdés: Gyermekem 16 éves, iskolaszövetkezeten keresztül kapott állást egy nagy élelmiszer-áruházban. A szövetkezet nem adott a szerződéséből példányt, mert állítólag kérni kellett volna. Elment "betanulni", csak az áruházban derült ki, hogy már dolgozik. Fél kettőre hívták, ott közölték vele, hogy 10-ig kell dolgoznia. A gyermekem szólt, hogy neki akkor már nincs busza. Egy előző napon kezdett diák mellé osztották be. 20 perc munkaközi szünetet biztosítottak számára. Jól gondolom, hogy több ponton is megsértették a törvényt?
Részlet a válaszából: […] 2017. január 1-jétől a diákszövetkezet tagja a szövetkezet által kiközvetített munkavégzésre nem munkaviszonyt, hanem – tagsági megállapodása alapján – külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszonyt létesíthet. A Szöv. tv. 10/B. §-a szerint a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Cselekvőképesség korlátozása munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban

Kérdés: Az Mt. 212. §-a rendelkezik a cselekvőképtelen munkavállalókról, a 212. § (1) bekezdése azonban a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban a részlegesen korlátozott munkavállalókat is nevesíti. A munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportba mi tartozik? Ezt sem a Mt., sem a Ptk. nem pontosítja, de a gondnokság alá helyezésről szóló határozatban sincs egyértelműen meghatározva. Ebben a határozatban szereplő, jövedelemmel való rendelkezés korlátozásáról szóló része vajon a cselekvőképesség munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban való részleges korlátozását is jelenti, és ennek értelmében a munkavállalóra vonatkoznak az Mt. 212. §-ának (2)–(4) bekezdései, ideértve a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket is?
Részlet a válaszából: […] A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Hallgatói munkaszerződés tartalma

Kérdés: Egyik fiatal munkavállalónk még jelenleg is egyetemre jár. Rendes munkaviszonyban áll velünk. Most szeretné, ha a kötelező szakmai gyakorlatát is nálunk végezné, az egyetemnek viszont nem felelt meg ebben a formában a munkaszerződése, holott egy teljesen szabályos, jogtanácsossal ellenőrzött munkaszerződést használunk. Hogyan módosítsuk, hogy megfeleljen az egyetemnek is a hallgatói munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] A hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012. Korm. rendelet részletesen tartalmazza. E szerint a hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell különösen:a) a szakmai gyakorlóhely adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaközi szünet lerövidítése

Kérdés: A fiatal munkavállaló számára biztosítandó munkaközi szünet kiadásának mértékétől, a munkavállaló kérésére, írásban történő megállapodás alapján el lehet-e térni? Véleményünk szerint a fiatal munkavállalót hátrányosan is érintheti a munkaközi szünet mértéke, amennyiben azt nem fizeti a munkáltató, mivel adott műszakbeosztáson belül a napi ledolgozott munkaideje kevesebb (kevesebbet dolgozik a hosszabb szünet miatt). Például, 10-18 óráig van beosztva, amelyből 45 perc a munkaközi szünet, így csak 7 óra 15 perc lesz a fizetett munkaideje. Vagy a munkahelyen töltött idő a munkaközi szünet miatt hosszabb lesz, ha a munkában töltött időnek el kell érnie egy meghatározott mértéket. Például, 10.00-18.45-ig van beosztva azért, hogy teljesülhessen a 45 perc munkaközi szünet.
Részlet a válaszából: […] A fiatal munkavállaló számára négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani [Mt. 114. § (3) bek. b) pont]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék: